T‑333/10. sz. ügy
Animal Trading Company (ATC) BV és társai
kontra
Európai Bizottság
„Szerződésen kívüli felelősség – Állategészségügy – Védintézkedések válsághelyzetben – Az egyes harmadik országokban előforduló magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos védekezési intézkedések – A természetes élőhelyükön fogságba ejtett vadonon élő madarak behozatali tilalma – A magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabályok kellően súlyos megsértése – A mérlegelési jogkör korlátainak nyilvánvaló és súlyos túllépése – 91/496/EK irányelv és 92/65/EK irányelv – Az elővigyázatosság elve – Gondossági kötelezettség – Arányosság”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2013. szeptember 16.
1. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Együttes feltételek
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
2. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Az uniós jog kellően súlyos megsértése – Az intzémény korlátozott vagy nem létező mérlegelési mozgástere a jogi aktus elfogadása során – Az összefüggések figyelembevételének szükségessége
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
3. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Az uniós jog kellően súlyos megsértése – Az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó állat‑egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzések – A fogságba ejtett vadonon élő madarak behozatali tilalma az állati vagy emberi egészségre jeletett súlyos veszély miatt – A gondossági kötelezettség és az indokolási kötelezettség megsértése
(EK 37. cikk; 91/496 tanácsi irányelv, 18. cikk, (1) bekezdés; 2005/760 bizottsági határozat)
4. Mezőgazdaság – Az állat‑egészségügyi jogszabályok közelítése – Az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó állat‑egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzések – Védintézkedések az állati vagy emberi egészségre jeletett súlyos veszély esetén – Az elővigyázatosság elve – A Bizottság mérlegelési jogköre
(EK 3. cikk, p) pont, EK 6. cikk, EK 152. cikk, (1) bekezdés, EK 153. cikk, (1) és (2) bekezdés és EK 174. cikk, (1) és (2) bekezdés; 91/496 tanácsi irányelv, 18. cikk, (1) bekezdés)
5. Mezőgazdaság – Az állat‑egészségügyi jogszabályok közelítése – Az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó állat‑egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzések – 91/496 irányelv – A magas patogenitású madárinfluenza elleni védintézkedések – Jelentős földrajzi terjedelem tudományos bizonyíték hiányában – Az arányosság elvének megsértése
(91/496 tanácsi irányelv, 18. cikk, (1) bekezdés; 2005/760 bizottsági határozat)
6. Mezőgazdaság – Az állat‑egészségügyi jogszabályok közelítése – Az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó állat‑egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzések – Olyan szabályozási rendelkezések Bizottság általi elfogadása, amelyek megtiltják a természetes élőhelyükön fogságba ejtett vadonon élő madarak behozatalát – A 92/65 irányelv 17. és 18. cikke – Megfelelő jogalap
(EK 37., EK 152. és EK 174. cikk; 318/2007 bizottsági rendelet; 89/662 tanácsi irányelv, 17. cikk; 92/65 tanácsi irányelv,17. cikk (2) bekezdés, b) pont, (3) bekezdés c) pont és (4) bekezdés a) pont, 18. cikk, (1) bekezdés,és 26. cikk)
7. Mezőgazdaság – Az állat‑egészségügyi jogszabályok közelítése – Az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó állat‑egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzések – Olyan szabályozási rendelkezések Bizottság általi elfogadása, amelyek megtiltják a természetes élőhelyükön fogságba ejtett vadonon élő madarak behozatalát – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány
(318/2007 bizottsági rendelet; 92/65 tanácsi irányelv, 1. cikk, harmadik bekezdés)
8. Mezőgazdaság – Az állat‑egészségügyi jogszabályok közelítése – Az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó állat‑egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzések – A természetes élőhelyükön fogságba ejtett vadonon élő madarak behozatali tilalmát elrendelő 318/2007 rendelet – Tulajdonhoz való jog és a szakmai tevékenység szabad gyakorlása – A közérdek által igazolt korlátozások
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 16. és 17. cikk; 318/2007 bizottsági rendelet)
9. Szerződésen kívüli felelősség – Jogszerű cselekményért való felelősség – Az Unió jogalkotói hatáskörébe tartozó magatartás – Kizártság – Korlátok
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 61. pont)
2. Az Unió szerződésen kívüli felelőssége területén, amennyiben az érintett intézmény csupán jelentősen korlátozott mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, sőt nem is rendelkezik mérlegelési mozgástérrel, már az uniós jog egyszerű megsértése is elegendő lehet a magánszemélyek számára jogosultságot keletkeztető valamely jogszabály kellően súlyos megsértése fennállásának megállapítááshoz. Mindazonáltal nincsen semmiféle automatikus összefüggés egyrészt az érintett intézmény mérlegelési jogkörének hiánya, másrészt pedig a jogsértés uniós jogot kellően súlyosan sértő jellegűnek való minősítése között. Az érintett intézmény mérlegelési jogkörének terjedelme ugyan meghatározó jellegű, ám nem kizárólagos kritérium. Az olyan szabálytalanság puszta megállapítása alapján, amelyet az elővigyázatos és gondos közigazgatási szerv hasonló körülmények között nem követett volna el, megállapítható az Unió felelőssége. Az uniós bíróság feladata ezért, hogy – miután először is megállapította, hogy az érintett intézmény rendelkezik‑e mérlegelési mozgástérrel – figyelembe vegye a megoldandó helyzetek összetettségét, és a jogszabályok alkalmazásának, illetve értelmezésének nehézségeit, a megsértett jogszabály egyértelműségét és pontosságát, valamint azt, hogy a téves jogalkalmazás szándékos, illetve nem kimenthető volt‑e.
(vö. 62., 63. pont)
3. Ami az Unió szerződésen kívüli felelősségének az egyes harmadik országokban előforduló magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban a fogságban élő madarak behozatalára vonatkozó egyes védekezési intézkedésekről szóló 2005/760 határozat elfogadása miatti fennállását illeti, a szóban forgó jogszabályok esetlegesen kellően súlyos megsértésének azon széles mérlegelési jogkör korlátainak nyilvánvaló és súlyos túllépésén kell alapulnia, amellyel az uniós jogalkotó az EK 37. cikk alapján a közös agrárpolitika terén biztosított hatásköreinek gyakorlása tekintetében rendelkezik. E mérlegelési jogkör gyakorlása ugyanis egyrészt magában foglalja azt, hogy az uniós jogalkotónak összetett és bizonytalan ökológiai, tudományos, műszaki és gazdasági fejlődési folyamatokat kell előre látnia és értékelnie.
E tekintetben a Bizottság a 2005/760 határozat – a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat‑egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló 91/496 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése alapján a rendelkezésére álló mérlegelési jogkör gyakorlása keretében történő – elfogadásával indokolás, valamint pontos és tudományos szempontból kellően alátámasztott ténybeli adatok hiányában, amelyek igazolhatnák az említett határozat általános megközelítésmódját, különösen a kockázatok lehető legteljesebb tudományos értékelését, megsértette a gondossági kötelezettségét, és ennélfogva a magánszemélyek számára jogosultságot keletkeztető valamely jogszabályt, mivel eltérő magatartást tanúsított, mint amelyet egy gondos, vele azonos körülmények között lévő intézmény tanúsított volna. A gondossági elv ezen megsértése kellőképpen súlyos ahhoz, hogy megalapozza az Unió szerződésen kívüli felelősségét a 2005/760 határozat jogellenes elfogadása tekintetében.
(vö. 64., 84., 91., 93. pont)
4. Az elővigyázatosság elve a közösségi jog eredő általános elvét képezi, amely arra kötelezi az érintett hatóságokat, hogy a releváns szabályozásban a részükre biztosított hatáskörök gyakorlására szolgáló pontos kereten belül oly módon tegyenek megfelelő intézkedéseket a közegészségre, a biztonságra és a környezetre nézve meglévő, bizonyos potenciális kockázatok elkerülése céljából, hogy a gazdasági érdekekkel szemben elsőbbséget biztosítanak az említett érdekek védelmével összefüggő követelményeknek, anélkül hogy meg kellene várniuk, hogy e kockázatok valósága és súlyossága teljesen bizonyossá váljon. Különösen, ha lehetetlennek bizonyul pontosan meghatározni az állítólagos kockázat fennállását vagy terjedelmét a lefolytatott tanulmányok eredményeinek elégtelen, nem meggyőző vagy pontatlan jellege miatt, de a közegészséget ténylegesen fenyegető károsodás valószínűsége fennáll a kockázat bekövetkezte esetén, akkor ezen elv igazolja objektív korlátozó intézkedések elfogadását.
Ami a védintézkedésnek a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat‑egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló 91/496 irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő első eset, vagyis zoonózis, illetve az állati vagy emberi egészségre súlyos veszélyt jelentő egyéb betegség vagy jelenség előfordulása vagy terjedése alapján történő elfogadását illeti, a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az elővigyázatosság elve alapján. Így az említett elvnek megfelelően védintézkedéseket hozhat az ilyen, az állati vagy emberi egészségre súlyos veszélyt jelentő betegségek esetleges elterjedésének megakadályozása érdekében, ha súlyos állat‑egészségügyi okok azt igazolják. Ezenkívül az uniós intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a társadalom számára elfogadhatatlannak ítélt kockázati szint meghatározása terén is az elővigyázatosság elvének alkalmazása és különösen védintézkedések elfogadása céljából.
(vö. 79–82. pont)
5. Ami az arányosság elve megvalósulási feltételeinek bírósági felülvizsgálatát illeti, tekintettel az uniós jogalkotó széles mérlegelési jogkörére a közös agrárpolitika területén, az e tárgyban hozott intézkedésnek a hatáskörrel rendelkező intézmény által követni szándékozott célra nyilvánvalóan alkalmatlan jellege lehet csak hatással az ilyen intézkedés jogszerűségére. Így nem az a kérdés, hogy az uniós jogalkotó által meghozott intézkedések voltak‑e az egyetlenek vagy a lehető legjobbak, hanem hogy azok nyilvánvalóan alkalmatlanak voltak‑e a kitűzött célhoz képest, vagy sem.
Ami a Bizottság által a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat‑egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló 91/496 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése szerint mérlegelési jogköre alapján az emberi és az állati egészség védelme céljából elfogadott és a vadon élő madarak behozatalának általános hatályú átmeneti felfüggesztésére vonatkozó védintézkedést illeti, az ilyen intézkedés nyilvánvalóan aránytalan, legalábbis földrajzi szempontból, mivel nincsenek olyan tudományos bizonyítékok, amelyek igazolhatnák azt. E körülmények között nem bizonyított, hogy nem léteztek kevésbé korlátozó intézkedések, mint például a behozatal földrajzilag korlátozottabb felfüggesztése, és ezért az inzékedés szükséges és alkalmas volt a kitűzött cél elérésére.
(vö. 99., 102., 103. pont)
6. Az egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat‑egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007 rendelet, amely a természetes élőhelyükön fogságba ejtett vadonon élő madarakra vonatkozóan teljes és megkülönböztetés nélküli behozatali tilalmat vezet be, elégséges jogalapon alapul, nevezetesen a 90/425 irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat‑egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat‑egészségügyi követelmények megállapításáról szóló 92/65 irányelv 17. cikke (2) bekezdésének b) pontján, 17. cikke (3) bekezdésén, valamint 18. cikke (1) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésén.
Ugyanis, elsőként az állatok Unión belüli kereskedelmére és behozatalára vonatkozó, többek között a 92/65 irányelvvel létrehozott rendszer azon az elven nyugszik, miszerint állat‑egészségügyi és megelőzési indokokkal az állatoknak bármely harmadik országból származó behozatala főszabály szerint tilos, és csak kötelező előzetes formaságok és ellenőrzések teljesítéséhez kötődő kifejezett engedély mellett megengedett.
Másodsorban az előzetes engedélyezés elvéből következik, hogy az Unióba irányuló behozatalra csak a 92/65 irányelvben említett követelmények, köztük a 17. cikkének (2) bekezdésében szereplő követelmények tiszteletben tartása esetén kerülhet sor. E rendelkezés alapján a Bizottság jogosult bizonyos harmadik országokat levenni vagy kihúzni erről a jegyzékről, aminek az a következménye, hogy az állatoknak az említett országból származó bármely behozatala automatikusan tilos.
Harmadsorban a 92/65 irányelv 17. cikke (3) bekezdésének c) pontjából, 17. cikke (4) bekezdésének a) pontjából és 18. cikke (1) bekezdésének első és negyedik francia bekezdéséből következik, hogy a Bizottság az említett irányelv ötödik preambulumbekezdése szerinti széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az állatok forgalomba hozatalához állat‑egészségügyi előírások elfogadása terén.
Negyedsorban, jóllehet a 92/65 irányelv kizárólag a közös agrárpolitikára vonatkozó EK 37. cikken alapul, meg kell állapítani, hogy az Uniónak az EK 152. cikk és az EK 174. cikk szerinti, az egészségvédelem és a környezetvédelem területére vonatkozó politikáinak végrehajtása keretébe is illeszkedik, és ennélfogva az elővigyázatosság elvére is tekintettel kell értelmezni, amelynek alkalmazása során a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, tekintettel különösen a a 92/65 irányelv 17. cikke (3) bekezdésének c) pontjára.
(vö. 139–144, 146, 147. pont)
7. Ami a természetes élőhelyükön fogságba ejtett vadonon élő madaraknak az egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat‑egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007 rendelettel bevezetett behozatali tilalmát illeti, önmagában az, hogy a vadon élő madarak által jelentett kockázattal megegyező mértékű kockázat adott esetben igazolhatta más madárkategóriáknak ugyanazon rendelet hatálya alóli kizárását is, önmagában nem alkalmas a vadon élő madarakkal szembeni egyenlőtlen bánásmód megalapozásához, mivel az egyenlő bánásmód elve értelmében, amelyet összhangba kell hozni a jogszerűség elvével, előnyszerzés végett senki sem hivatkozhat valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes magatartásra. Ehhez hasonlóan a kedvtelésből tartott madarak és a vadon élő madarak közötti egyenlőtlen bánásmód kizárólag a 90/425 irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat‑egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat‑egészségügyi követelmények megállapításáról szóló 92/65 irányelv 1. cikkének harmadik bekezdésében szereplő kedvtelésből tartott madarakra alkalmazandó szabályozásnak tudható be, és nem érintheti a 318/2007 rendelet jogszerűségét, amennyiben az nem engedélyezi a vadon élő madarak behozatalát..
(vö. 172., 181. pont)
8. Ami a természetes élőhelyükön fogságba ejtett vadonon élő madaraknak az egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat‑egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007 rendelettel bevezetett behozatali tilalmát illeti, az említett intézkedések jogszerű közérdekű célt követnek, vagyis az emberi egészség és az állatok egészségének védelmét a madárinfluenza‑vírus terjedésének kockázatával szemben, és hogy e tekintetben nem nyilvánvalóan aránytalanok. Ennélfogva nem tekinthetők aránytalan és megengedhetetlen beavatkozásoknak, amelyek sértené ka tulajdonhoz és a gazdasági tevékenység szabad gyakorlásához való jog lényegét. E tekintetben, mivel az említett rendelet továbbra is engedélyezi a fogságban tenyésztett madarak behozatalát, az ilyen madarak behozatalára irányuló gazdasági tevékenység továbbra is lehetséges.
(vö. 190. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 195. pont)