T‑320/09. sz. ügy
Planet AE Anonymi Etaireia Parochis Symvouleftikon Ypiresion
kontra
Európai Bizottság
„Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme – A nyertes ajánlattevőkkel összefüggő kockázat szintjének meghatározását lehetővé tevő korai előrejelző rendszer (KER) – Szíriában az intézmények korszerűsítésére irányuló projekttel kapcsolatos közbeszerzés megvalósítására vonatkozóan az OLAF által végzett vizsgálat – A W1a és a W1b figyelmeztető jelzés aktiválására irányuló határozatok – Jogalap – Alapjogok – Indokolási kötelezettség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2015. április 22.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A kereset benyújtásának időpontjában vizsgált érdek – A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerbe való felperesi felvételről szóló határozat ellen benyújtott kereset – A bejegyzésnek az eljárás folyamán való törlése – Hatás hiánya – Az esetleges kártérítési kereset alapja – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása
(EUMSZ 263. cikk; 2008/969 bizottsági határozat)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A megtámadott jogi aktust kibocsátó intézmény hatáskörének hiánya – Imperatív jogalap – A megtámadott jogi aktus alapjául szolgáló jogi aktust kibocsátó intézmény hatáskörének hiánya – A jogalap imperatív jellegének hiánya – A hivatalból történő vizsgálatot nem kizáró körülmény
(EUMSZ 263. cikk)
3. Bizottság – Hatáskörök – A közösségi költségvetés végrehajtása – Olyan korai előrejelző rendszer létrehozásáról szóló határozat, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Csaláselleni Hivatal által vizsgálat alá vont személyeket az Unió számára pénzügyi kockázatot jelentő személyként vegyék nyilvántartásba – A jogalap hiánya – A Bizottság hatáskörének hiánya
(EK 5. cikk, EK 274. cikk és EK 279. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk, (1) bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 51., 59. cikk, (2) bekezdés és 95. cikk, (1) bekezdés; 2008/969 bizottsági határozat)
4. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettségnek az adott ügy körülményei alapján történő értékelése
(EK 253. cikk)
5. Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme – A csalás és más jogellenes cselekmények elleni küzdelem – A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszer – A felvételről szóló határozatnak a rendszerbe felvett személlyel való közlésének hiánya – A védelemhez való jog és az indokolási kötelezettség megsértése
(EK 253. cikk; 2008/969 bizottsági határozat)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 27., 28., 30–32. pont)
2. A megsemmisítés iránti eljárás keretében a megtámadott határozatot meghozó intézmény hatáskörének hiánya olyan imperatív megsemmisítési jogalap, amelyet az uniós bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie, még akkor is, ha ezt egyik fél sem kérte. Ami az azon határozatot meghozó intézmény hatáskörének hiányát illeti, amely alapján meghozták a megtámadott határozatot, bár az uniós bíróságnak hivatalból nem kell vizsgálnia ezt a kérdést, lehetséges, hogy annak vizsgálatára kényszerül. Ez az eset állhat fenn az ügyben becsatolt iratok alapján, vagy ha nyilvánvaló hiba áll fenn, másként fogalmazva, ha az uniós bíróság könnyen fel tudja azt tárni, és be tudja azonosítani.
(vö. 35. pont)
3. Sem az EK 274. cikk, sem pedig az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet rendelkezéseiből nem tűnik ki, hogy a Bizottság – a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden más jogtalan tevékenység elleni küzdelem céljából – kifejezett hatáskörrel rendelkezik a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről szóló 2008/969 határozat elfogadására. Nem vitatott, hogy az EK 274. cikk szerint a Bizottság az uniós költségvetést a 279. cikk értelmében elfogadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően hajtja végre. Az utóbbi a rendes jogalkotási eljárás alkalmazását írja elő. Mindazonáltal az 1605/2002 rendelet, amelynek az EK 279. cikk a jogalapja, nem említ olyan rendszert, mint amilyen a korai előrejelző rendszer. Az említett rendelet a 95. cikkének (1) bekezdésében kizárólag a kötelező kizárásokról szóló központi adatbázis bevezetését írja elő olyan pályázók és ajánlattevők tekintetében, akikre a rendeletben meghatározott kötelező kizárásra okot adó valamelyik eset vonatkozik.
Hasonlóképpen azon tény ellenére, hogy egy előrejelző rendszer hasznos eszköz lehet az uniós költségvetés letéteményeseként és végrehajtójaként fellépő Bizottság számára feladatai ellátása során, ebből nem lehet arra következtetni, hogy bennefoglalt hatásköre lenne a 2008/969 határozat elfogadása vonatkozásában. Ugyanis, bár a Bizottság felhatalmazással rendelkezik a belső működésének megszervezésére a lehető leghatékonyabb működés biztosítása érdekében, az 1605/2002 rendelet 51. cikkének és 59. cikkének (2) bekezdése szerint, ez nem befolyásolja azt, hogy az önszabályozó hatáskörét korlátozzák a ráruházott hatáskörök. A belső intézkedések főszabály szerint kizárólag az adminisztráció belső rendszerében válthatnak ki joghatást, és semmilyen jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztetnek harmadik személyekre nézve, nem ez a helyzet azonban a 2008/969 határozat esetében, amelynek az a célja, hogy kifelé keletkeztessen joghatásokat.
Egyébiránt, jóllehet az uniós jogalkotó létrehozta a kizárási figyelmeztető jelzések jogalapját, nem tartotta lényegesnek ugyanezt megtenni a 2008/969 határozatban szereplő egyéb figyelmeztető jelzések vonatkozásában. Ráadásul a W5 figyelmeztető jelzésekkel szemben, amelyek objektív és részben bizonyított szempontokon alapulnak, a W1a vagy a W1b figyelmeztető jelzésnek a 2008/969 határozaton alapuló bejegyzése az Európai Csaláselleni Hivatal vizsgálatának következménye annak ellenére, hogy még nem került megállapításra csalás vagy adminisztratív hiba. Mindemellett az alapjogok – amelyek között szerepel az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (1) bekezdésében biztosított ártatlanság vélelme – figyelmen kívül hagyása nélkül nem fogadható el a qui potest maius potest et minus mondás. Márpedig a kizárási figyelmeztető jelzésektől eltérően vitathatatlan, hogy a W1a és a W1b figyelmeztető jelzés olyan helyzetre vonatkozik, amelyben még folyamatban van a vizsgálat, és ahol tehát bíróság még nem állapított meg bűnösséget. Ennélfogva, ha a Bizottság szükségesnek véli megelőző intézkedések elfogadását egy korai szakaszban, éppen ezen oknál fogva is, olyan jogalapra van szüksége, amely lehetővé teszi ilyen előrejelző rendszer létrehozását és az ahhoz kapcsolódó intézkedések meghozatalát, egy olyan rendszerét, amely tiszteletben tartja a védelemhez való jogot, az arányosság elvét, valamint a jogbiztonság elvét, amely utóbbi megköveteli, hogy a jogszabályok egyértelműek, pontosak és hatásaikat illetően előre láthatók legyenek, különösen olyankor, amikor a magánszemélyekre és vállalkozásokra nézve hátrányos következményeik lehetnek.
(vö. 43., 45., 58., 59., 61–67. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 77., 78. pont)
5. Sérti az indokolási kötelezettséget és a védelemhez való jogot az a bizottsági határozat, amely valamely szervezetnek a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről szóló 2008/969 határozattal létrehozott korai előrejelző rendszerbe való felvételéről szól, és amelyet nem közöltek az érintett személlyel, mivel e személynek emiatt nem volt lehetősége megtenni az ezzel kapcsolatos észrevételeit, és e személy nem ismerte az előrejelző rendszerbe való felvételét igazoló indokokat sem.
Ugyanis a védelemhez való jogot mindig, még az adott eljárásra vonatkozó bármely szabályozás hiányában is biztosítani kell. Ugyanez vonatkozik az indokolási kötelezettségre is. Jóllehet a 2008/969 határozattal követett cél az uniós költségvetés elővigyázatossági intézkedésekkel történő védelme, ez nem igazolja a tájékoztatás hiányát. E tekintetben, még ha feltételezzük is, hogy a korai előrejelző rendszert belső eszközként hozták létre, ez nem befolyásolja azt, hogy az említett rendszerbe való felvétel az érintett bejegyzett személy számára jogkövetkezményekkel jár, így tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot, ideértve az indokolási kötelezettséget is.
(vö. 79., 83., 86., 87. pont)