2013. április 12-én benyújtott kereset - T&L Sugars és Sidul Açúcares kontra Bizottság

(T-225/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: T&L Sugars Ltd (London, Egyesült Királyság) és Sidul Açúcares, Unipessoal Lda (Santa Iria de Azóia, Portugália) (képviselő: D. Waelbroeck ügyvéd és D. Slater solicitor)

Alperesek: az Európai Bizottság és az Európai Unió, képviseli a jelen ügyben: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg (i) a kvótán felüli cukor és izoglükóz 2012/2013-as gazdasági évben csökkentett többletilletékkel történő uniós piacra bocsátásával kapcsolatos különleges intézkedések megállapításáról szóló 131/2013/EU rendeletet² és 281/2013/EU rendeletet⁴; (ii) a kvótán felüli cukornak az Unió piacán csökkentett többletilletékkel történő értékesítése céljából rendelkezésre álló mennyiségei vonatkozásában alkalmazandó odaítélési együttható megállapításáról szóló 194/2013/EU rendeletet⁶ és 332/2013/EU rendeletet⁸; (iii) a 2012/2013. gazdasági év tekintetében a 17011410 és a 17019910 KN-kód alá tartozó cukor csökkentett vámtétel mellett történő behozatalára vonatkozó folyamatos pályázati eljárás megnyitásáról szóló 36/2013/EU rendeletet¹⁰; továbbá (iv) az első részleges pályázati felhívás tekintetében a cukorra vonatkozó minimális vámtétel meghatározásáról szóló 67/2013/EU rendeletet, valamint a második részleges pályázati felhívás tekintetében a cukorra vonatkozó minimális vámtétel meghatározásáról szóló 178/2013/EU rendeletet;

vagylagosan, az EUMSZ 277. cikk alapján a 131/2013/EU rendelet és a 281/2013/EU rendelet ellen emelt jogellenességi kifogást nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak;

az EUMSZ 277. cikk alapján nyilvánítsa jogellenesnek az 1234/2007/EK rendelet 186. cikkének a) pontját és 187. cikkét, amennyiben azok helytelenül ültetik át a 318/2006/EK rendelet releváns rendelkezéseit;

kötelezze a Bizottság által képviselt Európai Uniót, hogy térítsen meg minden kárt, amely a felpereseket a Bizottság jogi kötelezettségei megsértésének következtében érte, és a felpereseket a 2012. június 25. és 2013. március 31. közötti időszakban ért kár címén járó kártérítés összegét 184,725,960 euró összegben állapítsa meg, illetve ítélje meg az ezen időszak után a jövőben felmerülő károk, illetve bármilyen más, a felpereseket ért vagy a jövőben felmerülő károkat tükröző, a felperesek által a jelen eljárás során - különösen a jövőbeli károk megfelelő figyelembevétele céljából - meghatározott összeget, valamennyi fent említett összeget a Törvényszék ítéletének időpontjától a tényleges kifizetésig számított kamattal növelve;

kötelezze a Bizottságot a Törvényszék ítéletének időpontjától a tényleges kifizetésig terjedő időszak tekintetében a kifizetendő tőke utáni kamat megfizetésére, amelynek mértéke a tárgyidőszakban az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletekre vonatkozóan meghatározott kamatláb plusz két százalékpont, vagy a Törvényszék által meghatározott bármilyen más megfelelő mérték;

a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás során felmerülő valamennyi költség és kiadás viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

1.    Az első, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap, mivel egyfelől a 131/2013/EU rendelet és a 281/2013/EU rendelet meghatározott, általánosan alkalmazandó 224 euró/tonna, illetve 172 euró/tonna - vagyis a szokásos 500 euró/tonna felénél kevesebb - többletilletéket ír elő, amely adott mennyiségű (300,000 tonna), kizárólag a cukorrépát feldolgozó felperesek között egyenlően felosztott cukorra alkalmazandó. Másfelől a 36/2013/EU rendelet ismeretlen, nem előrelátható vámtételt ír elő, amely kizárólag a pályázatnyertesekre (akik lehetnek cukornád-finomítók, cukorrépa-feldolgozók vagy bármely harmadik személy) alkalmazandó, meg nem határozott végösszegben.

2.    A második, az 1234/2007/EK rendelet megsértésére és a megfelelő jogi alap hiányára alapított jogalap, mivel a 131/2013/EU rendelet és a 281/2013/EU rendelet tekintetében a Bizottságnak semmilyen hatásköre sem volt a kvóták emelésére, és éppen ellenkezőleg magas, elrettentő mértékű vámot kell kiszabnia az EU-piacon a kvótán felüli cukormennyiségre. A pályázati eljárásokat illetően a Bizottságnak egyértelműen nincs sem felhatalmazása, sem hatásköre az ilyen jellegű intézkedések meghozatalára, amelyről az alaprendelet soha nem rendelkezett.

3.    A harmadik, a jogbiztonság megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság olyan rendszert hozott létre, amelyben a vámok nem előreláthatóak és nem összefüggő, objektív kritériumok alkalmazása révén kerültek meghatározásra, hanem szubjektív fizetési szándékon (továbbá olyan szereplőkön, akikre nagyon eltérő nyomás nehezedik, és akiket nagyon eltérő motivációk vezérelnek) alapulnak, amelyek egyáltalán nem állnak összefüggésben a ténylegesen importálni kívánt termékekkel.

4.    A negyedik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottságnak módjában állt volna olyan kevésbé szigorú intézkedéseket elfogadni az ellátási hiány leküzdésére, amelyek nem kizárólag az importőr cukorfinomítókra lettek volna hátrányosak.

5.    Az ötödik, a jogos bizalom megsértésére alapított jogalap, mivel a felperesek jogosan elvárhatták, hogy a Bizottság az 1234/2007 rendeletben biztosított eszközöket alkalmazza a finomítandó nyersnádcukor-ellátás elérhetőségének helyreállítására. A felperesek azt is jogosan elvárhatták, hogy a Bizottság megőrizze az egyensúlyt az importőr cukorfinomítók és a hazai cukortermelők között.

6.    A hatodik, a gondos ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság a cukor piacának igazgatása során több lényeges hibát követett el és önellentmondásokba bonyolódott, ami a legjobb esetben is az alapvető piaci mechanizmusok megértésének hiányát tanúsítja. Így például a Bizottság mérlege - amely a piaci beavatkozás tartalmának és időzítésének egyik legfontosabb eszközét képezi - súlyos hibákat tartalmazott és téves módszertanon alapult. Ráadásul az ellátási hiány fényében a Bizottság által tett intézkedések nyilvánvalóan alkalmatlanok voltak.

7.    A hetedik, az EUMSZ 39. cikk megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság nem ért el két, a Szerződés e rendelkezésében meghatározott célt.

8.    A nyolcadik, az 1006/2011/EU rendelet megsértésére alapított jogalap, mivel a fehércukorra alkalmazandó terhek valójában csak részlegesen magasabbak, mint a nyerscukorra alkalmazandók, a különbség mindössze 20 euró/tonna. Ez éles ellentétben áll a 1006/2011/EU rendeletben a finomított cukorra, illetve a finomítandó nyerscukorra vonatkozóan megállapított normál behozatali vám (419 euró, illetve 339 euró) közötti 80 euró összegű különbséggel.

Ezenfelül a kártérítési kereset alátámasztása érdekében a felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság passzivitásával és nem megfelelő intézkedéseivel súlyosan és nyilvánvalóan túllépte az 1234/2007 rendeletben számára biztosított mérlegelési jogkört. Ezen túlmenően az, hogy a Bizottság nem hozott megfelelő intézkedéseket, a "magánszemélyek számára jogok keletkeztetésére irányuló célt" megfogalmazó szabály nyilvánvaló megsértésének minősül. A Bizottság többek között megsértette a jogbiztonság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az arányosság, a jogos bizalom és a gondos ügyintézés kötelezettségének uniós alapelvét.

____________

¹ - A kvótán felüli cukor és izoglükóz 2012/2013-as gazdasági évben csökkentett többletilletékkel történő uniós piacra bocsátásával kapcsolatos különleges intézkedések megállapításáról szóló, 2013. február 15-i 131/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013., L 45., 1. o.).

² - A kvótán felüli cukor és izoglükóz 2012/2013-as gazdasági évben csökkentett többletilletékkel történő uniós piacra bocsátásával kapcsolatos különleges intézkedések megállapításáról szóló, 2013. március 22-i 281/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013., L 84., 19. o.).

³ - A kvótán felüli cukornak a 2012/2013. gazdasági évben az Unió piacán csökkentett többletilletékkel történő értékesítése céljából rendelkezésre álló mennyiségei vonatkozásában alkalmazandó odaítélési együttható megállapításáról szóló, 2013. március 6-i 194/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013., L 64., 3. o.).

⁴ - A kvótán felüli cukornak a 2012/2013. gazdasági évben az Unió piacán csökkentett többletilletékkel történő értékesítése céljából rendelkezésre álló mennyiségei vonatkozásában alkalmazandó odaítélési együttható megállapításáról szóló, 2013. április 10-i 332/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013., L 102., 18.o.).

⁵ - A 2012/2013. gazdasági év tekintetében a 17011410 és a 17019910 KN-kód alá tartozó cukor csökkentett vámtétel mellett történő behozatalára vonatkozó folyamatos pályázati eljárás megnyitásáról szóló, 2013. január 18-i 36/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013., L 16., 7. o.).

⁶ - A 36/2013/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott első részleges pályázati felhívás tekintetében a cukorra vonatkozó minimális vámtétel meghatározásáról szóló, 2013. január 24-i 67/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013., L 22., 9. o.).

⁷ - A 36/2013/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott második részleges pályázati felhívás tekintetében a cukorra vonatkozó minimális vámtétel meghatározásáról szóló, 2013. február 28-i 178/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013., L 58., 3. o.).

⁸ - A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007., L 299., 1. o.).

⁹ - A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006., L 58., 1. o.).

¹⁰ - A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 1006/2011/EU bizottsági rendelet (HL 2011., L 282., 1. o.).