A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)
2014. július 10.(*)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Belső piac – 98/34/EK irányelv – 8. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezedés – Információszolgáltatási eljárás a műszaki szabványok és szabályok terén – A »műszaki szabály« fogalma – Tojótyúkok – A műszaki szabály hatálybalépésére eredetileg előirányzott végrehajtási időszak lerövidítése – Közlési kötelezettség – Feltételek – Eltérő nyelvi változatok”
A C‑307/13. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Helsingborgs tingsrätt (Svédország) a Bírósághoz 2013. június 5‑én érkezett, 2013. május 30‑i határozatával terjesztett elő az előtte
Lars Ivansson,
Carl‑Rudolf Palmgren,
Kjell Otto Pehrsson,
Håkan Rosengren
ellen folytatott büntetőeljárásban,
A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),
tagjai: J. L. da Cruz Vilaça (tanácselnök), J.‑C. Bonichot és A. Arabadjiev (előadó) bírák,
főtanácsnok: Y. Bot,
hivatalvezető: Illéssy I. tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. április 3‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– L. Ivansson, C.‑R. Palmgren, K. O. Pehrsson és H. Rosengren képviseletében M. Erling és E. Erling advokater,
– a svéd kormány képviseletében A. Falk és L. Swedenborg, meghatalmazotti minőségben,
– a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében J. Enegren, D. Kukovec és A. Tokár, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1998. július 20‑i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 217., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 21. kötet, 1. o.) módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22‑i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 204., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 20. kötet, 337. o.; a továbbiakban: 98/34 irányelv) 8. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének értelmezésére irányul.
2 Ezt a kérelmet az Åklagarkammaren i Helsingborg (helsingborgi ügyészség) által négy tojástermelő, L. Ivansson, C.‑R. Palmgren, K. O. Pehrsson és H. Rosengren (a továbbiakban: az alapeljárás vádlottjai) ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő, amely ezen személyek bűnösségének megállapítására irányul amiatt, hogy szándékosan vagy gondatlanságból olyan tenyésztési rendszerben helyezték el a tojótyúkokat, amely nem felelt meg ezen állatok szükségleteinek a fészkek, az ülőrudak és a porfürdők tekintetében.
Jogi háttér
A 98/34 irányelv
3 A 98/34 irányelv 1. cikkének 3., 4. és 11. pontjában a következő fogalommeghatározások szerepelnek:
„[…]
3. »műszaki leírás«: egy dokumentumban szereplő részletes leírás, amely egy termék előírt tulajdonságait határozza meg, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék megnevezése, a terminológia, a jelképek, a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőségértékelési eljárások.
A »műszaki leírás« kifejezés a Szerződés 38. cikkének (1) bekezdése alapján mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan használt gyártási módszerekre és eljárásokra, emberi és állati fogyasztásra szánt termékekre, valamint [a 93/39/EGK irányelv {HL L 214., 22. o.} által módosított, a bejegyzett gyógyszerkészítményekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedésekben megállapított rendelkezések közelítéséről szóló, 1965. január 26‑i 65/65/EGK tanácsi irányelv {HL 1965. 22., 65. o.}] 1. cikkében meghatározott gyógyszerekre, illetve más termékekre vonatkozó gyártási módszerekre és eljárásokra is kiterjed, ha ezek hatással vannak a termék tulajdonságaira;
4. »egyéb követelmények«: a műszaki leíráson kívüli egyéb olyan követelmény, amelyet a termékre különösen a fogyasztók vagy a környezet védelme céljából írnak elő, és amely befolyásolja a termék forgalomba hozatal utáni életciklusát, ilyen követelmény például a használat, az újrafeldolgozás, az újrafelhasználás vagy hulladékkezelés feltételei, ha ezek a feltételek jelentősen befolyásolhatják a termék összetételét vagy természetét, valamint értékesítését;
[...]
11. »műszaki szabály«: műszaki leírások és más követelmények vagy szolgáltatásra vonatkozó szabályok, beleértve a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseket is, amelyek betartása az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás, valamely szolgáltató létrehozása vagy a valamely tagállamban vagy annak nagyobb részén történő használat esetén de jure vagy de facto kötelező, valamint a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, kivéve a 10. cikkben foglaltakat, amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítést vagy használatát, vagy valamely szolgáltatás nyújtását vagy használatát, illetve valamely szolgáltató létrehozását.
A de facto műszaki szabályok a következőket foglalják magukban:
– valamely tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, amelyek vagy a szolgáltatással kapcsolatos műszaki leírásokra vagy más követelményekre, illetve szabályokra vonatkoznak, vagy olyan szakmai vagy gyakorlati szabályzatokra, amelyek viszont a szolgáltatással kapcsolatos műszaki leírásokra vagy más követelményekre, illetve szabályokra vonatkoznak, és amelyek betartása feltételezi a fent említett törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések által előírt kötelezettségeknek való megfelelést,
– önkéntes megállapodások, amelyeknél az egyik szerződő fél egy hatóság, amely a köz érdekében intézkedik, műszaki leírások vagy más követelmények, illetve szolgáltatásra vonatkozó szabályok teljesítéséről, kivéve a közbeszerzési ajánlati leírásokat,
– műszaki leírások vagy más követelmények, illetve szolgáltatásra vonatkozó szabályok, amelyek az ezeknek való megfelelés ösztönzése által termékek fogyasztására vagy szolgáltatások igénybevételére hatással bíró adó‑ vagy pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatosak; ide nem értve a nemzeti társadalombiztosítási rendszerekkel kapcsolatos műszaki leírásokat vagy más követelményeket, illetve szolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
Ez magában foglalja azokat a műszaki szabályokat, amelyeket a tagállamok által kijelölt hatóságok írtak elő, és amelyek [az Európai] Bizottság által 1999. augusztus 5. előtt az 5. cikkben említett bizottság keretében összeállítandó jegyzékben szerepelnek.
Ugyanezen eljárást kell alkalmazni e jegyzék módosítása esetén is.”
4 A 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdése első, második és harmadik albekezdésének szövege a következő:
„A 10. cikkre is figyelemmel a tagállamok azonnal közölnek [az Európai] Bizottsággal minden műszakiszabály‑tervezetet, kivéve ha az csak egy nemzetközi vagy európai szabvány teljes szövegét ülteti át, ebben az esetben a megfelelő szabványra történő hivatkozás is elegendő; a Bizottságot egy közleményben a szabály elfogadása szükségességének indokairól is tájékoztatni kell, amennyiben ezek nem derülnek ki már a tervezetből is.
Ha szükséges, a tagállamok egyidejűleg közlik az elsődlegesen és közvetlenül érintett alapvető törvényi és rendeleti rendelkezések szövegét, ha ezen szövegek ismerete szükséges a műszakiszabály‑tervezet jelentőségének megítéléséhez, amennyiben egy korábbi közleményben még nem tették ezt meg.
A tagállamok a fenti feltételek mellett újra közlik a tervezetet, ha olyan változtatásokat hajtanak rajta végre, amelyek jelentős mértékben módosítják azok hatályát, lerövidítik a végrehajtására eredetileg előirányzott időtartamokat, leírásokat vagy követelményeket fűznek hozzá, illetve ez utóbbiakat szigorítják.”
A svéd jog
5 Az állatvédelemről szóló, 1988. június 2‑i (1988:534) törvény (Djurskyddslagen (1988:534), SFS 1988, 534. sz.; a továbbiakban: (1988:534) törvény) 36. §‑a első bekezdésének 2. pontja a következőképpen rendelkezik:
„Pénzbüntetéssel vagy legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki szándékosan vagy gondatlanságból
[...]
2. megsérti a jelen törvény alapján elfogadott jogszabályt […].”
6 A 2003. március 20‑i rendelettel (SFS 2003, 105. sz.) módosított, az állatok védelméről szóló, 1988. június 2‑i (1988:539) rendeletet (Djurskyddsförordning (1988:539), SFS 1988, 539. sz.; a továbbiakban: (1988:539) rendelet) az (1988:534) törvény alapján fogadták el. E rendelet 9. §‑a a következőképpen rendelkezik:
„Tojótyúkok csak olyan tenyésztési rendszerben tarthatók, amely a fészkek, az ülőrudak és a porfürdők tekintetében megfelel a szükségleteiknek. Gondoskodni kell arról, hogy a halálozás és a magatartászavarok veszélye a lehető legcsekélyebb legyen.
A tojótyúkok tartására az állatvédelemért felelős szerv további szabályokat állapíthat meg.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
7 Az alapeljárás vádlottjai tojástermelők, akik ellen a kérdést előterjesztő bíróság előtt eljárás folyik az (1988:534) törvény 36. §‑a és az (1988:539) rendelet 9. §‑a rendelkezéseinek megsértése miatt, mivel szándékosan vagy gondatlanságból olyan tenyésztési rendszerben helyezték el a tojótyúkokat, amely nem felelt meg ezen állatok szükségleteinek a fészkek, az ülőrudak és a porfürdők tekintetében.
8 Bár az alapeljárás vádlottjai elismerték a terhükre rótt tényállást, vitatják azonban az ügyészség vádiratát, amely szerint e tényállás megalapozza a büntetőjogi felelősségüket. E tekintetben azzal érveltek, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑ának hatálybalépése, amely az eredetileg kitűzött 2003. május 1‑je helyett 2003. április 15. lett, nem képezte tárgyát a műszaki szabályok 98/34/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott, a Bizottsággal való újraközlésnek. Az alapeljárás vádlottjai következésképpen azt állították, hogy e 9. § rendelkezései nem alkalmazhatók velük szemben.
9 Az ügyészség elismerte, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑a műszaki szabályozás, és az ennélfogva a 98/34 irányelv hatálya alá tartozik. Elismerve továbbá, hogy a Bizottsággal nem közölték újra a rendelkezést, az ügyészség azonban vitatta, hogy e rendelkezés hatálybalépésének előrehozatala a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett jelentős módosítást jelent, és ennélfogva úgy vélte, hogy a svéd kormány nem volt köteles azt újra közölni a Bizottsággal.
10 A 2009. október 2‑i ítéletében a kérdést előterjesztő bíróság helyt adott az alapeljárás vádlottjai érveléseinek és elutasította az ügyészség vádját.
11 A Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság) 2010. december 21‑én hozott végzése alapján, amely úgy rendelkezett, hogy nem szükséges a Bírósághoz előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjeszteni, a Hovrätten över Skåne och Blekinge (Skåne és Blekinge régiók fellebbviteli bírósága) hatályon kívül helyezte a kérdést előterjesztő bíróság 2009. október 2‑i ítéletét, és az ügyet visszautalta e bíróság elé ismételt érdemi ítélethozatalra.
12 Ilyen körülmények között a Helsingborgs tingsrätt (helsingborgi elsőfokú bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
„1) Az [(1988:539) rendelet] 9. §‑a hatálybalépésének 2003. május 1‑jéről 2003. április 15‑re történő előrehozatala tagállamként azt a kötelezettséget rótta‑e Svédországra, hogy a […] 98/34/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése alapján újra közölje a tervezetet?
2) Amennyiben az első kérdésre olyan válasz születik, amely szerint a tervezetet újra közölni kellett volna, milyen jogkövetkezményekkel jár, hogy ezt az eljárási szabályt nem tartották be?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
13 Az első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy vonatkozik‑e a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott, a Bizottsággal való közlés kötelezettsége a nemzeti hatóságok által valamely, az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti intézkedés hatálybalépésére végül kitűzött időpontra, amely előírja, hogy a tojótyúkok csak olyan tenyésztési rendszerben tarthatók, amely a fészkek, az ülőrudak és a porfürdők tekintetében megfelel a szükségleteiknek, és amelynek célja, hogy a halálozásuk és a magatartászavaraik veszélye a lehető legcsekélyebb legyen.
14 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok a fenti feltételek mellett újra közlik a műszakiszabály‑tervezetet, ha olyan változtatásokat hajtanak rajta végre, amelyek jelentős mértékben módosítják azok hatályát, lerövidítik a végrehajtására eredetileg előirányzott időtartamokat, leírásokat vagy követelményeket fűznek hozzá, illetve ez utóbbiakat szigorítják.
15 Mivel a lengyel kormány az észrevételeiben vitatta azt, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑a a 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontja értelmében vett „műszaki szabálynak” minősül, és ahhoz, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak hasznos választ lehessen adni, először is azt kell megvizsgálni, hogy ez a nemzeti szabályozás valóban annak minősül‑e.
16 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontja alapján a „műszaki szabály” fogalma három kategóriát foglal magában, azaz először is az ezen irányelv 1. cikkének 3. pontja szerinti „műszaki leírást”, másodszor az említett irányelv 1. cikkének 4. pontjában meghatározott „egyéb követelményeket”, harmadszor pedig az ugyanezen irányelv 1. cikkének 11. pontjában meghatározott kategóriát, amely azon törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekre vonatkozik, amelyek megtiltják valamely termék gyártását, behozatalát, értékesítést vagy használatát, vagy valamely szolgáltatás nyújtását vagy használatát, illetve valamely szolgáltató létrehozását (lásd ebben az értelemben: Fortuna és társai ítélet, C‑213/11, C‑214/11 és C‑217/11, EU:C:2012:495, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
17 E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑a nem tartozik a 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontjában meghatározott műszaki szabály harmadik kategóriájába, mivel az (1988:539) rendelet 9. §‑a a termék gyártására, behozatalára, értékesítésére vagy használatára vonatkozóan, sem pedig valamely szolgáltatás nyújtását vagy használatát, illetve valamely szolgáltató létrehozását illetően semmiféle, az ezen irányelv értelmében vett tilalmat nem tartalmaz.
18 Másodszor meg kell határozni, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti intézkedés a műszaki szabályoknak a 98/34 irányelv 1. cikkének 3. pontjában foglalt első kategóriájába, vagyis a „műszaki leírás” fogalmába tartozik‑e.
19 Az ítélkezési gyakorlat szerint azt kell tisztázni, hogy e fogalom azt feltételezi‑e, hogy a nemzeti intézkedés feltétlenül a termékre vagy annak csomagolására vonatkozzon, és ennélfogva a termék valamely megkövetelt tulajdonságait határozza meg (lásd ebben az értelemben: Fortuna és társai ítélet, EU:C:2012:495, 28. pont).
20 Ezenkívül a mezőgazdasági termékeket illetően a Bíróság megállapította, hogy a „műszaki leírás” fogalma azt a leírást jelöli, amely a termék tulajdonságait vagy a termékekre vonatkozó gyártási módszereket és eljárásokat meghatározó dokumentumban szerepel (lásd ebben az értelemben: Donkersteeg‑ítélet, C‑37/99, EU:C:2000:636, 30. pont).
21 Márpedig meg kell állapítani egyrészt, hogy bár az (1988:539) rendelet 9. §‑a a tojótyúkokat nevelő létesítmények, vagyis a feljavított ketrecek kényelmére és minőségére vonatkozik, ez a rendelkezés azonban nem határozza meg, amint azt a lengyel kormány megjegyezte, hogy az alapügyben szóban forgó termékeknek milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük.
22 Másrészt, még ha feltételezzük is azt, hogy ez a rendelkezés gyártási módszerre vonatkozó rendelkezésnek minősíthető annyiban, amennyiben – az előző pontban említettek szerint – a tojótyúkok feljavított ketrecben való tartására vonatozik, meg kell azonban jegyezni, hogy az említett rendelkezés csupán általános jelleggel említi e létesítményeken belül a fészkek, ülőrudak és porfürdők elhelyezésének követelményét, anélkül azonban, hogy konkrétan meghatározná e tartási mód különböző aspektusait. Az (1988:539) rendelet 9. §‑a ugyanis semmiféle megjelölést nem tartalmaz például e létesítmények méretével, számával, hőmérsékletével, fenntartásával, működésével kapcsolatban, a tojótyúkok napfénynek való kitettségére vagy akár az etető‑ és itatóvályúkra vonatkozóan. Az (1988:539) rendelet 9. §‑a semmiféle pontosítást nem tartalmaz, ezért nem tekinthető gyártási módszert vagy eljárást meghatározó rendelkezésnek.
23 Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑ának első bekezdése, amikor minden további pontosítás nélkül kimondja, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a halálozás és a magatartászavarok veszélye a lehető legcsekélyebb legyen”, csupán a tojótyúkok jóllétére vonatkozó általános célt fogalmaz meg anélkül, hogy kifejezetten meghatározná a megvalósítását, vagy hogy az érintett termékre utalna, ennélfogva anélkül, hogy megállapítaná e termék jellemzőit (lásd analógia útján: Intercommunale Intermosane és Fédération de l’industrie et du gaz ítélet, C‑361/10, EU:C:2011:382, 17. pont).
24 A fentiekből következik, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑a nem tartalmaz a 98/34 irányelv 1. cikkének 3. pontja értelmében vett „műszaki leírásokat”.
25 Harmadszor meg kell vizsgálni, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑a a műszaki szabályoknak a 98/34 irányelv 1. cikkének 4. pontjában foglalt második kategóriájába, vagyis az „egyéb követelmény” fogalmába tartozik‑e.
26 E tekintetben a Bíróság már megállapította, hogy ahhoz, hogy a 98/34 irányelv 1. cikke 4. pontjának értelmében vett „egyéb követelményeknek” minősülhessenek, az érintett nemzeti intézkedéseknek olyan „feltételeket” kell jelenteniük, amelyek jelentős módon befolyásolhatják az érintett termék összetételét, természetét vagy értékesítését (lásd: Fortuna és társai ítélet, EU:C:2012:495, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
27 A Bíróság továbbá kimondta, hogy amennyiben a nemzeti intézkedésekben szereplő előírások általános jellegűek, nem jelenthetnek ilyen feltételeket, következésképpen nem minősülhetnek az említett 1. cikk 4. pontja értelmében vett „egyéb követelményeknek” sem (lásd ebben az értelemben: Intercommunale Intermosane és Fédération de l’industrie et du gaz ítélet, EU:C:2011:382, 21. pont).
28 Az (1988:539) rendelet 9. §‑ában található igen általános megfogalmazás – amint azt a jelen ítélet 22. és 23. pontja kifejti – tehát kizárja, hogy ez a rendelkezés az érintett termék összetételét, természetét vagy értékesítését befolyásoló feltételnek minősülhessen.
29 Következésképpen az (1988:539) rendelet 9. §‑a nem minősülhet a 98/34 irányelv 1. cikkének 4. pontja értelmében vett „egyéb követelménynek”.
30 Végül meg kell állapítani, hogy bár ez a § önmagában nem minősül műszaki szabálynak, a második albekezdésében hivatkozik a tojótyúkok tartására vonatkozó részletes szabályokra, amelyeket később a állatvédelemért felelős szerv közöl.
31 A részletes közigazgatási szabályokra történő ilyen utalás, feltéve hogy az említett szabályok önmagukban „műszaki leírásoknak” vagy „egyéb követelményeknek” minősülnek, az (1988:539) rendelet 9. §‑ának a 98/34 irányelv 1. cikke 11. pontjának első francia bekezdése értelmében vett „de facto műszaki szabály” jelleget kölcsönözhet.
32 Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a svéd kormány a tárgyaláson kifejtette, hogy az említett szabályok a mezőgazdasági hatóságok 2010. május 6‑án elfogadott SJVFS 2010:15 általános iránymutatásaiban találhatók, hozzátette azonban, hogy ilyen szabályok már 2003‑ban is léteztek.
33 A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát először is annak vizsgálata, hogy ezeket a részletes szabályokat, amelyekre az (1988:539) rendelet 9. §‑a utal, valóban az alapügy tényállásának időpontjában fogadták‑e el. Feltéve, hogy ezek a szabályok rationae temporis alkalmazandók az alapeljárásra, a kérdést előterjesztő bíróságnak ezt követően meg kell bizonyosodnia arról, hogy ezek a 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontja értelmében vett „műszaki leírásoknak” vagy „egyéb követelményeknek” minősülhetnek. Végül ez a bíróság határozza meg azt, hogy az említett szabályokat is érintette‑e az (1988:539) rendelet 9. §‑a hatálybalépésének 2003. május 1‑jéről 2003. április 15‑re történő előrehozatala.
34 Így abban az esetben, ha a kérdést előterjesztő bíróság arra a következtetésre jut, hogy a részletes szabályok „műszaki leírásoknak” vagy „egyéb követelményeknek” minősülnek, és ezáltal a „műszaki szabály” fogalmába tartoznak, feltéve továbbá, hogy az előirányzott időtartam lerövidítése azokra is alkalmazandó, azt kell meghatározni, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑a hatálybalépésének 2003. május 1‑jéről ugyanezen év április 15‑re történő előrehozatalára vonatkozott‑e az említett irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott, a Bizottsággal való újraközlés kötelezettsége.
35 Márpedig e tekintetben meg kell jegyezni, hogy a svéd kormány és a Bizottság a tárgyaláson azzal érvelt, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑a eredeti tervezetének Bizottsággal való közlésében nem szerepelt, hogy az említett rendelkezés 2003. május 1‑jétől alkalmazandó, hanem csupán azt említette meg, hogy 2003 során lép hatályba, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
36 Következésképpen, ha feltételezzük, hogy az (1988:539) rendelet 9. §‑a eredeti tervezetének Bizottsággal való közlése valóban megjelölte, hogy az 2003 során lép hatályba, meg kell állapítani, hogy az e rendelkezés hatálybalépésének időpontjaként a nemzeti hatóságok által végül kitűzött 2003. április 15‑i időpont nem minősül azon konkrét – a 98/34 irányelv által egyébként meg nem követelt – időpont módosításának, amelyet eredetileg közölni kellett volna a Bizottsággal, ennélfogva nem minősül az említett irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett előirányzott időtartamok megváltoztatásának.
37 Ebből következik, hogy a nemzeti hatóságok e körülmények között nem voltak kötelesek azt az 98/34 irányelv ezen rendelkezése szerint újra közölni.
38 Ezzel szemben abban az esetben, ha az (1988:539) rendelet 9. §‑ának a Bizottsággal való eredeti közlése tartalmazta a hatálybalépésére kitűzött 2003. május 1‑jei konkrét időpontot, a svéd hatóságok azon döntése, hogy végül a 2003. április 15‑i időpontot választják, az előirányzott időtartam megváltoztatásának minősül, ami így felveti a kérdést, hogy az említett nemzeti intézkedés hatálybalépésének ezen előrehozatalára vonatkozik‑e a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint előírt újraközlési kötelezettség.
39 Márpedig e tekintetben meg kell jegyezni, hogy valamennyi fél azzal érvelt, hogy a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének nyelvi változatai között eltérés mutatkozik. Nem tűnik ki ugyanis egyértelműen valamennyi nyelvi változatból, hogy a jelentős mérték követelménye nem csupán az említett cikk első esetére, vagyis a műszaki szabály hatályának megváltoztatására vonatkozik, hanem az abban foglalt másik két esetre is, azaz a műszaki szabály végrehajtására előirányzott időtartamok lerövidítésére, és a leírások vagy követelmények hozzáfűzésére, illetve ez utóbbiak szigorítására. Csak néhány nyelvi változat fogalmazza meg azt egyértelműen, hogy a jelentős mérték mindhárom lehetséges módosításra vonatkozik. Így például a francia nyelvi változat úgy szól, hogy „[l]es États membres procèdent à une nouvelle communication […] s’ils apportent au projet de règle technique, d’une manière significative, des changements qui auront pour effet de modifier le champ d’application, d’en raccourcir le calendrier d’application initialement prévu, d’ajouter des spécifications ou des exigences ou de rendre celles‑ci plus strictes”. Az olasz nyelvi változat úgy rendelkezik, hogy „Gli Stati membri procedono ad una nuova comunicazione […] qualora essi apportino al progetto di regola tecnica modifiche importanti che ne alterino il campo di applicazione, ne abbrevino il calendario di applicazione inizialmente previsto, aggiungano o rendano più rigorosi le specificazioni o i requisiti”, a portugál nyelvi változat pedig úgy fogalmaz, hogy „Os Estados‑membros farão uma nova comunicação […], caso introduzam alterações significativas no projecto de regra técnica que tenham por efeito modificar o âmbito de aplicação, reduzir o calendário de aplicação inicialmente previsto, aditar especificações ou exigências ou torná‑las mais rigorosas”.
40 Ennélfogva emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy uniós jogi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve e tekintetben nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben. Az uniós jog rendelkezéseit egységesen kell értelmezni és alkalmazni az Unió valamennyi nyelvén készült változatok figyelembevételével. Az uniós szövegek egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (lásd ebben az értelemben: Kurcums Metal ítélet, C‑558/11, EU:C:2012:721, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
41 Meg kell állapítani, hogy a 98/34 irányelv a megelőző ellenőrzés révén az áruk szabad mozgásának biztosítására irányul, amely az Unió egyik alapja, és ez az ellenőrzés hasznos abban az esetben, amikor az irányelv hatálya alá tartozó műszaki szabályok akadályozzák a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel az ilyen akadály csak akkor fogadható el, ha a közérdek feltétlenül érvényesítendő követelményei teszik szükségessé (lásd: Fortuna és társai ítélet, EU:C:2012:495, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
42 Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a 98/34 irányelv (13) preambulumbekezdése kimondja, hogy „a Bizottságnak és a tagállamoknak elegendő időt kell biztosítani, hogy egy tervezett intézkedéssel kapcsolatban módosításokat javasolhassanak […]”, a (16) preambulumbekezdés pedig kifejti, hogy „a tagállamnak […] el kell halasztania a tervezett intézkedés végrehajtását annyi idővel, amely elegendő ahhoz, hogy a javasolt módosításokat közösen megvizsgálják, vagy javaslatot tegyenek a Tanács kötelező jogszabályára, illetve kötelező bizottsági jogszabályt fogadjanak el […]”.
43 A 98/34 irányelv általános rendszeréből és céljából tehát egyrészt az következik, hogy a műszaki szabály végrehajtására előirányzott időtartamok lerövidítésére nem lenne szabad, hogy szigorúbb követelmény vonatkozzon – amennyiben az említett szabály hatálybalépésének bármely előrehozatalát közölni kellene a Bizottsággal –, mint ami a műszaki szabály hatályának módosítására vonatkozik, mivel az említett irányelv 8. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésében meghatározotthoz hasonló műszakiszabály‑tervezetek valamennyi módosítását egyaránt az áruk szabad mozgására irányuló célkitűzés fényében kell értékelni. Másrészt a műszakiszabály‑tervezet Bizottság és a tagállamok általi vizsgálatának hatékonyságát, valamint a nemzeti jogalkotási folyamatok hatékonyságát meg kell őrizni.
44 A fentiekből következik, hogy a jelentős mértékre vonatkozó kitétel a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott valamennyi esetre vonatkozik, amelybe a műszaki szabály végrehajtására előirányzott időtartamok lerövidítése is beletartozik.
45 Következésképpen az (1988:539) rendelet 9. §‑a hatálybalépésére kitűzött időpont 2003. április 15‑ére való előrehozatalának jelentőségét a kérdést előterjesztő bíróságnak kell mérlegelnie az elé terjesztett valamennyi információ alapján, figyelembe véve mind a műszaki szabály végrehajtására előirányzott időtartamok lerövidítésének objektív terjedelmét, mind a szóban forgó tevékenységi terület sajátosságait, és különösen az érintett termékek előállítása és értékesítése során megvalósuló különböző szakaszokat és korlátozásokat.
46 A fentiekre tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a nemzeti hatóságok által valamely, az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti intézkedés hatálybalépésére végül kitűzött időpontra, amely előírja, hogy a tojótyúkok csak olyan tenyésztési rendszerben tarthatók, amely a fészkek, az ülőrudak és a porfürdők tekintetében megfelel a szükségleteiknek, és amelynek célja, hogy a halálozásuk és a magatartászavaraik veszélye a lehető legcsekélyebb legyen, vonatkozik a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott, a Bizottsággal való közlés kötelezettsége, amennyiben az említett nemzeti intézkedés végrehajtására kitűzött időtartamok megváltoztatása valóban bekövetkezett, és ha ez jelentős mértékű, aminek vizsgálta a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
A második kérdésről
47 A második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy amennyiben az (1988:539) rendelet 9. §‑a hatálybalépésére kitűzött időtartam lerövidítésére a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott, a Bizottsággal való közlés kötelezettsége vonatkozik, e közlés elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.
48 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság kimondta, hogy az közlési kötelezettség megsértése olyan eljárási hiba az érintett műszaki szabályok elfogadásában, amely e műszaki szabályok alkalmazhatatlanságát eredményezi, úgyhogy azok nem érvényesíthetők magánszemélyekkel szemben (lásd különösen: CIA Security International ítélet, C‑194/94, EU:C:1996:172, 54. pont, és Schwibbert‑ítélet, C‑20/05, EU:C:2007:652, 44. pont). A magánszemélyek hivatkozhatnak a szabályok alkalmazhatatlanságára a nemzeti bíróság előtt, amely köteles elutasítani az olyan nemzeti műszaki szabály alkalmazását, amelyet nem közöltek a 98/34 irányelvnek megfelelően (lásd különösen: Schwibbert‑ítélet, EU:C:2007:652, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
49 Ebből következik, hogy abban az esetben, ha az (1988:539) rendelet 9. §‑ának a Bizottsággal való közlése valóban tartalmazta a hatálybalépés napjaként a 2003. május 1‑jei időpontot, és ha a végrehajtásra előirányzott időtartam ugyanezen év április 15‑re történő lerövidítése jelentős mértéket öltött, az említett nemzeti rendelkezés Bizottsággal való újraközlésének elmulasztása azzal jár, hogy az nem érvényesíthető az alapügy vádlottjaival szemben.
50 Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy amennyiben valamely nemzeti műszaki szabály végrehajtására kitűzött időtartam lerövidítésére a 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott, a Bizottsággal való közlés kötelezettsége vonatkozik, e közlés elmulasztása az említett nemzeti intézkedés alkalmazhatatlanságát vonja maga után, úgyhogy az nem érvényesíthető magánszemélyekkel szemben.
A költségekről
51 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:
1) A nemzeti hatóságok által valamely, az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti intézkedés hatálybalépésére végül kitűzött időpontra, amely előírja, hogy a tojótyúkok csak olyan tenyésztési rendszerben tarthatók, amely a fészkek, az ülőrudak és a porfürdők tekintetében megfelel a szükségleteiknek, és amelynek célja, hogy a halálozásuk és a magatartászavaraik veszélye a lehető legcsekélyebb legyen, vonatkozik az 1998. július 20‑i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22‑i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott, az Európai Bizottsággal való közlés kötelezettsége, amennyiben az említett nemzeti intézkedés végrehajtására kitűzött időtartamok megváltoztatása valóban bekövetkezett, és ha ez jelentős mértékű, aminek vizsgálta a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
2) Amennyiben valamely nemzeti műszaki szabály végrehajtására kitűzött időtartam lerövidítésére a 98/48 irányelvvel módosított 98/34 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott, az Európai Bizottsággal való közlés kötelezettsége vonatkozik, e közlés elmulasztása az említett nemzeti intézkedés alkalmazhatatlanságát vonja maga után, úgyhogy az nem érvényesíthető magánszemélyekkel szemben.
Aláírások