T‑297/02. sz. ügy

ACEA SpA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatások – Az olasz hatóságok által bizonyos, közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára adómentességek és kedvezményes kölcsönök formájában nyújtott támogatási program – A támogatásokat a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Személyében való érintettség – Elfogadhatóság – Létező támogatások vagy új támogatások – Az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Ágazati támogatási programot megtiltó bizottsági határozat

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

2.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Támogatási program átfogó vizsgálata – Megengedhetőség

(EK 88. cikk)

3.      Államok által nyújtott támogatások – A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége – Versenytorzítás – Értékelési szempontok

(EK 87. cikk, (1) bekezdés)

4.      Államok által nyújtott támogatások – Létező támogatások és új támogatások – Új támogatásnak való minősítés

(EK 88. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, 1. cikk, b) pont, i. és v. alpont)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Támogatási programnak a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat – Az említett program kedvezményezettjei által kapott teljes összeg visszatéríttetésére vonatkozó kötelezettség – Hiány

(EK 88. cikk, (2) bekezdés)

1.      Azon természetes vagy jogi személy, aki nem címzettje egy határozatnak, csak akkor állíthatja, hogy személyében érintett, ha a határozat bizonyos sajátos jellemzői vagy egy őt minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rá, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őt.

Valamely vállalkozás a Bizottság ágazati támogatási programot megtiltó határozata ellen főszabály szerint nem nyújthat be megsemmisítés iránti keresetet, ha e határozat őt csak a szóban forgó ágazathoz való tartozása miatt és az említett program potenciális kedvezményezettjeként érinti. Az ilyen határozat ugyanis e vállalkozás vonatkozásában olyan általános hatályú intézkedésként jelenik meg, amely objektív módon meghatározott helyzetekre alkalmazandó, és amely általánosan és elvontan körülírt személyek kategóriája vonatkozásában fejt ki joghatásokat.

Azon vállalkozás azonban, amelyet a kérdéses határozat nem csupán a szóban forgó ágazatban működő vállalkozásként, vagyis az érintett támogatási program potenciális kedvezményezettjeként, hanem az e program címén nyújtott olyan egyedi támogatás tényleges kedvezményezettje minőségében is érint, amelynek a visszatéríttetését a Bizottság elrendelte, az említett határozat által személyében érintett, és a határozat ellen benyújtott keresete elfogadható.

(vö. 42–44. pont)

2.      Támogatási program esetében a Bizottság arra szorítkozhat, hogy a kérdéses program általános és elvont jellemzőit vizsgálja, anélkül hogy köteles lenne minden egyes konkrét alkalmazási esetet megvizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az tartalmaz‑e támogatási elemeket.

Amennyiben egyetlen, de számos ágazatot érintő támogatási programról, nem pedig az érintett tevékenység vagy piac szerint osztályozott különböző támogatási programokról van szó, a Bizottság a kérdéses program hatásainak értékelésekor nem köteles valamennyi tevékenység‑ vagy piactípust figyelembe venni. Ugyanígy a Bizottság a támogatási program vizsgálatakor nem köteles egyúttal annak egyedi alkalmazási eseteit is megvizsgálni, annál is inkább, mivel az ilyen kötelezettség csökkenthetné az állami támogatások területén gyakorolt ellenőrzési jogkörének hatékonyságát.

(vö. 62., 64–65. pont)

3.      A Bizottságnak, amikor azt vizsgálja, hogy a támogatások érintik‑e a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzítják‑e a versenyt, vagy azzal fenyegetnek‑e, nem kell bizonyítania, hogy e támogatásoknak tényleges hatása van a tagállamok közötti kereskedelemre, és hogy a versenyt ténylegesen torzítják, hanem csak azt kell megvizsgálnia, hogy e támogatások képesek‑e érinteni e kereskedelmet és torzítani a versenyt.

Támogatási program esetében a Bizottság a kérdéses program jellemzőinek vizsgálatára szorítkozhat, amikor a határozatának indokolásában azt értékeli, hogy e program az általa előírt jellemzők folytán lényegében azokat a vállalkozásokat részesíti‑e előnyben, amelyek részt vesznek a tagállamok közötti kereskedelemben.

Továbbá a tevékenységeit a közösségi piacon folytató vállalkozásnak nyújtott minden támogatás alkalmas versenytorzítások okozására és a tagállamok közötti kereskedelem érintésére. Nincs olyan küszöb vagy százalék, amely alatt a tagállamok közötti kereskedelem érintettségét ki lehet zárni. Ugyanis a támogatás viszonylag csekély jelentősége vagy a kedvezményezett vállalkozás viszonylag kis mérete eleve nem zárja ki a tagállamok közötti kereskedelem esetleges érintettségét.

Az államok közötti kereskedelem érintettségére vonatkozó feltételt illetően azon tény, hogy az állami intézkedés által kedvezményezett vállalkozás kizárólag nemzeti piacán vagy származási területén tevékenykedik, nem meghatározó. Az államok közötti kereskedelmet ugyanis érinti a kérdéses intézkedés, amikor a más tagállamban letelepedett vállalkozásoknak kevesebb esélyük van arra, hogy az érintett tagállam piacán szolgáltatásokat nyújtsanak.

(vö. 83–86., 96. pont)

4.      Mind az EK 88. cikk rendelkezéseinek tartalmából, mind pedig célkitűzéseiből kitűnik, hogy az e cikk (1) bekezdése értelmében vett létező támogatásoknak kell tekinteni azon támogatásokat, amelyek az EK‑Szerződés hatálybalépésének időpontja előtt léteztek, és azokat, amelyeket az EK 88. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételekkel szabályszerűen végre lehetett hajtani, míg az ez utóbbi rendelkezésben előírt bejelentési kötelezettség alá tartozó új támogatásoknak kell tekinteni a támogatások nyújtására vagy módosítására irányuló intézkedéseket, miközben a módosítások vagy létező támogatásokra, vagy a Bizottságnak bejelentett eredeti tervekre vonatkozhatnak. Amikor a módosítás magának az eredeti programnak a lényegét érinti, e program új támogatási programmá alakul. Nem lehet azonban kérdéses az ilyen lényegi módosítás, amikor az új elem az eredeti programtól egyértelműen elválasztható.

Az EK‑Szerződés hatálybalépését követően bevezetett, több ágazatot érintő, konkrét vállalkozási kategóriát célzó támogatási program esetében nem követelhető, hogy a Bizottság ágazatonkénti vizsgálatot folytasson. Következésképpen nem zárható ki az, hogy bizonyos konkrét eseteket létező támogatásoknak lehessen tekinteni.

(vö. 113., 117., 127. pont)

5.      A jogellenes támogatás visszatéríttetés útján történő megszüntetése, valamint kamatainak megfizetése a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetetlensége megállapításának logikus következménye. Ez vonatkozik mind az egyedi támogatásokra, mind pedig a támogatási program keretében kifizetett támogatásokra.

A támogatási program általános és elvont elemzése azonban nem zárja ki, hogy egyedi esetben az e program alapján nyújtott összeg kikerüljön az EK 87. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alól például azért, mert az egyedi támogatásnyújtás a de minimis szabályok hatálya alá tartozik.

Noha a nemzeti hatóságok szerepe – amikor a Bizottság valamely támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozatot hoz – e határozat végrehajtására korlátozódik, és noha e tekintetben semmilyen mérlegelési mozgástérrel nem rendelkeznek, a nemzeti hatóságok az említett határozat végrehajtása során e fenntartásokat figyelembe vehetik. Következésképpen a Bizottság csupán az EK 87. cikk értelmében vett támogatások, nem pedig azon összegek visszatéríttetését rendeli el, amelyek – noha a kérdéses program címén fizették ki azokat – nem képeznek támogatást, vagy pedig létező vagy a közös piaccal összeegyeztethető támogatást képeznek valamely csoportmentességi rendelet, a de minimis szabályok vagy a Bizottság egyéb határozata értelmében.

A nemzeti bíróság hatáskörrel rendelkezik a támogatás és a létező támogatás fogalmainak értelmezésére, és rendelkezhet az adott esetek esetleges sajátosságairól, szükség esetén előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéssel fordulva a Bírósághoz.

(vö. 159–163. pont)