A Közszolgálati Törvényszék F-122/05. sz., Economidis kontra Bizottság ügyben 2006. december 14-én hozott ítélete ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2007. február 23-án benyújtott fellebbezés

(T-56/07. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: J. Currall és G. Berscheid meghatalmazottak)

Másik fél az eljárásban: Ioannis Economidis (Woluwé-St-Etienne, Belgium)

A fellebbező azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az helyt ad a kinevezési eljárás jogellenességére, valamint a személyzeti szabályzat 29. cikke (1) bekezdésének és 31. cikkének megsértésére alapított első két jogalapnak, és megsemmisíti a "Biotechnológia és alkalmazott genomika" egység vezetői beosztásába egy másik személy kinevezéséről szóló határozatot, illetve következésképpen első fokon elutasítja a felperes jelentkezését az említett állásra;

saját maga határozzon a jogvitáról, és adjon helyt az elsőfokú eljárás alperese által előadott kérelmeknek, valamint ebből következően utasítsa el az F-122/05. sz. ügyben benyújtott keresetet;

másodlagosan utalja vissza az ügyet a Közszolgálati Törvényszék elé, hogy az határozzon a fennmaradó jogalapokról;

az elsőfokú eljárás felperesét kötelezze a jelen eljárás költségeinek, valamint a Közszolgálati Törvényszék előtt felmerült saját költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

2006. december 14-i ítéletében - amelynek megsemmisítésére jelen fellebbezés irányul - a Közszolgálati Törvényszék megsemmisítette a Bizottság 2004. december 23-i határozatát, amelyben a felperestől különböző személyt nevezett ki egységvezetőnek, következésképpen pedig elutasította a felperes jelentkezését.

Az említett ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezésének alátámasztására a Bizottság három jogalapot hoz fel, amelyek közül az első a Kratz-ügyben¹ hozott ítélet jelen esetre való téves alkalmazására vonatkozik, mivel az alkalmazandó új szabályozás, köztük a személyzeti szabályzat idevágó szabályozása és a középvezetői beosztású személyi állományról szóló bizottsági határozat² vonatkozó rendelkezései különböznek a Kratz-ügyben alkalmazott jogszabályoktól, amely szempontot a Közszolgálati Törvényszék nem vett figyelembe.

A Bizottság második jogalapjával előadja, hogy a megtámadott ítélet indokolása ellentmondásos, mert az ítélet először megállapítja a feladatkör és a besorolási fokozat elválasztása elvének és az állás kizárólag áthelyezéssel történő betölthetőségének jelentőségét, amelynek során a besorolási fokozatnak automatikusan meg kell egyeznie a kiválasztott jelölt által kinevezésének napján betöltött besorolási fokozattal, miközben később a Közszolgálati Törvényszék kimondja, hogy az állásokat két besorolási fokozatot magában foglaló csoportok megjelölésével kell közzétenni.

Harmadrészt a Bizottság előadja, hogy mivel azt a követelményt, mely szerint az egységvezetői állásokat meghatározott besorolásifokozat-párok megjelölésével kell közzétenni - és amely kötelezettséget az intézményekre vonatkozóan a megtámadott ítélet is kimond - be kellett tartani, az alapeljárás felperese nem rendelkezett az eljáráshoz fűződő érdekkel, és keresetét - mint elfogadhatatlant - el kellett volna utasítani. A Bizottság álláspontja szerint a megtámadott ítélet tehát túlterjeszkedik az elsőfokú eljárás keresetének tárgyán.

____________

¹ - Az Elsőfokú Bíróság T-10/94. sz., Kratz kontra Bizottság ügyben 1995. május 17-én hozott ítélete (EBHT 1995., II-1455. o.)

² - A középvezetői beosztású személyi állományról szóló, 2004. április 28-i C (2004) 1597 bizottsági határozat, amelyet a Közigazgatási Tájékoztató 2004. június 23-i, 73/2004. számában tettek közzé.