A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)
2010. július 8.
T‑166/09. P. sz. ügy
Luigi Marcuccio
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Utaló végzés – Fellebbezéssel meg nem támadható határozat – Kártérítési kereset – Pert megelőző eljárás – Eljárási hibák – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑70/07. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. február 18‑án hozott végzése (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑31. o. és II‑A‑1‑135. o.) ellen benyújtott, e végzés hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Luigi Marcuccio viseli a saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Fellebbezés – Tárgy – A Közszolgálati Törvényszék által hozott, hatáskörének hiányát a Bíróság vagy a Törvényszék javára megállapító végzés hatályon kívül helyezése – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 9. cikk, első és második bekezdés)
2. Tisztviselők – Kereset – Kártérítési kereset – Pert megelőző eljárás – Eltérő eljárás attól függően, hogy hoztak‑e sérelmet okozó aktust vagy nem
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
1. Nem teljesülnek a Bíróság alapokmánya I. melléklete 9. cikkének első és második bekezdésében foglalt, a fellebbezéssel megtámadható határozatokra vonatkozó feltételek, ha a Közszolgálati Törvényszék nem állapítja meg az uniós bíróságok hatáskörének hiányát, hanem a keresetet a Bíróság alapokmánya I. melléklete 8. cikkének (2) bekezdésében szereplő eljárásnak megfelelően átteszi a Törvényszékhez. Az ilyen áttétel nem sérti a felek uniós bíróság előtti bírói jogvédelemhez való jogát, mivel az uniós bíróság mindenképpen határoz a keresetben felmerült összes kérdésben. Azon bíróság, amelyhez a keresetet áttették, köteles megvizsgálni saját hatáskörének fennállását, és adott esetben a külön e célból megalkotott eljárásnak megfelelően visszaküldeni a keresetet az első fokon eljáró bíróságnak, amely ekkor nem állapíthatja meg hatáskörének hiányát. E sajátos mechanizmus lehetővé teszi az Európai Unió Bíróságát alkotó bírósági fórumok közötti hatáskörmegosztás kérdéseinek rendezését. Ezzel összefüggésben, bár el kell ismerni, hogy a bírósági hatáskör kérdése adott esetben a felek közötti kontradiktórius vita tárgyát is képezheti az áttétel nyomán határozatot hozó Törvényszék előtt, a fellebbezési eljárás ilyen ügyben való folytatása ellentétesnek bizonyulhat a Bíróság alapokmányának I. mellékletében szereplő rendszerrel, valamint a gondos igazságszolgáltatás elvével. Ez ugyanis kettős eljáráshoz vezethet annyiban, amennyiben ugyanabban az ügyben mind az áttett ügyre vonatkozó eljárás, mind az áttételről szóló határozat elleni fellebbezési eljárás folyamatban lesz a Törvényszék előtt.
(lásd a 26–30. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑413/06. P. sz., Gualtieri kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 4‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑35. o. és II‑B‑1‑253. o.) 24., 25. és 27. pontja.
2. Az alapokmányban szereplő, pert megelőző eljárás tiszteletben tartása érdekében annak a tisztviselőnek, aki az őt az intézménye vele szemben tanúsított vétkes magatartása miatt állítólag ért kár megtérítését kéri, a személyzeti szabályzat 90. cikke (1) bekezdésének értelmében vett kérelmet kell benyújtania. E kérelem esetleges elutasítása az érintett tisztviselőnek sérelmet okozó aktusnak minősül, amely ellen panaszt nyújthat be, és kizárólag az e panaszt elutasító kifejezett vagy hallgatólagos határozat elfogadását követően terjeszthet elő kártérítési keresetet az uniós bíróság előtt.
A személyzeti szabályzatban előírt és fent ismertetett, két szakaszból álló, pert megelőző eljárás tiszteletben tartása nélkül előterjesztett kártérítési kereset elfogadhatatlan.
Ezzel szemben, ha a tisztviselő neki sérelmet okozó aktust akar vitatni, panasszal fordulhat közvetlenül a kinevezésre jogosult hatósághoz, majd keresetet indíthat a Törvényszék előtt, ha a panaszát elutasítják. A tisztviselő a sérelmet okozó aktussal szemben benyújtott panasz elutasítását követően keresetet indíthat, amelyben kérheti a sérelmet okozó aktus megsemmisítését, kártérítés fizetését, vagy mindkettőt.
(lásd a 45–47. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑54/92. sz., Schneider kontra Bizottság ügyben 1994. december 1‑jén hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑281. o. és II‑887. o.) 53. és 63. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑416/03. sz., Angelidis kontra Parlament ügyben 2006. december 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑317. o. és II‑A‑2‑1607. o.) 130. és 131. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑285/04. sz., Andrieu kontra Bizottság ügyben 2006. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑161. o. és II‑A‑2‑275. o.) 132. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; az Elsőfokú Bíróság T‑156/08. P. sz., R kontra Bizottság ügyben 2009. március 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑11. o. és II‑B‑1‑51. o.) 76. pontja.
3. A Bíróság alapokmánya 21. cikke első bekezdésének értelmében, amelyet ugyanezen alapokmány 53. cikke első bekezdésének megfelelően a Törvényszék előtt is alkalmazni kell, továbbá a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja alapján a keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között a jogalapok rövid ismertetését. A keresetlevélben világosan ki kell fejteni azt a jogalapot, amelyre a keresetet alapították. Ezen ismertetésnek – még ha rövid is – kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie, hogy adott esetben további információ nélkül lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését és a Törvényszék számára a keresetről való határozathozatalt.
Ahhoz, hogy valamely kereset, pontosabban valamely jogalap elfogadható legyen, a jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás elve megköveteli, hogy azok a lényeges ténybeli vagy jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből. Nem feladata a Törvényszéknek a valamely jogalap alátámasztása érdekében előadott valamennyi körülményt megvizsgálni annak eldöntése érdekében, hogy ezek a körülmények egyúttal egy másik jogalapot is alátámaszthatnak‑e.
(lásd a 76. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑224/00. sz., Archer Daniels Midland és Archer Daniels Midland Ingredients kontra Bizottság ügyben 2003. július 9‑én hozott ítéletének (EBHT 2003., II‑2597. o.) 36. pontja, az Elsőfokú Bíróság T‑322/01. sz., Roquette Frères kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 27‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., II‑3137. o.) 208. és 209. pontja, valamint az Elsőfokú Bíróság T‑308/05. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 2007. december 12‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., II‑5089. o.) 71. és 72. pontja.