2013. június 4-én benyújtott kereset – Mallis és Malli kontra Európai Bizottság és Európai Központi Bank

(T-327/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperesek: Konstantinos Mallis (Levkosia, Ciprus) és Elli Malli (Larnaca, Ciprus) (képviselők: E. Efstathiou, K. Efstathiou és K. Liasidou ügyvédek)

Alperesek: Európai Központi Bank és Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

semmisítse meg az Eurócsoport 2013. március 25-i határozatát, amely a ciprusi központi bank kormányzójának mint az Európai Központi Bank központi bankok európai rendszere képviselőjének 2013. március 29-i KDP [kanonistiki dioktiki praxi; rendeleti aktus] határozatával véglegessé vált, és amely határozatban döntés született a Cyprus Popular Bank Public Co Ltd „meghatározott termékeinek értékesítéséről”, és amely határozat lényegében az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság rendes határozatának minősül;

másodlagosan, állapítsa meg, hogy az Eurócsoport fent említett határozata lényegében az Európai Központi Bank határozatának és/vagy az Európai Bizottsággal együttesen hozott határozatnak minősül, annak formájától függetlenül;

az Európai Központi Bankot és/vagy az Európai Bizottságot kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.    Az első, azon körülményre alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat semmis, mivel túlmegy az Európai Unióról szóló szerződés által az Európai Központi Bankra, valamint az Európai Bizottságra ruházott hatáskörökön, tehát a határozatot a két intézmény hatáskörének túllépésével fogadta el.

2.    A második, azon körülményre alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a tulajdonhoz való, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. jegyzőkönyvének 1. cikke, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye 14. cikkében rögzített jogot, amely jogot az Európai Unió Alapjogi Chartája megerősített.

3.    A harmadik, azon körülményre alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat nyilvánvalóan megalapozatlan és nincs jogi alapja, továbbá ellentétes az arányosság elvével.

4.    A negyedik, azon körülményre alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat ellentétes az uniós jogból eredő általánosan elfogadott jogelvekkel, továbbá ellentétes azon elvvel is, amely szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése, és/vagy valamely jogtalan és/vagy jogellenes magatartás jogszerűvé tétele céljából senki nem hivatkozhat.