T‑327/13. sz. ügy

Konstantinos Mallis

és

Elli Konstantinou Malli

kontra

Európai Bizottság

és

Európai Központi Bank (EKB)

„Megsemmisítés iránti kereset – Ciprus stabilitásának támogatására irányuló program – Az eurócsoportnak a ciprusi bankszektor átalakítására vonatkozó nyilatkozata – Az alperes téves megjelölése a keresetlevélben – Elfogadhatatlanság”

Összefoglaló – A Törvényszék végzése (első tanács), 2014. október 16.

1.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – Az alperes megjelölése – A felperes önhibáján kívül a megtámadott aktus kibocsátója helyett egy másik személy alperesként való megjelölése – Elfogadhatatlanság – Korlátok – Az alperes kétséget kizáró azonosítását lehetővé tévő elemek

(EUMSZ 263. cikk, első bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, b) pont)

2.      Gazdaság‑ és monetáris politika – Monetáris politika – A monetáris politikák összehangolása – Az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamoknak az eurócsoport keretében tartott informális ülése – Önálló testület – Az elfogadott nyilatkozatok Bizottságnak és az Európai Központi Banknak tulajdonítása – Kizártság

(EUMSZ 137. cikk; az EU‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez csatolt 14. jegyzőkönyv)

3.      Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Gazdaságpolitikák összehangolása – Európai Stabilitási Mechanizmus – A Bizottság és az Európai Központi Bank ellenőrzési jogkör gyakorolására vonatkozó lehetősége – Kizártság

(Az Európai Stabilitási Mechanizmust létrehozó szerződés, 1., 2. és 32. cikk, (2) bekezdés)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – E hatásoknak az aktus lényege alapján való értékelése – Az eurócsoport által elfogadott nyilatkozatok – Kizártság

(EUMSZ 137. cikk, és EUMSZ 263. cikk, első bekezdés; az EU‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez csatolt 14. jegyzőkönyv)

5.      Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Megállapítási ítélet iránti kérelem – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 263. cikk)

1.      Amennyiben a keresetlevélben tévesen nem a megtámadott jogi aktus kibocsátóját jelölik meg alperesként, az nem vonja maga után a kereset elfogadhatatlanságát, ha a kereset tartalmazza azon elemeket, amelyek alapján kétséget kizáróan meghatározható azon fél, aki ellen irányult, azaz a megtámadott jogi aktus megnevezését és kibocsátóját. Ilyen esetben a megtámadott jogi aktus kibocsátóját kell alperesnek tekinteni, jóllehet a keresetlevél bevezető részében nincs megnevezve. Ezt az esetet azonban meg kell különböztetni azon esettől, amikor a felperes kitart a keresetlevél bevezető részében hivatkozott alperes megjelölése mellett, teljes tudatában annak, hogy nem ez utóbbi a megtámadott aktus kibocsátója. Ez utóbbi esetben figyelembe kell venni a keresetlevélben megjelölt alperest, és adott esetben le kell vonni e megjelölésből a kereset elfogadhatóságát érintő jogkövetkezményeket.

(vö. 36. pont)

2.      Az EUMSZ 137. cikkben és a 14. jegyzőkönyvben említett eurócsoport által elfogadott nyilatkozatok nem tulajdoníthatók a Bizottságnak vagy az Európai Központi Banknak. Először ugyanis az eurócsoport azon tagállamok képviselőinek miniszteri szintű tárgyalási fóruma, amelyek pénzneme az euró, és nem döntéshozó szerv. Ezen informális fórum, amelynek célja bizonyos, az abban részt vevő tagállamok közös érdekű, különös kérdéseire vonatkozó eszmecsere elősegítése, bizonyos intézményi szerkezettel rendelkezik, mivel határozott időre választott elnöke van. Márpedig egyetlen indok sincs arra, hogy úgy tekintsük, hogy e szerkezet a Bizottság vagy az Európai Központi Bank szerkezetébe illeszkedik.

Másodszor, még ha a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak az eurócsoport ülésein való részvétele szerepel is a 14. jegyzőkönyv 1. cikkében, mivel a Bizottság részt vehet az említett ülések előkészítésében is, az eurócsoport az érintett tagállamok miniszterei informális ülésének minősül. Harmadszor, nem következik az eurócsoportra vonatkozó szabályokból, hogy a Bizottság vagy az Európai Központi Bank hatáskört ruházott volna át e szervezetre, sem az, hogy ezen intézmények ellenőrzési jogkört gyakorolhatnak vele szemben, vagy ajánlásokat, és még kevésbé kötelező utasításokat intézhetnek hozzá. Ezért nem tekinthető úgy, hogy az eurócsoportot a Bizottság vagy az Európai Központi Bank ellenőrzi, sem pedig úgy, hogy ezen intézmények megbízottjaként jár el.

(vö. 39., 41–45. pont)

3.      Bár az Európai Stabilitási Mechanizmust létrehozó szerződés bizonyos, az általa meghatározott célok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat bíz a Bizottságra és az Európai Központi Bankra, e szerződés egyetlen rendelkezése alapján sem tekinthető úgy, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmusra hatáskört ruháztak át ezen intézmények, sem úgy, hogy ezek ellenőrzési jogkört gyakorolhatnak vele szemben, vagy utasításokat intézhetnek hozzá.

Ugyanis a Bizottságra és az Európai Központi Bankra az Európai Stabilitási Mechanizmust létrehozó szerződésben ruházott feladatok nem foglalnak magukban saját döntéshozatali jogkört, másrészt pedig az e két intézmény által ugyanezen szerződés keretében végzett tevékenységek egyébként csak az Európai Stabilitási Mechanizmust kötelezik.

(vö. 47., 48. pont)

4.      Csak azon intézkedések minősülnek az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében vett megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezhető jogi aktusoknak, illetve határozatoknak, amelyek olyan kötelező joghatásokat váltanak ki, amelyek a felperes érdekeit érintik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét. Annak megállapításakor, hogy egy jogi aktus vagy határozat kivált‑e olyan kötelező joghatásokat, amelyek a felperes érdekeit érinthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét, e jogi aktus vagy határozat tartalmát kell figyelembe venni.

Az EUMSZ 137. cikkben és a 14. jegyzőkönyvben említett eurócsoport által elfogadott nyilatkozatokat illetően, mivel az eurócsoport nem tekinthető döntéshozó szervnek, a működését szabályozó rendelkezések ugyanis nem jogosítják fel kötelező erejű jogi aktusok elfogadására, az eurócsoport nyilatkozata főszabály szerint nem tekinthető tehát olyan jogi aktusnak, amely harmadik személyekkel szembeni joghatások kiváltására irányul. Ez egyaránt vonatkozik az eurócsoportnak a ciprusi bankszektor átalakítására vonatkozó, pusztán tájékoztató jellegű nyilatkozatára.

(vö. 51–53., 60. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 64. pont)