2011. augusztus 3-án benyújtott kereset - Europäisch-Iranische Handelsbank kontra Tanács
(T-434/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Europäisch-Iranische Handelsbank AG (Hamburg, Németország) (képviselők: S. Gadhia és S. Ashley solicitors, H. Hohmann ügyvéd, D. Wyatt, Queen's Counsel, valamint R. Blakeley barrister)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A Törvényszék semmisítse meg a 2011/299/KKBP tanácsi határozat
1 I. melléklete B. táblázatának a felperesre vonatkozó 1. pontját;
a Törvényszék semmisítse meg az 503/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet
2 I. melléklete B. táblázatának a felperesre vonatkozó 1. pontját;
a Törvényszék mondja ki, hogy nem alkalmazható a felperesre a 2010/413/KKBP tanácsi határozat
3 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja;
a Törvényszék mondja ki, hogy nem alkalmazható a felperesre a 961/2010/EU tanácsi rendelet
4 16. cikkének (2) bekezdése;
a Törvényszék kötelezze az alperest a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap keretében azt állítja, hogy az alperes eljárási követelményeket sértett azzal, hogy:
nem adott megfelelő, konkrét és elégséges indokolást, valamint
nem tartotta tiszteletben a védelemhez való jogot és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot.
A második jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy az alperes nyilvánvaló értékelési hibát követett el annak megállapítása során, hogy teljesültek-e a vitatott intézkedések hatályának a felperesre való kiterjesztésére vonatkozó kritériumok, mivel azok az ügyletek, amelyek miatt az intézkedések hatályát a felperesre valószínűleg kiterjesztették, engedélyezve voltak, vagy legalábbis megfeleltek a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság (a német jegybank) rendelkezéseinek és iránymutatásainak.
A harmadik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy az alperes megsértette az abban való jogos bizalmát, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság által engedélyezett cselekménye miatt nem fogják korlátozó intézkedésekkel szankcionálni. Másodlagosan a felperes említett körülmények közötti szankcionálása sérti a jogbiztonság elvét és a felperes gondos ügyintézéshez való jogát.
A negyedik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a vitatott intézkedések hatályának a rá való kiterjesztése sérti a tulajdonhoz való jogát és/vagy a vállalkozáshoz való jogát, továbbá nyilvánvalóan sérti az arányosság elvét.
Az ötödik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy még ha az a hatáskör, amelynek keretében az alperes valószínűleg cselekedett, kötelező is, egyben jogellenes is, mivel ellentétes az arányosság elvével.
____________1 - Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. május 23-i 2011/299/KKBP tanácsi határozat (HL 2011. L 136., 65. o.; helyesbítés: HL L 164., 2011.6.24., 19. o.).2 - Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 961/2010/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. május 23-i 503/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2011. L 136., 26. o.; helyesbítés: HL L 164., 2011.6.24., 22. o.).3 - Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozat (HL 2010. L 195., 39. o.; helyesbítés: HL L 197., 2010.7.29., 19. o.).4 - Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet (HL 2010. L 281., 1. o.).