A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-207/18. sz., PlasticsEurope kontra ECHA ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen a PlasticsEurope által 2021. február 25-én benyújtott fellebbezés
(C-119/21. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: PlasticsEurope (képviselők: R. Cana avocat, E. Mullier avocate)
A többi fél az eljárásban: Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), Németországi Szövetségi Köztársaság, Francia Köztársaság, ClientEarth
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-207/18. sz. ügyben hozott ítéletét;
semmisítse meg a vitatott jogi aktust;
másodlagosan, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé a fellebbező megsemmisítés iránti keresetéről való határozathozatal céljából;
az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, ideértve a Törvényszék előtt és a beavatkozó felek részéről felmerült eljárás költségeit is.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az a mérlegelési mozgástér, amellyel az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) rendelkezik az 1907/2006/EK1 rendelet (REACH rendelet) 57. cikke f) pontjának hatálya alá tartozó, különös aggodalomra okot adó anyagok azonosítására irányuló vizsgálat során, nem értelmezhető úgy, hogy az ECHA számára teljeskörű és vitathatatlan szabadságot biztosítana nyilvánvaló hibák elkövetésére az ezen 57. cikk f) pontja szerinti „tudományos igazolást” nyújtó bizonyítékok kiválasztása és vizsgálata terén. Márpedig a Törvényszék ezt elfogadta, amikor kimondta, hogy nyilvánvaló értékelési hiba kizárólag akkor állapítható meg, ha az ECHA teljesen és tévesen figyelmen kívül hagyott volna egy olyan megbízható tudományos tanulmányt, amelynek a felvétele oly módon módosította volna a bizonyítékok átfogó értékelését, hogy a végleges határozatot megfosztotta volna hitelességétől. A Törvényszék elfogadta továbbá, hogy az ECHA hivatkozhat megbízhatatlan tudományos tanulmányok eredményeire, és hogy azok csekély megbízhatósága nem akadályozza a figyelembevételüket. A Törvényszék ennél is tovább ment, amikor elfogadta a megbízhatatlan és kevéssé meggyőző tudományos tanulmányokra történő hivatkozást, amelyek eredménye az ECHA-nak az anyag állítólagosan károsító tulajdonságára vonatkozó hipotézisét támasztja alá. Ezzel a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és megsértette a tudományos kiválóság elvét.
A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és tévesen értelmezte a REACH rendelet 57. cikkének f) pontját, megsértette továbbá a fellebbező meghallgatáshoz való jogát a fellebbező annak bizonyítására vonatkozó követelményt illető érveinek téves értelmezésével, hogy az anyag azonos mértékű aggodalomra ad okot, mint a REACH rendelet 57. cikkének a) - e) pontjában felsorolt anyagok.
A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a fellebbezőnek a tudományos tanulmányok megbízhatóságára vonatkozó érveihez kapcsolódó bizonyíték vizsgálata során, és elferdítette a rendelkezésére álló bizonyítékokat.
A Törvényszék annak megállapításával, hogy a tudományos bizonyítékok ECHA részéről történő vizsgálatát az elővigyázatosság elve támasztja alá, tévesen értelmezte ezt az elvet, ekként tévesen alkalmazta a jogot.
A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy az intermedierek nem mentesülnek a REACH rendelet 57. és 59. cikke szerinti azonosítási eljárás alól, mivel e rendelkezések kizárólag az anyag lényegi tulajdonságaira, nem pedig felhasználásukra vonatkoznak (amely azt a kérdést is magában foglalná, hogy az anyag intermedier-e, vagy sem), és hogy az ECHA részéről nem volt aránytalan, hogy ekként járt el.
____________
1 A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.).