T‑174/21. sz. ügy
Agrofert, a.s.
kontra
Európai Parlament
A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2022. szeptember 28.
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Uniós forrásokkal való visszaélés és esetleges összeférhetetlenség miatt a Cseh Köztársaság korábbi miniszterelnöke ellen indított vizsgálatra vonatkozó dokumentumok – A hozzáférés megtagadása – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel – Az eljáráshoz fűződő érdek részleges megszűnése – Részleges okafogyottság – Indokolási kötelezettség”
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A jogi vélemények védelme – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Fogalom – A Bizottság jogi véleményének a jogvitában részt vevő valamely fél saját érdekeivel indokolt hozzáférhetővé tétele – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés)
(lásd: 28–30. pont)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Fogalom – Az érintettnek a védelméhez fűződő személyes érdeke – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, és 4. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 45., 128–130. pont)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Valamely intézmény dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozata elleni kereset – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – Valamely dokumentum részleges, bizonyos információk védelmére vonatkozó követelmények figyelembevételével történő hozzáférhetővé tétele – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése – Okafogyottság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik franciabekezdés)
(lásd: 46., 47., 49–53. pont)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Valamely intézmény dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozata elleni kereset – Valamely dokumentumnak a keresetindítást követő, harmadik személy általi hozzáférhetővé tétele – A harmadik személy fogalma – A dokumentumot kibocsátó intézmény – Kizártság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (1) és (2) bekezdés)
(lásd: 54–59. pont)
5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – Terjedelem – E tevékenységek befejezését követő alkalmazás – Feltételek – Az ellenőrzés során készített végleges ellenőrzési jelentés ajánlásainak végrehajtása érdekében a tagállammal folytatott kommunikáció szakasza – Megengedhetőség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik franciabekezdés)
(lásd: 73–77., 84., 85., 88., 92., 119. pont)
Összefoglalás
Érvényes a Parlament azon határozata, amely megtagadta az uniós forrásokkal való visszaélés és esetleges összeférhetetlenség miatt a korábbi cseh miniszterelnök, Andrej Babiš ellen indított vizsgálatra vonatkozó két dokumentumhoz való hozzáférést.
A Törvényszék egyrészt megállapítja, hogy megszűnt az Agrofert társaságnak a Bizottság által e tárgyban készített jelentéshez a hozzáférést megtagadó határozattal szembeni eljáráshoz fűződő érdeke, másrészt elutasítja e társaságnak a Bizottság által a cseh miniszterelnöknek címzett levélhez való hozzáférést megtagadó határozattal szemben benyújtott keresetét.
A felperes Agrofert, a.s. cseh holdingtársaság, amely több mint 230, különböző gazdasági ágazatokban, így például a mezőgazdaság, az élelmiszergyártás, a vegyipar vagy a média területén működő társaság fölött gyakorol ellenőrzést. Eredetileg Andrej Babiš alapította, aki 2017‑től 2021‑ig a Cseh Köztársaság miniszterelnöke volt. Az uniós forrásokkal való visszaélés és esetleges összeférhetetlenség miatt a cseh miniszterelnök ellen indított vizsgálat újraindításáról szóló parlamenti állásfoglalás(1) azt állította, hogy A. Babiš a miniszterelnökké való kinevezését követően továbbra is ellenőrizte az Agrofert csoportot. A felperes, mivel ezt az állítást pontatlannak ítélte, és meg kívánta ismerni az állásfoglalás elfogadása előtt a Parlament birtokában lévő forrásokat és információkat, több dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet terjesztett a Parlament elé.(2) A Parlament 2020. szeptember 14‑i első válaszában nyilvánosan hozzáférhetőként azonosított bizonyos dokumentumokat, valamint megtagadta a hozzáférést a Bizottság cseh miniszterelnökhöz intézett leveléhez és a Cseh Köztársaságban fennálló, az összeférhetetlenség elkerülését szolgáló irányítási és kontrollrendszerek működésére vonatkozó ellenőrzésről szóló bizottsági végleges ellenőrzési jelentéshez.(3) A Parlament megerősítő kérelemre válaszolva 2021. január 15‑i határozatával(4) többek között megerősítette az e két dokumentumhoz való hozzáférésnek az 1049/2001 rendelet szerinti, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel(5) alapján történő megtagadását.
Az e határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereset tárgyában eljáró Törvényszék egyrészt megállapítja, hogy megszűnt a felperesnek a Bizottság végleges ellenőrzési jelentéséhez a hozzáférést megtagadó parlamenti határozattal szembeni eljáráshoz fűződő érdeke, másrészt elutasítja a Bizottság által a cseh miniszterelnöknek címzett levélhez való hozzáférést megtagadó határozattal szemben benyújtott keresetet.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék először azt vizsgálja, hogy a végleges ellenőrzési jelentés Bizottság általi közzétételét követően a felperesnek még érdeke fűződik‑e az eljáráshoz, amennyiben megsemmisítés iránti kérelme az e jelentéshez való hozzáférés Parlament általi megtagadására vonatkozik.
Megállapítja, hogy az említett jelentés közzétételét követően az e dokumentumhoz való hozzáférés Parlament általi megtagadásának már nincs hatása, mivel a dokumentum kibocsátója, a Bizottság úgy döntött, hogy azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, valamint hogy a megtámadott határozat azon részében történő megsemmisítése, amelyben az megtagadja az említett jelentéshez való hozzáférést, e dokumentum hozzáférhetővé tételéhez képest semmilyen további következménnyel nem járna, és nem járhat előnnyel a felperes számára.
E megállapításokat nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy a Bizottság a végleges ellenőrzési jelentésnek nem a teljes változatát tette közzé. A Törvényszék ugyanis emlékeztet arra, hogy a hozzáférés iránti kérelem azzal a következménnyel jár, hogy a szóban forgó dokumentumot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, tehát csak e dokumentum nyilvános változatának a hozzáférhetővé tételéhez vezethet. E tekintetben rámutat, hogy a Bizottság azon döntése, hogy a végleges ellenőrzési jelentésben szereplő bizonyos adatokat nem tesz hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, nem az 1049/2001 rendeletben előírt, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivételen alapul, hanem bizonyos információk – mint például a személyes adatok vagy a kereskedelmi titkok – védelmére vonatkozó követelményeken. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a Parlament végleges ellenőrzési jelentéshez való hozzáférést – az 1049/2001 rendeletben előírt, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel alapján – megtagadó határozatának megsemmisítése nem járhat azzal a hatással, hogy ezen adatokat nyilvánosságra hozzák, mivel a Parlament nem kibocsátója az említett jelentésnek, és nem léphet túl azon, ahogy e dokumentumot a kibocsátója, a Bizottság, hozzáférhetővé tette. Következésképpen a felperes a végleges ellenőrzési jelentés közzététele révén szert tett arra az egyetlen előnyre, amelyet keresete biztosíthatott volna számára.
A Törvényszék hozzáteszi, hogy az a tény, hogy a felperes úgy döntött, hogy a végleges ellenőrzési jelentéshez való hozzáférést a Parlamenttől, és nem az e jelentést kibocsátó intézménytől kéri, nem vezethet annak megállapításához, hogy e dokumentum Bizottság általi közzététele „harmadik személy” általi hozzáférhetővé tételnek minősül, miközben a Bizottság annak kibocsátója.
A Törvényszék megállapítja, hogy a felperesnek már nincs eljáráshoz fűződő érdeke a megtámadott határozat azon része tekintetében, amelyben a Parlament megtagadta a végleges ellenőrzési jelentéshez való hozzáférést.
Másodszor a Törvényszék a megtámadott határozat azon részében történő részleges megsemmisítése iránti kérelmet elemzi, amelyben a Parlament megtagadta a felperestől a Bizottság leveléhez való hozzáférést.
Először is elutasítja az 1049/2001 rendeletben előírt, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel megsértésére alapított első jogalapot, amennyiben a Parlament nem bizonyította, hogy a Bizottság leveléhez való hozzáférés megtagadásának feltételeit tiszteletben tartották.
E tekintetben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a jelen ügyben a Bizottság vizsgálati tevékenységének célját, vagyis annak biztosítását, hogy a tagállami irányítási és kontrollrendszerek megfeleljenek az uniós jognak, a Bizottság nyomonkövetési levelének elfogadásával nem érték el. E cél ugyanis nem korlátozható az érintett tagállam által létrehozott rendszerek elemzésére; a Bizottság által az ellenőrzési jelentésében megfogalmazott ajánlások e tagállam általi végrehajtása a vizsgálat céljának megvalósításához szükséges lépésnek minősül. A vizsgálatok céljának az e kivétel által biztosított védelme tehát nem fejeződik be sem az említett jelentés elfogadásával, sem pedig a nyomonkövetési levél elfogadásával, amellyel a Bizottság az említett jelentésben megfogalmazott ajánlások nyomon követését biztosítja. Mindkét esetben a tagállammal egyrészt az eredeti ajánlások, másrészt a továbbra is nyitott ajánlások kapcsán folytatott kommunikáció indul, amely az e kivétel hatálya alá tartozó vizsgálati tevékenységek közé tartozik.
Egyébiránt a Törvényszék elutasítja a felperes arra alapított érvét, hogy a Parlament nem bizonyította, hogy a Bizottság levelének hozzáférhetővé tétele hátrányosan befolyásolhatja a vizsgálatot. Egyrészt ugyanis a Bizottság levele és a szóban forgó ellenőrzési vizsgálat közötti kapcsolat bizonyítása érdekében a Parlamentnek kizárólag azt kellett bizonyítania, hogy e levél a folyamatban lévő vizsgálati tevékenységekre vonatkozó dokumentumok részét képezi. Másrészt a megtámadott határozatban szereplő indokolás elegendő annak magyarázatához, hogy a Bizottság levelének hozzáférhetővé tétele mely okból befolyásolhatja hátrányosan az ellenőrzési vizsgálattal kapcsolatos tevékenységek célját, annál is inkább, mert tekintettel a cseh miniszterelnök közvetlen érintettségére, fontos volt az ez utóbbi és a Bizottság közötti párbeszéd bizalmas jellegének tiszteletben tartása.
Másodszor a Törvényszék elutasítja a Bizottság levelének hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek fennállásának figyelmen kívül hagyására alapított második jogalapot. Ugyanis kétségtelen, hogy a védelemhez való jog fennállása önmagában közérdeket jelent. Az a körülmény azonban, hogy a jelen esetben ez a jog a felperes saját, a Parlament komoly vádjaival szembeni védelméhez fűződő egyéni érdeke képében jelenik meg, azt jelenti, hogy a felperes által hivatkozott érdek nem köz‑, hanem magánérdek, és a felperes nem bizonyította a Bizottság levelének hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek fennállását.