Language of document : ECLI:EU:T:2020:167

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (tizedik tanács)

2020. április 29.(*)

„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Pénzügyi és banki területen az angol nyelvű szövegek magyar nyelvre történő fordítására vonatkozó szolgáltatásnyújtás – Valamely ajánlattevőnek a rangsorolási eljárásban történő besorolása – A 966/2012/EU, Euratom rendelet 113. cikkének (2) és (3) bekezdése – Indokolási kötelezettség – A legjobb helyre rangsorolt nyertes ajánlattevők ajánlatának ára – A hozzáférhetővé tétel megtagadása”

A T‑640/18. sz. ügyben,

az Intercontact Budapest Fordító és Pénzügyi Tanácsadó Kft. (Intercontact Budapest Kft.) (székhelye: Budapest [Magyarország], képviseli: Subasicz É. ügyvéd)

felperesnek

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) (képviseli: M. Garnier, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

a lényegében a CdT azon 2018. augusztus 29‑i határozatának a megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában, amelyben a felperes ajánlatát az FL/FIN 17 közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény 12. részére vonatkozó rangsorolási mechanizmus alapján a nyertes ajánlattevők rangsorában az ötödik helyre sorolta,

A TÖRVÉNYSZÉK (tizedik tanács),

tagjai: A. Kornezov elnök (előadó), E. Buttigieg és K. Kowalik‑Bańczyk bírák,

hivatalvezető: E. Coulon,

meghozta a következő

Ítéletet

 A jogvita előzményei

1        A felperes, az Intercontact Budapest Fordító és Pénzügyi Tanácsadó Kft. (Intercontact Budapest Kft.) magyar társaság, amely részt vett az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) által 2018. január 3‑án meghirdetett, angol nyelvről történő fordításra irányuló szolgáltatások nyújtására vonatkozó közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló 2018/S 001–000002 (FL/FIN 17) közbeszerzési eljárásban (a továbbiakban: ajánlati felhívás). Az ajánlati felhívás és az arra vonatkozó dokumentáció előírta, hogy minden egyes rész tekintetében több keretszerződést kell odaítélni, az említett keretszerződések teljesítése érdekében pedig egy úgynevezett „rangsorolási” mechanizmust írt elő, amely szerint az ajánlattevőket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján felülről lefelé rangsorolják, így először az első helyre rangsorolt ajánlattevőnek ajánlanak fel egy adott részre vonatkozó keretszerződést. Ha az a szóban forgó szolgáltatásokat nem tudja teljesíteni, az említett szerződés a második helyre rangsorolt ajánlattevőt illeti meg, és így tovább a nyertes ajánlattevők listájának kimerüléséig. A felperes ajánlatot nyújtott be az ajánlati felhívás 12. része tekintetében, amely az angolról magyarra történő fordítási szolgáltatásokra vonatkozott.

2        Az ajánlatok vizsgálatát követően a CdT‑nek öt ajánlattevőt kellett kiválasztania az ajánlati felhívás 12. része tekintetében, és mindegyikükkel keretszerződést kellett kötnie.

3        A CdT 2018. augusztus 29‑i levelében közölte a felperessel, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatát az ajánlati felhívás 12. részét illetően az ötödik helyre rangsorolták.

4        A CdT‑nek címzett 2018. szeptember 6‑i levelében a felperes további magyarázatokat kért a CdT‑től az ajánlatok értékelésével kapcsolatban. A felperes különösen azt kérte, hogy tájékoztassák az ajánlatánál jobb helyre rangsorolt ajánlatok jellemzőiről és előnyeiről, és különösen azok áráról, valamint hogy megismerhesse azokat az indokokat, amelyek a C1 (munkamódszerek és minőségellenőrzési eljárások), a C3 (minőségbiztosítás) és a C4 (szakértelem és tapasztalat) minőségi odaítélési szempontok alapján neki odaítélt pontszámokat igazolták.

5        2018. szeptember 20‑i levelében a CdT tájékoztatta a felperest az ajánlatok vizsgálatát követően az elsőtől a negyedik helyre rangsorolt ajánlattevők kilétéről, valamint azoknak a minőségi odaítélési szempontok szerint odaítélt pontszámokról, azonban megtagadta az említett ajánlattevők ajánlatában szereplő ár felfedését arra hivatkozva, hogy ezen információ továbbítása sértené az akkor hatályban lévő, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25‑i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.) „113. cikkének (2) bekezdését”. Ami a fenti 4. pontban említett szempontok alapján a felperesnek odaítélt pontokat igazoló okokat illeti, a CdT annak közlésére szorítkozott, hogy az ajánlattevők ajánlatait megvizsgálták, majd azokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján érdem szerint, a dokumentáció 4. pontjában szereplő képletben kifejezett, minőség‑ár arányra vonatkozó odaítélési szempont fényében rangsorolták.

6        2018. október 24‑i levelében a felperes először is vitatta, hogy a CdT megtagadta az ajánlati felhívás keretében jobb helyre rangsorolt ajánlattevők ajánlatában szereplő ár hozzáférhetővé tételét. Másodszor megjegyezte, hogy nem foglalkoztak a jobb helyre rangsorolt ajánlatok jellemzőire és viszonylagos előnyeire vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmével. Harmadszor megjegyezte, hogy a CdT semmiféle magyarázattal nem szolgált az ajánlatának a C1, C3 és C4 szempontok alapján odaítélt pontszámokat illetően. Negyedszer, kérte a CdT‑t, hogy szolgáljon magyarázattal arra vonatkozóan, hogy az ötödik helye a negyedik hellyé változott, amint az a CdT neki címzett 2018. október 18‑i leveléből kitűnik, és hogy közölje vele a többi nyertes ajánlattevő új rangsorát.

7        Mivel e levélre nem kapott választ, a felperes megindította a jelen keresetet.

 Az eljárás és a felek kérelmei

8        A Törvényszék Hivatalához 2018. október 29‑én benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet, amelyben azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        „elsődlegesen állapítsa meg, hogy az egyes ajánlattevőknek kiosztott bírálati pontszámok reálisak‑e a beadott pályázatok összehasonlítása alapján, és megfelelnek‑e az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, az arányosság és az átláthatóság elvének”;

–        másodlagosan „állapítsa meg, hogy a [CdT] jogértelmezése a [966/2012] rendelet 113. cikke (3) bekezdésével összefüggésben téves, és a közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlati árainak nyilvánossága nem ellentétes a hivatkozott rendelettel”;

–        harmadlagosan „semmisítse meg az alperes FL/FIN 17 12. részének eljárási eredményét, illetve az e részre vonatkozó közbeszerzési eljárást”;

–        negyedlegesen „határozza meg, hogy az [EUMSZ] 263. cikkben meghatározott jogorvoslati határidőt a kereset tárgyában szereplő közbeszerzési eljárásban mely eljárási cselekmény (hatályos jogi aktus) közlésétől kell számítani”;

–        a CdT‑t kötelezze a költségek viselésére.

9        A Törvényszék Hivatalához 2019. január 16‑án benyújtott külön beadványában a CdT a Törvényszék eljárási szabályzata 130. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadhatatlansági kifogást emelt, amelyben azt kérte, hogy a Törvényszék:

–        nyilvánítsa a keresetet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak;

–        a felperest kötelezze saját költségeinek viselésére.

10      A felperes 2019. március 4‑én terjesztette elő az erre vonatkozó észrevételeit, és azt kérte, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el az elfogadhatatlansági kifogást;

–        érdemben vizsgálja meg az ügyet;

–        a CdT‑t kötelezze a költségek viselésére.

11      A Törvényszék (hetedik tanács) 2019. június 18‑i végzésében úgy határozott, hogy az elfogadhatatlansági kifogásról az eljárást befejező határozatban dönt, a költségekről pedig nem határozott.

12      2019. július 25‑én a CdT ellenkérelmet nyújtott be a Törvényszék Hivatalához, amelyben azt kérte, hogy a Törvényszék:

–        nyilvánítsa a keresetet teljes egészében nyilvánvalóan elfogadhatatlannak, vagy legalábbis teljes egészében megalapozatlannak;

–        a felperest kötelezze saját költségeinek viselésére.

13      A választ 2019. szeptember 9‑én nyújtották be a Törvényszék Hivatalához. A viszonválasz 2019. október 14‑én érkezett meg ez utóbbihoz.

14      Mivel módosult a tanácsok összetétele, a jelen ügyet a tizedik tanács elé utalták.

15      Tekintve, hogy a felek nem kérték tárgyalás tartását az eljárási szabályzat 106. cikkének (1) bekezdése alapján, a Törvényszék (tizedik tanács), mivel úgy ítélte meg, hogy az ügy körülményei kellően fel vannak tárva, úgy határozott, hogy a keresetről az eljárási szabályzat 106. cikkének (3) bekezdése értelmében az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz.

 A jogkérdésről

16      A CdT azzal érvel, hogy a kereset a négy kérelme tekintetében elfogadhatatlan. Mindenekelőtt a felperes első, második és negyedik kereseti kérelmét kell együttesen megvizsgálni.

 Az első, második és negyedik kereseti kérelemről

17      Első kereseti kérelmével a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék „állapítsa meg, hogy az egyes ajánlattevőknek kiosztott bírálati pontszámok reálisak‑e a beadott pályázatok összehasonlítása alapján, és megfelelnek‑e az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, az arányosság és az átláthatóság elvének”.

18      Az első kereseti kérelmet mint elfogadhatatlant el kell utasítani, mivel egyrészt az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós bíróságnak az EUMSZ 263. cikk keretében nem feladata, hogy az uniós intézmények, szervek és hivatalok értékelését a sajátjával helyettesítse (lásd: 2010. június 17‑i CEVA kontra Bizottság ítélet, T‑428/07 és T‑455/07, EU:T:2010:240, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), hanem csak az elé terjesztett határozat jogszerűségéről kell határoznia. Másrészt a Törvényszéknek szintén nem feladata, hogy az EUMSZ 263. cikken alapuló jogszerűségi vizsgálat keretében megállapítási ítéletet hozzon (lásd ebben az értelemben: 2009. február 4‑i Omya kontra Bizottság ítélet, T‑145/06, EU:T:2009:27, 23. pont), és nincs olyan jogorvoslat, amely az uniós bíróság számára lehetővé tenné, hogy megállapítási ítéletet hozzon a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlat szabálytalanságának a megállapítása céljából (2010. február 5‑i Pro humanum kontra Bizottság végzés, T‑319/09, nem tették közzé, EU:T:2010:29, 5. pont; 2015. január 13‑i Istituto di vigilanza dell’urbe kontra Bizottság végzés, T‑579/13, nem tették közzé, EU:T:2015:27, 22. pont).

19      Hasonlóképpen, amennyiben a felperes a második kereseti kérelmében azt kéri a Törvényszéktől, hogy „állapítsa meg, hogy a [CdT] jogértelmezése […] téves”, azt a fenti 18. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően elfogadhatatlanság miatt el kell utasítani.

20      Ugyanezen okokból el kell utasítani a negyedik kereseti kérelmet is, amelyben a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék „határozza meg, hogy az [EUMSZ] 263. cikkben meghatározott jogorvoslati határidőt a kereset tárgyában szereplő közbeszerzési eljárásban mely eljárási cselekmény (hatályos jogi aktus) közlésétől kell számítani”. Egyébiránt az uniós bíróságnak nem feladata, hogy a felperes értékelését a saját értékelésével helyettesítse, és hogy maga határozza meg azokat a jogi aktusokat, amelyek a felperesnek sérelmet okozhatnak, és amelyeknek a megsemmisítését a felperes kérheti (1970. május 28‑i Lacroix kontra Bizottság ítélet, 30/68, EU:C:1970:46, 22. és 24. pont; 1999. július 8‑i Eridania és társai kontra Tanács ítélet, T‑168/95, EU:T:1999:140, 37. pont).

21      Ebből következik, hogy a felperes első, második és negyedik kereseti kérelmét mint elfogadhatatlanokat el kell utasítani.

 A harmadik kereseti kérelemről

 Az elfogadhatóságról

22      Harmadik kereseti kérelmében a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék „semmisítse meg az alperes FL/FIN 17 12. részének eljárási eredményét, illetve az e részre vonatkozó közbeszerzési eljárást”.

23      Az elfogadhatatlansági kifogásban a CdT elfogadhatatlansági okként előadja, hogy a felperes „semmilyen, még kevésbé világos és pontos jogalapot nem terjeszt elő megsemmisítés iránti kérelmének alátámasztására”.

24      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 21. cikkének első bekezdése szerint, amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése, valamint az eljárási szabályzat 76. cikkének d) pontja alapján a Törvényszék előtti eljárásra is irányadó, a keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid összefoglalását. Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy ezen ismertetésnek kellően világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését, a Törvényszék számára pedig azt, hogy felülvizsgálati jogkörét gyakorolja. Ebből következik, hogy a kereset alapjául szolgáló alapvető ténybeli és jogi elemeknek magából a keresetlevél szövegéből kell koherens és érthető módon kitűnniük. Ennélfogva a keresetlevélben egyértelműen ki kell fejteni azt a jogalapot, amelyre a keresetet alapították, így nem felel meg az eljárási szabályzatban támasztott követelményeknek, ha csak elvontan utalnak arra (2018. szeptember 18‑i eSlovensko kontra Bizottság végzés, T‑664/17, nem tették közzé, EU:T:2018:559, 29. pont).

25      Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a keresetlevelet annak egészének az értékelése révén úgy kell értelmezni, hogy az hatékonyan érvényesüljön (lásd ebben az értelemben: 2011. június 28‑i Verein Deutsche Sprache kontra Tanács végzés, C‑93/11 P, nem tették közzé, EU:C:2011:429, 20. és 21. pont). A keresetlevél megfelel az eljárási szabályzatokban rögzített követelményeknek, amennyiben a kereset alapjául szolgáló alapvető ténybeli és jogi elemek legalább kivonatosan, de koherens és érthető módon kitűnnek magából a keresetlevél szövegéből, és amennyiben lehetővé teszi mind a Törvényszék, mind az alperes számára az ez utóbbinak felrótt magatartás, valamint a jogvita alapjául szolgáló tényállás és körülmények mibenlétének megismerését (lásd ebben az értelemben: 2013. november 28‑i Gaumina kontra EIGE ítélet, T‑424/12, nem tették közzé, EU:T:2013:617, 18. és 19. pont). A kereset jogalapjainak az eljárási szabályzat értelmében vett ismertetéséhez nincs szükség különös megfogalmazásra. Elegendő, ha a jogalapokat inkább tartalmukon, nem pedig jogi minősítésükön keresztül ismertetik, amennyiben az említett jogalapok kellően egyértelműen kitűnnek a keresetlevélből (2000. február 24‑i ADT Projekt kontra Bizottság ítélet, T‑145/98, EU:T:2000:54, 67. pont).

26      A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a CdT állításával ellentétben a keresetlevél lehetővé teszi a jogvita tárgyának és azon jogalap fennállásának az azonosítását, amelyre kellően koherens és érthető módon hivatkoztak ahhoz, hogy az lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését, a Törvényszék számára pedig azt, hogy felülvizsgálati jogkörét gyakorolja.

27      Először is ugyanis, ami a jogvita tárgyát illeti, a felperes a jelen kereset jogalapjaként kifejezetten az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésére hivatkozik (a keresetlevél 1. pontjának vége), harmadik kereseti kérelmében pedig azt kéri a Törvényszéktől, hogy „semmisítse meg az FL/FIN 17 közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény 12. sz. részével kapcsolatos eljárás eredményét, valamint az e részre vonatkozó közbeszerzési eljárást” (a keresetlevél 7. pontja). A harmadik kereseti kérelmet tehát lényegében úgy kell tekinteni, hogy az a CdT 2018. augusztus 29‑i azon határozatának a megsemmisítésére irányul, amely a felperes ajánlatát az FL/FIN 17 közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény 12. részére vonatkozó rangsorolási mechanizmus alapján a nyertes ajánlattevők rangsorolásában az ötödik helyre sorolta (a továbbiakban: megtámadott határozat).

28      Másodszor, ami az e megsemmisítés iránti kérelem alátámasztására felhozott jogalapot illeti, azt is meg kell állapítani, hogy az kellően koherens és érthető módon tűnik ki a keresetlevél szövegéből.

29      A felperes ugyanis azt kifogásolja, hogy a CdT megtagadta a felperes ajánlata elé rangsorolt ajánlatok árának vele való közlését, és a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdésének a megsértésére hivatkozik (lásd a keresetlevél 6–9. pontját). A felperes e tekintetben kifejti, hogy e rendelet megköveteli, hogy valamennyi olyan ajánlattevővel, aki ez irányú kérelmet nyújt be, részletes információkat közöljenek, beleértve a nyertes ajánlatok árát is, és hogy a többi uniós intézmény, különösen az Európai Bizottság és az Európai Parlament, kérelemre közölje a nyertes ajánlatok árát. Hozzáteszi, hogy az ilyen hozzáférhetővé tétel nem sérti a közérdeket, nem sérti a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, és nem torzítja a közöttük lévő tisztességes versenyt (a keresetlevél 8. pontja). Hivatkozik továbbá a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.) V. melléklete D. részének 13. pontjára annak bizonyítása érdekében, hogy a nyertes ajánlatok értékét hozzáférhetővé kell tenni.

30      Márpedig az ítélkezési gyakorlat szerint, mivel a 966/2012 rendelet 113. cikkének (2) és (3) bekezdése valójában az ajánlatkérő indokolási kötelezettségének terjedelmét állapítja meg, e jogalap összemosódik az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalappal (lásd ebben az értelemben: 2016. december 13‑i European Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑764/14, nem tették közzé, EU:T:2016:723, 95–103. pont; 2017. december 14‑i European Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Parlament ítélet, T‑164/15, nem tették közzé, EU:T:2017:906, 61. és 62. pont).

31      Így a felperes lényegében egyetlen, a megtámadott határozatban az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapra hivatkozik, mivel a CdT nem közölte vele az ajánlattevők felperes ajánlata elé sorolt ajánlatainak árát.

32      Ezzel szemben, bár a felperes a keresetlevél 3. pontjában a 2018. szeptember 6‑i levél tartalmának leírásakor megemlíti a C1, C3 és C4 szempontok alapján általa kapott pontszámokat, csupán a gyakorlatára és a rendelkezésére álló ISO‑minősítésekre hivatkozik, és a C4 szempont tekintetében rámutat, hogy a CdT „alulértékelte” a jártasságát és gyakorlatát, anélkül azonban, hogy a Törvényszék előtt e tekintetben kellően világos és koherens kifogást terjesztett volna elő. E tekintetben a keresetlevél tehát nem felel meg a fenti 24. és 25. pontban említett követelményeknek. Egyébiránt, bár a válasz 5–9. pontjában a felperes a saját tapasztalatára hivatkozik, és úgy tűnik, hogy a CdT által elkövetett értékelési hibára támaszkodik, az ilyen elemeket – feltéve, hogy jogalapot alkotnak – mindenesetre olyanoknak kell tekinteni, mint amelyek olyan új jogalapnak minősülnek, amely – mivel csak a válasz szakaszában merült fel – elkésett, és amelyet az eljárási szabályzat 84. cikkének (1) bekezdése alapján mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

33      Következésképpen a fenti 32. pontban kifejtett korlátok között meg kell állapítani, hogy a harmadik kereseti kérelem elfogadható, és érdemben meg kell vizsgálni a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelmet.

 Az ügy érdeméről

34      A felperes lényegében azt rója fel a CdT‑nek, hogy figyelmen kívül hagyta az őt a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján terhelő azon kötelezettség terjedelmét, hogy miután a felperes ezt írásban kérte, közölje vele az ajánlattevők saját ajánlata elé rangsorolt ajánlatainak árát.

35      A CdT azzal érvel, hogy tiszteletben tartotta a különböző ajánlattevők által kínált árakra vonatkozó átláthatósági kötelezettséget azáltal, hogy a  Hivatalos Lapban az eredményről szóló tájékoztatóban közzétette az ajánlati felhívás minden egyes részére vonatkozó legmagasabb és legalacsonyabb árat, valamint a szerződés teljes becsült értékét. Ezenkívül az ajánlattevők felperes ajánlata elé rangsorolt ajánlataiban szereplő ár közlése sérti ezen ajánlattevők jogos üzleti érdekeit és a közöttük lévő tisztességes versenyt.

36      A 2015. október 28‑i (EU, Euratom) 2015/1929 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2015. L 286., 1. o.) módosított 966/2012 rendelet 113. cikke (2) bekezdésének a jelen ügyben alkalmazandó változata értelmében az ajánlatkérő szerv minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, akinek vagy amelynek a részvételi jelentkezését, illetve ajánlatát elutasították, tájékoztat többek között az elutasítás indokairól. Az 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérő szervnek minden egyes olyan ajánlattevő számára, aki vagy amely nincs valamely kizárást indokoló helyzetben, és akinek vagy amelynek az ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumoknak, és aki vagy amely ezt írásban kéri, tájékoztatást kell nyújtania a szerződést elnyerő ajánlattevő, illetve keretszerződés esetében ajánlattevők nevéről, és – kivéve az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében – a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, a fizetett árról vagy adott esetben a szerződés értékéről. Ugyanezen rendelkezés második albekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy eltekint egyes információk közlésétől, amennyiben az akadályozná a bűnüldözést, közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

37      A jelen ügyben először is a megtámadott határozatból kitűnik, hogy a felperes ajánlatát elfogadták, és ami az ajánlatának a CdT által a minőségi szempontok alapján történő értékelését illeti, azt összesen 78,75 ponttal az ötödik helyre rangsorolták. Nem vitatott tehát, hogy a felperes nem volt kizárást indokoló helyzetben, és hogy ajánlata megfelelt a közbeszerzési dokumentumoknak, amint azt a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdésének első albekezdése megköveteli.

38      Másodszor, az sem vitatott, hogy a felperes a 2018. szeptember 6‑i és október 24‑i leveleiben, tehát a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően írásban kérte, hogy tájékoztassák többek között az ajánlattevők saját ajánlatánál jobb helyre rangsorolt ajánlatainak áráról.

39      Harmadszor, az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség terjedelme ugyanaz marad abban az esetben, ha valamely ajánlattevő ajánlatát, bár szigorú értelemben véve nem utasították el, nem is rangsorolták az első helyre (lásd ebben az értelemben: 2015. március 25‑i Evropaïki Dynamiki kontra EASA ítélet, T‑297/09, nem tették közzé, EU:T:2015:184, 77. pont; 2017. december 14‑i European Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Parlament ítélet, T‑164/15, nem tették közzé, EU:T:2017:906, 27. pont).

40      Negyedszer, az ügy irataiból kitűnik, hogy a szóban forgó szerződés egy úgynevezett „rangsorolási” mechanizmus szerint kötött, nem versenyeztetéssel járó keretszerződés (lásd a fenti 1. pontot), ami a jelen ügyben nem vitatott, így a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában előírt, a versenyeztetéssel járó keretszerződésekre vonatkozó kivétel a jelen ügyben nem alkalmazandó.

41      Ötödször, az sem vitatott, hogy a jelen ügyben a dokumentáció 3.3. pontjának megfelelően az ajánlattevőket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján sorolták be, amire egyébként a 2018. szeptember 20‑i levél is emlékeztet, tehát olyan minőség‑ár arányra vonatkozó odaítélési szempont alapján, amelyben az ár az említett arány 30%‑át tette ki. Ebből következik, hogy a jelen ügyben a benyújtott ajánlatok ára a releváns minőségi szempontokkal együtt meghatározó volt az ajánlatok rangsorolása szempontjából.

42      Ilyen körülmények között az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a nyertes ajánlatok árának közlésére irányuló kérelemre adott válaszként az érintett intézmény, szerv vagy hivatal a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján köteles tájékoztatást nyújtani az eredetileg nyertes ajánlattevők ajánlatainak összesített áráról. Az ár ugyanis e rendelkezés értelmében véve a nyertes ajánlatok egyik jellemzője és egyik viszonylagos előnye, annál is inkább, mivel a jelen ügy körülményei között e szempont az ajánlatok érékelésében 30%‑ot tett ki (lásd ebben az értelemben: 2017. december 14‑i European Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Parlament ítélet, T‑164/15, nem tették közzé, EU:T:2017:906, 61. pont; lásd továbbá ebben az értelemben és analógia útján: 2009. május 20‑i VIP Car Solutions kontra Parlament ítélet, T‑89/07, EU:T:2009:163, 87. és 88. pont; 2015. január 14‑i Veloss International és Attimedia kontra Parlament ítélet, T‑667/11, nem tették közzé, EU:T:2015:5, 60. pont).

43      Ráadásul e kötelezettség a valamennyi uniós közbeszerzési eljárásra irányadó szabályokból következik. A 966/2012 rendelet 102. cikkének (1) bekezdése szerint ugyanis minden, egészében vagy részben a költségvetés által finanszírozott közbeszerzési szerződésnek tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét.

44      Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve, amelynek célja a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozások közötti egészséges és hatékony verseny kialakulásának elősegítése, különösen megköveteli, hogy valamennyi ajánlattevő azonos esélyekkel rendelkezzen mind az ajánlata összeállításakor, mind pedig annak elbírálásának időpontjában (lásd: 2005. november 24‑i ATI EAC e Viaggi di Maio és társai ítélet, C‑331/04, EU:C:2005:718, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45      Ez az elv átláthatósági kötelezettséget is magában foglal annak érdekében, hogy lehetővé tegye ezen elv tiszteletben tartásának ellenőrzését (2002. június 18‑i HI ítélet, C‑92/00, EU:C:2002:379, 45. pont; 2002. december 12‑i Universale‑Bau és társai ítélet, C‑470/99, EU:C:2002:746, 91. pont; 2018. október 4‑i Proof IT kontra EIGE ítélet, T‑914/16, nem tették közzé, EU:T:2018:650, 57. pont).

46      Márpedig a jelen ügyben, mivel semmilyen információ nem állt rendelkezésre az ajánlattevőknek a felperes ajánlatánál jobb helyre rangsorolt ajánlatainak árára vonatkozóan, miközben ezen ár az egyik meghatározó tényező volt az ajánlattevők ajánlatainak rangsorolása szempontjából, a felperes nem volt képes teljes mértékben megérteni azokat az okokat, amelyek miatt az ajánlatát a többi ajánlattevő ajánlatához képest kedvezőtlenebb helyre sorolták, annál is inkább, mivel egyes ajánlattevők ajánlata a minőségi szempontok alapján a felperes ajánlatánál kevesebb pontot kapott, és nem tudta ellenőrizni e rangsorolásnak az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt feltételeknek, valamint a fenti 43–45. pontban említett alapelveknek való megfelelőségét.

47      Következésképpen meg kell állapítani, hogy a CdT a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján főszabály szerint köteles volt tájékoztatni a felperest a nyertes ajánlattevők ajánlatainak áráról.

48      A CdT ugyanakkor a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére hivatkozik azzal érvelve, hogy a felperes ajánlata elé rangsorolt ajánlatok árának közlése sértheti az ajánlattevők jogos üzleti érdekeit vagy a közöttük lévő tisztességes versenyt.

49      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog által elismert jogok tényleges érvényesülésének biztosítására irányuló szabályoktól való bármely eltérést szigorúan kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2001. október 16‑i Bizottság kontra Portugália ítélet, C‑429/99, EU:C:2001:547, 20. pont; 2007. június 14‑i Bizottság kontra Finnország ítélet, C‑342/05, EU:C:2007:341, 25. pont; 2018. szeptember 20‑i EV ítélet, C‑685/16, EU:C:2018:743, 80. pont), és az a megkövetelt feltételek minden egyes eltérés esetében történő teljesülésével kapcsolatos bizonyítási terhet az arról határozatot hozó hatóságra rója (2007. június 14‑i Bizottság kontra Finnország ítélet, C‑342/05, EU:C:2007:341, 25. pont; 2019. október 10‑i Luonnonsuojeluyhdistys Tapiola ítélet, C‑674/17, EU:C:2019:851, 30. pont).

50      A CdT‑nek kellett tehát konkrétan és pontosan bizonyítania, hogy a felperes ajánlata elé rangsorolt ajánlatok árának közlése sértené az ajánlattevők jogos üzleti érdekeit vagy a közöttük lévő tisztességes versenyt. Márpedig az ügy irataiból, és különösen a 2018. szeptember 20‑i levélből kitűnik, hogy a CdT általános és elvont állításokra szorítkozott, jelezve, hogy „lehetőség van arra, hogy ne közöljenek bizonyos olyan információkat, amelyek sérthetik [a gazdasági szereplők] jogos üzleti érdekeit vagy [a közöttük lévő] tisztességes versenyt”. Elfogadhatatlansági kifogásában a CdT hozzátette, hogy az ilyen tájékoztatás „elősegítheti az ajánlattevők közötti kartellek vagy árkartellek kialakulását”. Meg kell azonban állapítani, hogy a CdT nem terjeszt elő semmilyen konkrét bizonyítékot, amely alkalmas lenne a hivatkozott sérelmek és kockázatok bizonyítására. Valójában a CdT csupán néhány alá nem támasztott, általános és elvont állításra hivatkozik, amelyek semmi esetre sem lehetnek elegendőek a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt eltérés alkalmazásának igazolásához, mivel ezt az eltérést szigorúan kell értelmezni, máskülönben megfosztaná lényegétől az elutasított vagy a nyertes ajánlattevő helyénél kedvezőtlenebb helyre rangsorolt ajánlattevő számára elismert azon jogot, hogy tájékoztassák a nyertes ajánlatok jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, és különösen azok áráról.

51      Ebből következik, hogy a CdT e tekintetben figyelmen kívül hagyta a 966/2012 rendelet 113. cikkének (3) bekezdéséből eredő indokolási kötelezettség terjedelmét.

52      A CdT állításával ellentétben ez nem orvosolható azzal, hogy a Hivatalos Lapban az eredményről szóló tájékoztatóban utólag közzétették az ajánlati felhívás minden egyes részére vonatkozó legmagasabb és legalacsonyabb árat, valamint a szerződés teljes becsült értékét. Ugyanis, először is, ezek az információk nem adnak tájékoztatást a felperes ajánlata elé sorolt ajánlatok áráról, amint azt a 966/2012 rendelet 113. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja megköveteli, tehát nem teszik lehetővé a nyertes ajánlatok CdT általi értékelésének megértését. Másodszor és mindenesetre, e közzétételre rendszerint csak jóval az ajánlati felhívás eredményének az ajánlattevőkkel való közlését követően kerül sor, ami azzal a kockázattal jár, hogy a nyertes ajánlatok árának megfelelő időben történő bármiféle közlése hiányában sérül a kedvezőtlenebb helyre rangsorolt ajánlattevő védelemhez való joga, és végső soron a hatékony bírósági jogorvoslathoz való joga. E tekintetben a Bíróságnak már volt alkalma hangsúlyozni, hogy az ajánlatot elutasító határozat indokolását megfelelő időben közölni kell az érintett ajánlattevőkkel annak érdekében, hogy az elutasított ajánlattevőknek lehetőségük legyen a kereset hatékony előterjesztésére (2011. február 17‑i Bizottság kontra Ciprus ítélet, C‑251/09, nem tették közzé, EU:C:2011:84, 58. pont).

53      A fentiek összességéből következik, hogy a harmadik kereseti kérelem egyetlen jogalapja tekintetében megalapozott, következésképpen a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni.

 A költségekről

54      Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a CdT lényegében pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (tizedik tanács)

a következőképpen határozott:

1)      A Törvényszék az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontjának (CdT) az Intercontact Budapest Fordító és Pénzügyi Tanácsadó Kft. (Intercontact Budapest Kft.) ajánlatát az FL/FIN 17 közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény 12. részére vonatkozó rangsorolási mechanizmus alapján a nyertes ajánlattevők rangsorában az ötödik helyre soroló, 2018. augusztus 29i határozatát megsemmisíti.

2)      A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)      A Törvényszék a CdTt kötelezi a költségek viselésére.

Kornezov

Buttigieg

Kowalik‑Bańczyk

Kihirdetve Luxembourgban, a 2020. április 29‑i nyilvános ülésen.

E. Coulon

 

S. Papasavvas

hivatalvezető

 

elnök


*      Az eljárás nyelve: magyar.