Language of document :

A Bundesverwaltungsgericht (Ausztria) által 2021. április 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EPIC Financial Consulting Ges.m.b.H. kontra Republik Österreich, Bundesbeschaffung GmbH

(C-274/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Kérelmező: EPIC Financial Consulting Ges.m.b.H.

Ellenérdekű felek: Republik Österreich, Bundesbeschaffung GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2014/23/EU irányelvvel1 módosított 89/665/EGK irányelv2 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárás, amelyről nemzeti szinten Ausztriában a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) előtt is rendelkeznek, és amely eljárásban például a keretmegállapodások vagy árubeszerzésre irányuló szerződések megkötésének ideiglenes tilalma is elrendelhető, az 1215/2012 rendelet3 1. cikkének (1) bekezdése szerinti, polgári és kereskedelmi üggyel kapcsolatos vitának minősül-e? A fenti kérdés szerinti, ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló ilyen eljárás legalábbis az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 81. cikkének (1) bekezdése szerinti polgári ügynek minősül-e? A 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárás az 1215/2012 rendelet 35. cikke szerinti, ideiglenes intézkedések elrendelésére irányuló eljárásnak minősül-e?

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára a tagállammal szemben, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálása előtt a bíróságnak meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban hozott megtámadott, külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket, ha (más) polgári ügyekben Ausztriában egyébként – mint például kártérítés iránti keresetek vagy versenyjogi jogsértés miatt indított, abbahagyásra kötelezés iránti keresetek esetében – az illeték meg nem fizetése – a valamilyen mértékben meg nem fizetett jogorvoslati illetékekre vonatkozó kérdéstől függetlenül – nem akadályozza a keresettel együtt előterjesztett ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálását, és az átalányilletékek meg nem fizetése főszabály szerint nem akadályozza a polgári bíróságok előtt a keresettől elkülönítve kért ideiglenes intézkedések elrendelését sem, és további összehasonlításképpen Ausztriában a közigazgatási határozatok ellen indított keresetek esetében a kereset illetékének meg nem fizetése vagy a közigazgatási bíróságok határozatai ellen a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság, Ausztria) vagy a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) benyújtott jogorvoslati kérelem esetében a panasz, illetve a felülvizsgálati kérelem illetékének meg nem fizetése nem eredményezi a jogorvoslati kérelem illetékfizetés hiányában történő elutasítását, és például azt sem, hogy e panasztételi, illetve felülvizsgálati eljárások esetében a felfüggesztő hatály megállapítása iránti kérelmek csak elutasítással bírálhatók el?

2.1)    Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása előtt a bírósági tanács egyesbíróként eljáró elnökének a megfelelő átalányilleték megfizetése hiányában az illetékre vonatkozó hiánypótlási felhívást kell kibocsátania, és ezen egyesbírónak illetékfizetés hiányában el kell utasítania az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet, amennyiben egyébként Ausztriában a polgári jogi keresetek esetében a keresettel együtt benyújtott, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem után a Gerichtsgebührengesetz (az bírósági illetékekről szóló törvény) alapján a kereset mellett első fokon főszabály szerint nem kell további bírósági átalányilletéket fizetni, és a felfüggesztő hatály megállapítása iránti olyan kérelmek esetében, amelyeket a közigazgatási bírósághoz benyújtott, határozattal szemben indított keresettel, a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) benyújtott felülvizsgálati kérelemmel vagy a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság) benyújtott panasszal együtt terjesztettek elő, és amelyek funkcionálisan az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel azonos, illetve ahhoz hasonló jogvédelmi célra irányulnak, a felfüggesztő hatály megállapítása iránti e járulékos kérelmek után sem kell külön illetéket fizetni?

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelvvel4 módosított 89/665/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt azon követelményt, hogy a lehető legrövidebb időn belül és közbenső döntés útján ideiglenes intézkedések[et kell tenni] az állítólagos jogsértés orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, hogy az azonnaliság e követelménye az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem haladéktalan elbírálására vonatkozó alanyi jogot biztosít, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a bíróságnak az ajánlatkérő további beszerzéseinek megakadályozására irányuló ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálása előtt nem átlátható módon lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is – e tekintetben fennálló relevancia hiányában is – meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban megtámadott, illetve megtámadandó külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket a kérelmezővel szemben?

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta5 47. cikkében biztosított, bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a bíróságnak az ajánlatkérő további beszerzéseinek megakadályozására irányuló, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálása előtt relevancia hiányában és nem átlátható módon lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban megtámadott külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket a kérelmezővel szemben?

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára a tagállammal szemben, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek szerint a 89/665/EGK irányelv hatályos változatának értelmében vett ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem átalányilletékének meg nem fizetése esetén (már csak) valamely közigazgatási bíróság bírósági tanácsának mint igazságszolgáltatási szervnek kell átalányilletéket kiszabnia (az illetékfizetésre kötelezett személy számára ebből következően korlátozott mértékben biztosított jogorvoslati lehetőségekkel), amennyiben egyébként a polgári bíróság előtt indított eljárásban megfizetés hiányában a Gerichtliches Einbringungsgesetz (a bírósági behajtásról szóló törvény) szerinti határozattal kiszabják a kereset, az ideiglenes intézkedés és a jogorvoslat után fizetendő illetéket, és a közigazgatási jogban a közigazgatási bíróság előtt indított keresetek vagy a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság) benyújtott panaszok után jogorvoslati illetéket, illetve a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) benyújtott felülvizsgálati kérelmek után felülvizsgálati illetéket szabnak ki ezen illetékeknek főszabály szerint az adóhatóság határozata útján történő megfizetése hiányában, amely illetéket kiszabó határozat ellen mindig benyújtható jogorvoslati kérelem valamely közigazgatási bírósághoz, azt követően pedig felülvizsgálati kérelem a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) vagy panasz a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság)?

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdését, hogy a keretmegállapodás egyetlen gazdasági szereplővel történő, a 2014/24/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdése szerinti megkötése a 2014/23/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése szerinti szerződéskötésnek minősül?

6.1)    Úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdésében foglalt, „a megállapodáson alapuló szerződéseket” szövegrészt, hogy akkor van szó a megállapodáson alapuló szerződésről, ha az ajánlatkérő kifejezetten a megkötött keretmegállapodásra való hivatkozással ítél oda valamely egyedi szerződést? Vagy „a megállapodáson alapuló szerződéseket” idézett szövegrészt úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a keretmegállapodásban foglalt, a Bíróság C-216/17. sz. ügyben hozott ítéletének6 64. pontja értelmében vett összmennyiséget kimerítették, már nem áll fenn olyan szerződés, amely az eredetileg megkötött keretmegállapodáson alapul?

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 47. cikkében biztosított, tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, hogy azzal ellentétes az olyan rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogvitában megnevezett ajánlatkérőnek az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárásban meg kell adnia valamennyi szükséges információt és be kell nyújtania valamennyi szükséges dokumentumot – a terhére hozott mulasztási ítélet egyébkénti lehetősége mellett –, amennyiben ezen ajánlatkérő képviseletére jogosult személyek vagy munkavállalói, akiknek ezen információkat az ajánlatkérő részére szolgáltatniuk kell, esetenként annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy a tájékoztatás megadásával vagy a dokumentumok benyújtásával esetlegesen büntetőjogi szempontból saját magukra nézve terhelő nyilatkozatot kell tenniük?

Az Alapjogi Charta 47. cikkében rögzített hatékony jogorvoslathoz való jog további figyelembevételével és az uniós jog egyéb rendelkezéseire tekintettel úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon követelményt, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat elsősorban hatékonyan kell lefolytatni, hogy e rendelkezések alanyi jogokat biztosítanak, és ezekkel ellentétes az olyan nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a jogvédelmet kereső, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet előterjesztő kérelmező az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmében köteles megjelölni a konkrét közbeszerzési eljárást és az ajánlatkérő konkrét határozatait, még akkor is, ha e kérelmezőnek a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárások esetében általában nincs tudomása az ajánlatkérő által lefolytatott, nem átlátható közbeszerzési eljárások és a nem átlátható közbeszerzési eljárásokban már meghozott, szerződés odaítélésére vonatkozó határozatok számáról?

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 47. cikkében biztosított, tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó követelményt, hogy e rendelkezés alanyi jogokat biztosít, és azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a jogorvoslat jogvédelmet kereső kérelmezője az ideiglenes [intézkedés] elrendelése iránti kérelmében köteles megjelölni a konkrét közbeszerzési eljárást és az ajánlatkérő külön megtámadható és meg is támadott konkrét határozatait, még akkor is, ha e kérelmező a számára nem átlátható, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárások esetében általában nem bírhat tudomással az ajánlatkérő által lefolytatott nem átlátható közbeszerzési eljárások és a nem átlátható közbeszerzési eljárásokban már meghozott, szerződés odaítélésére vonatkozó határozatok számáról?

Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 47. cikkében biztosított, tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó követelményt, hogy e rendelkezés alanyi jogokat biztosít, és azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a jogvédelmet kereső, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet előterjesztő kérelmező köteles számára előre nem látható összegű átalányilletéket fizetni, mivel a kérelmező a hirdetmény közzététele nélküli, számára nem átlátható közbeszerzési eljárások esetében általában nem bírhat tudomással arról, hogy az ajánlatkérő lefolytatott-e nem átlátható közbeszerzési eljárásokat, és adott esetben hányat, milyen becsült szerződéses értékkel, és hogy a nem átlátható közbeszerzési eljárásokban hány külön megtámadható, szerződés odaítélésére vonatkozó határozatot hoztak?

____________

1 A koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 114., 24. o., HL 2018. L 82., 17. o.)

2 Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.).

3 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.).

4 A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o., HL 2020. L 211., 22. o.).

5 Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL 2012. C 326., 391. o.).

6 2018. december 19-i Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato – Antitrust és Coopservice ítélet, ECLI:EU:C:2018:1034.