A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2014. október 8.

T‑529/12. P. sz. ügy

Moises Bermejo Garde

kontra

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)

“Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Felvétel – Álláshirdetés – Igazgatói álláshelyre történő kinevezés – A felperes pályázatának visszavonása – Másik pályázó kinevezése – Megsemmisítés iránti kérelmek – Az aktus kibocsátója hatáskörének hiánya miatt megtámadott álláshirdetés első fokon történő megsemmisítése – A felek által előterjesztett összes jogalapra és érvre vonatkozó kifejezett válasz hiánya – A megfelelő ügyintézés elve – A megtámadott álláshirdetés alapján hozott határozatok megsemmisítésére irányuló kérelmek elfogadhatatlansága – A személyzeti szabályzat 91. cikkének (2) bekezdése – Kártérítési kérelem – Hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A Közszolgálati Törvényszék indokolási kötelezettsége – Ügy, amelynek érdemben való eldöntését a per állása megengedi – A fellebbezés elutasítása”

Tárgy:      A Közszolgálati Törvényszék (első tanács) F‑51/10. sz., Bermejo Garde kontra EGSZB ügyben 2012. szeptember 25‑én hozott ítélete ellen, annak részleges hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) az F‑51/10. sz., Bermejo Garde kontra EGSZB ügyben 2012. szeptember 25‑én hozott ítéletét, amennyiben az indokolás nélkül elutasította a felperes kártérítési kérelmét. A Törvényszék a fellebbezést az ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék elutasítja a Közszolgálati Törvényszékhez Moises Bermejo Garde által benyújtott kártérítési kérelmet. M. Bermejo Garde maga viseli a jelen eljárásban felmerült saját költségeit. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) maga viseli mind a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban, mind a jelen eljárásban felmerült saját költségeit, valamint köteles viseli az M. Bermejo Garde részéről az első fokú eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – Elégtelen indokolás – Az indokolási kötelezettség terjedelme

(A Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)

2.      Bírósági eljárás – Az ítéletek indokolása – Terjedelem – A felek által előterjesztett összes jogalapra és érvre vonatkozó határozathozatal kötelezettsége – Hiány

(A Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)

1.      Ha a Közszolgálati Törvényszék ítélete nem teszi lehetővé az érintett számára annak megismerését, hogy a Közszolgálati Törvényszék miért nem adott helyt a kártérítési kérelem alátámasztásául előadott érveknek, és nem teszi lehetővé a Törvényszék számára azt, hogy a felülvizsgálati jogköre gyakorlásához elegendő adattal rendelkezzék, akkor meg kell állapítani a Bíróság alapokmányának az I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Közszolgálati Törvényszékre is alkalmazandó 36. cikkéből eredő indokolási kötelezettség megsértését.

(lásd a 46. és 47. pontot)

2.      Az uniós bíróság pergazdaságossági okokból és a megfelelő igazságszolgáltatás elvének tiszteletben tartása mellett anélkül is dönthet a keresetekről, hogy a felek által előterjesztett összes jogalapra és érvre vonatkozóan feltétlenül határoznia kellene.

Ez a megállapítás még inkább érvényes azokban az esetekben, amikor az uniós bíróság azt állapítja meg, hogy az aktus kibocsátója nem rendelkezett hatáskörrel. Az EUMSZ 263. cikk második bekezdésében elsőként említett hatásköri hiány a megtámadott jogi aktus alapját, ennélfogva annak létjogosultságát érinti. Így mivel a hatáskörrel nem rendelkező kibocsátó által elfogadott jogi aktusnak nincsen helye az uniós jogrendben, főszabály szerint a tartalma sem releváns.

(lásd az 54. és 55. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: a C‑23/00. P. sz., Tanács kontra Bohringer ügyben 2002. február 26‑án hozott ítélet (EBHT 2002., I‑1873. o.) 52. pontja.