T‑276/13. sz. ügy
Growth Energy és Renewable Fuels Association
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Dömping – Az Egyesült Államokból származó bioetanol importja – Végleges dömpingellenes vám – Megsemmisítés iránti kereset – Egyesület – A tagok közvetlen érintettségének hiánya – Elfogadhatatlanság – Országos szintű dömpingellenes vám – Egyéni elbánás – Mintavétel – Védelemhez való jog – A hátrányos megkülönböztetés tilalma – Gondossági kötelezettség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2016. június 9.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesülés által benyújtott kereset – Elfogadhatóság – Feltételek – Valamely tag által párhuzamosan benyújtott kereset – Az egyesület keresetének elfogadhatatlansága
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesülés által benyújtott kereset – A szavazati joggal nem rendelkező tagok képviselőjeként benyújtott kereset – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Dömpingellenes vámokat megállapító rendelet – Különböző vállalkozásokkal szemben kivetett különböző vámok – Minden egyes vállalkozás esetében az őt egyedileg érintő rendelkezésekre korlátozódó elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 157/2013 tanácsi rendelet)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – A tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesülés által benyújtott kereset – A megsemmisítés joghatásai az egyesülés tagjaival szemben – Terjedelem
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesülés által benyújtott kereset – Egyénileg benyújtott kereset – Az egyesülés eljárási jogainak védelme iránti kereset – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1225/2009 tanácsi rendelet, 6. cikk, (7) bekezdés, 19. cikk, (1) és (2) bekezdés, és 20. cikk, (2), (4) és (5) bekezdés)
6. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Dömpingellenes vámokat megállapító rendelet – A dömpingellenes vámmal sújtott terméket nem exportáló gyártók közvetlen érintettsége
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
7. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Személyében való érintettség – Szempontok – Dömpingellenes vámokat megállapító rendelet – A dömpingellenes vámmal sújtott terméket nem exportáló gyártók személyükben való érintettsége
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
8. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Más jogorvoslati lehetőségek megléte – Hatás hiánya
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
9. Bírósági eljárás – Beavatkozás – Az alperes által fel nem hozott elfogadhatatlansági kifogás – Elfogadhatatlanság – Eljárásgátló okok fennállása miatti elfogadhatatlanság – A bíróság által hivatalból történő vizsgálat
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, negyedik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 142. cikk, (3) bekezdés)
10. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Létrejött és fennálló érdek szükségessége – Dömpingellenes vámokat megállapító rendelet – A tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesülés eljáráshoz fűződő érdeke
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
11. Nemzetközi megállapodások – A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény – Az 1994. évi GATT – A WTO-megállapodásokra valamely uniós jogi aktus jogszerűségének vitatása végett való hivatkozás kizártsága – Kivételek – Annak végrehajtására irányuló vagy arra kifejezetten és pontosan utaló uniós jogi aktus
(Az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás, „1994. évi dömpingellenes megállapodás”, 6.10. és 9.2. cikk; 1225/2009 tanácsi rendelet, 9. cikk, (5) bekezdés)
12. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A dömpingellenes vámok meghatározása – Minden egyes szállítóval szemben egyedi vámok kivetésére vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – A GATT 1994. évi dömpingellenes megállapodása alapján való értelmezés – Egyedi vámok kivetése a mintavételbe bevont és a vizsgálatban együttműködő exportőrökkel vagy gyártókkal szemben
(Az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás, „1994. évi dömpingellenes megállapodás”, 6.10. és 9.2. cikk; 1225/2009 tanácsi rendelet, 9. cikk, (5) bekezdés, és 17. cikk, (1) és (3) bekezdés)
13. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A vizsgálat lefolytatása – Mintavétel – A minta összetételének módosítása – A Bizottság mérlegelési jogköre
(1225/2009 tanácsi rendelet, 17. cikk)
14. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A dömpingellenes vámok meghatározása – Minden egyes szállítóval szemben egyedi vámok kivetésére vonatkozó kötelezettség – Kivételek – A GATT 1994. évi dömpingellenes megállapodása alapján való értelmezés – A mintavételbe bevont és a vizsgálatban együttműködő gyártó tekintetében az egyedi exportár meghatározásának nehézségei – Kizártság
(Az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás, „1994. évi dömpingellenes megállapodás”, 6.10. és 9.2. cikk; 1225/2009 tanácsi rendelet, 9. cikk, (5) bekezdés)
15. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A közigazgatási eljárásokban való tiszteletben tartás – Antidömping – Megsértés – Feltételek – Az érintett vállalkozás lehetősége arra, hogy védelmét eljárási szabálytalanság hiányában jobban biztosítsa
16. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Dömpingellenes vámokat megállapító rendelet – Az intézmény azon kötelezettsége, hogy az álláspontjában a közigazgatási eljárás során bekövetkező változás okairól magyarázatot adjon – Hiány
(EUMSZ 296. cikk)
17. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok egyértelmű és pontos ismertetése
(A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 44. cikk, 1. §, c) pont)
18. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes eljárás – Az eljárás nem bizalmas irataiba történő betekintéshez való jog – Megsértés – A megtámadott dömpingellenes rendelet megsemmisítése – Feltétel – Az érintett vállalkozás esélye annak elérésére, hogy az említett jogsértés hiányában a közigazgatási eljárás eredménye megváltozzon
(1225/2009 tanácsi rendelet, 6. cikk, (7) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 45., 49‑51. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 52‑55. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 58., 59. pont)
4. Valamely rendelet megsemmisítésének joghatásai a megsemmisítés iránt keresetet benyújtó és tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesülés valamennyi tagjával szemben kizárólag annyiban érvényesülhetnek, amennyiben az említett tagok keresetei elfogadhatóak lettek volna.
Ugyanis, ha nem így lenne, a szakmai egyesület egyes tagjai kereshetőségi jogára hivatkozhatna valamely rendeletnek az összes tagja javára történő megsemmisítése céljából, azon tagokat is beleértve, amelyek egyénileg nem felelnek meg az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében előírt feltételeknek. Ez a megsemmisítés iránti keresetek elfogadhatósági feltételeire vonatkozó szabályok megkerüléséhez vezetne.
(vö. 60., 61. pont)
5. Mivel az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet eljárási garanciákat biztosít a dömpingellenes vámot kivető rendelet elfogadási folyamatában részt vevő személyek számára, az ilyen rendelet által érintett ipar érdekeit képviselő és a dömpingellenes eljárásban részt vevő egyesületek esetében el kell ismerni, hogy mint az eljárásban érintett feleknek kereshetőségi joguk van az említett rendelet megsemmisítése vonatkozásában azon okból, hogy az őket közvetlenül és személyükben érinti, amennyiben a megsemmisítés iránti kereseteik az eljárási jogaik védelmére irányulnak.
Az a tény ugyanis, hogy valamely személy valamilyen módon részt vesz az Európai Unió valamely jogi aktusának elfogadásához vezető folyamatban, még nem teszi őt egyénítetté a kérdéses jogi aktus viszonylatában, kivéve ha az alkalmazandó uniós szabályozás bizonyos eljárási garanciákat biztosít e személy számára.
(vö. 81., 82., 87. pont)
6. Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében akkor érinti közvetlenül a dömpingellenes vám kivetéséről szóló rendelet valamely dömpingellenes vámmal sújtott termék azon gyártóit, amelyek nem vettek részt e termék Unióba irányuló exportjában, ha megállapítást nyer, hogy az említett gyártóktól származó terméket rendszeresen exportálták az Unióba a vizsgálati időszakban.
Ugyanis a dömpingellenes vámot kivető rendelettel szemben benyújtott kereset elfogadhatósága nem függ attól, hogy azt gyártó vagy exportőr jogállású személy nyújtja‑e be. Tekintettel arra, hogy a dömpingellenes vámok az exportált termékekhez kapcsolódnak, egy gyártót, még ha nem is rendelkezik az említett termékek exportőrének minőségével, lényegében érinthet az ilyen dömpingellenes vámoknak az Unióba behozott, érintett termékre történő kivetése.
Továbbá még azt feltételezve is, hogy az exportőrök fizetik a dömpingellenes vámot, és megállapításra kerül, hogy oly módon szakadt meg az érintett termék kereskedelmi lánca, hogy nem tudják áthárítani a dömpingellenes vámot a gyártókra, a dömpingellenes vám kivetése megváltoztatja azokat a jogszabályi feltételeket, amelyek alapján az említett termék forgalomba bocsátása az Unió piacán megtörténik. Következésképpen az említett termék gyártóinak jogi helyzete az uniós piacon mindenesetre közvetlenül és lényegében érintett.
Ennek kapcsán a gazdasági szereplők közötti szerződéses megállapodások szerkezete az érintett termék kereskedelmi láncában semmiféle hatást nem gyakorol arra a kérdésre, hogy az említett termék valamely gyártóját közvetlenül érinti‑e a dömpingellenes vámokat megállapító rendelet. Ráadásul az a tény, hogy egy gyártó pontosan tudja, hogy az általa gyártott áruk közül melyeket exportálják az Unióba, nincs hatással arra a kérdésre, hogy közvetlenül érinti‑e őt a dömpingellenes vámokat megállapító rendelet.
(vö. 97., 104., 108., 110., 114., 116., 117. pont)
7. Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének értelmében akkor érinti közvetlenül a dömpingellenes vám kivetéséről szóló rendelet valamely dömpingellenes vámmal sújtott termék azon gyártóit, amelyek nem vettek részt e termék Unióba irányuló exportjában, ha először is bizonyítani tudják, hogy azonosították őket a Bizottság vagy a Tanács jogi aktusaiban, illetve azt, hogy érintettek az előzetes vizsgálatokban, másodszor pedig piaci helyzetüket lényegében érinti az említett rendelet tárgyát képező dömpingellenes vám.
E tekintetben az kérdés, hogy pontosan ki tanúsította az érintett dömpingmagatartást, nem releváns annak meghatározása tekintetében, hogy a gyártókat személyében érinti‑e az a rendelet, amely országos szinten vet ki dömpingellenes vámot az érintett termék Unióba irányuló behozatalára. Az érintett gyártók ugyanis elszenvedik a dömpingellenes gyakorlatok betudásának következményeit még akkor is, ha e gyakorlatokat nem nekik tudták be.
Egyébiránt a dömpingmagatartás betudása azon vállalkozásnak, amelynek kereshetőségi joga vizsgálatra kerül, nem szükséges feltétel ahhoz, hogy meg lehessen állapítani annak személyes érintettségét. A dömpingmagatartás betudása valamely gyártónak vagy exportőrnek az ezek azonosítására alkalmas tényező, azonban e gazdasági szereplők tekintetében nem minősül előfeltételnek.
Ezenkívül az a tény, hogy az intézmények úgy döntöttek, hogy nem használják fel az érintett gyártók által szolgáltatott adatokat a rájuk vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet kiszámításához, nem zárhatja ki az e gyártók által benyújtott kereset elfogadhatóságát.
(vö. 122., 134., 135., 139. pont)
8. Az EUMSZ 263. cikken alapuló megsemmisítés iránti kereset elfogadhatósága kapcsán az a kérdés, hogy a felperes rendelkezik‑e egyéb jogorvoslati lehetősséggel a tekintetben, hogy érvényesíthesse jogait, semmiféle hatással nincs a megtámadott jogi aktus vonatkozásában fennálló közvetlen és személyes érintettség vizsgálatára.
(vö. 147. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 157. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 158‑160. pont)
11. A jellegükre és szerkezetükre tekintettel, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egyezményei, amelyek közé tartozik az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás (dömpingellenes megállapodás), főszabály szerint nem szerepelnek azon jogi normák között, amelyek tekintetében az uniós bíróság felülvizsgálhatja az uniós intézmények jogi aktusainak jogszerűségét. A szóban forgó uniós jogi aktusnak a WTO‑szabályok alapján fennálló jogszerűségét csak abban az esetben vizsgálhatja az uniós bíróság, ha az Unió a WTO keretében vállalt valamely különös kötelezettséget szándékozott teljesíteni, vagy ha az uniós jogi aktus kifejezetten utal a WTO‑megállapodások meghatározott rendelkezéseire.
A WTO dömpingellenes megállapodás uniós jogba való átültetése kapcsán, már az alaprendelet módosításáról szóló 765/2012 rendelet elfogadásából következik, hogy az uniós jogalkotó úgy ítéli meg, hogy az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése révén az Unió egy sajátos, a WTO keretében vállalt, és jelenleg a WTO dömpingellenes megállapodás 6.10. és 9.2. cikkében foglalt kötelezettséget szándékozott végrehajtani.
Tekintettel egyébként arra, hogy az uniós jogalkotó, amikor a WTO vitarendezési testülete ajánlásainak és határozatainak végrehajtása érdekében elfogadta a 765/2012 rendeletet, nem tartotta szükségesnek a dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében szereplő, a „forrástól függetlenül […] egy termék minden olyan [behozatala], amelyről megállapítható, hogy dömpingelt és kárt okoz” kifejezés, valamint a „szállító” és a „kivihetetlen” kifejezések módosítását, meg kell állapítani, hogy az említett kifejezéseket a WTO dömpingellenes megállapodás 6.10. és 9.2. cikkével összhangban kell értelmezni.
(vö. 175., 177., 178., 180., 183., 184. pont)
12. Az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése, valamint az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 9.2. cikke előírja, hogy főszabály szerint valamennyi szállító tekintetében forrástól függetlenül egyéni dömpingellenes vámot kell kivetni egy termék minden olyan behozatalára, amelyről megállapítható, hogy dömpingelt, és kárt okoz. E rendelkezések megfogalmazásából az következik, hogy egy olyan gazdasági szereplő, aki nem minősül szállítónak, nem jogosult arra, hogy tekintetében egyéni dömpingellenes vámot alkalmazzanak.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) joga szerint a mintavételbe bevont minden exportőr vagy gyártó, aki tehát együttműködött a vizsgálattal megbízott hatósággal a vizsgálat teljes időtartama alatt, megfelel azon feltételeknek, amelyek alapján a WTO dömpingellenes megállapodás 9.2. cikke értelmében vett szállítónak minősül.
Ami a dömpingellenes alaprendelet rendelkezéseit illeti, e rendelet 9. cikke (5) bekezdését a WTO dömpingellenes megállapodás rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. Ezenkívül a dömpingellenes alaprendeletnek a WTO jogával összhangban értelmezett 17. cikke (1) és (3) bekezdéséből az is következik, hogy ha még a mintavételbe be nem vont gyártókra is vonatkozik az egyéni dömpingkülönbözet számítása, akkor az e mintavételbe bevont gyártókra még inkább. E tekintetben a dömpingellenes alaprendelet 9. cikke (6) bekezdésének utolsó mondata arra emlékeztet, hogy egyéni vámokat kell kivetni az exportőr vagy gyártó azon behozatalaira, amelyek az említett rendelet 17. cikke alapján egyéni elbírálásban részesülnek.
Ebből következik, hogy a dömpingellenes alaprendelet értelmében a mintavételbe bevont minden exportőr vagy gyártó, aki a vizsgálat teljes időtartama alatt együttműködött az intézményekkel, megfelel azon feltételeknek, amelyek alapján az említett rendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében vett szállítónak minősül.
(vö. 187., 192‑194. pont)
13. Ha a dömpingvizsgálat keretében a Bizottság úgy dönt, hogy mintavételt alkalmaz, a gyártók‑exportőrök mintája létrehozásának az a célja, hogy egy korlátozott vizsgálat során a lehető legpontosabban meg lehessen állapítani az árra gyakorolt, az uniós ipar által elszenvedett nyomást. Következésképpen a Bizottság hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy bármely időpontban módosítsa a minta összetételét a vizsgálat igényei szerint. Ugyanis a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dömpingellenes megállapodásának vagy az 1225/2009 dömpingellenes alaprendeletnek egyetlen rendelkezése sem kötelezi az intézményeket arra, hogy az eredetileg a mintavételbe bevont gyártókat a dömpingelt termék szállítóinak mintájában tartsák, ha úgy ítélik meg, hogy nem rendelkeznek a szállító minőségével, vagy nem minősülnek a dömpingelt és kárt okozó termék importforrásainak.
Azon kérdést illetően, hogy valamely gazdasági szereplőt a mintában kell‑e tartani, meg kell állapítani, hogy a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az általa vizsgálandó gazdasági, politikai és jogi helyzetek összetettségének okán.
(vö. 195. pont)
14. Az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében szereplő „kivihetetlen” kifejezést az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6.10. és 9.2. cikkében használt analóg kifejezéssel összhangban kell értelmezni.
Következésképpen, ha a hatóság mintavételt alkalmazott, a dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében szereplő „kivihetetlen” kifejezés főszabály szerint két kivételt tesz lehetővé az egyéni dömpingkülönbözeteknek és az egyéni dömpingellenes vámoknak a vizsgálatban részt vevő gazdasági szereplők tekintetében történő meghatározása alól, nevezetesen: először is a mintavételbe fel nem vett gyártók vagy exportőrök esetében, azok kivételével, akiknek a vonatkozásában a dömpingellenes alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése egyéni dömpingkülönbözetet ír elő, illetve másodsorban az egységet képező gazdasági szereplők tekintetében. Más szóval, ha az intézmények mintavételt alkalmaztak, főszabály szerint az egyéni dömpingkülönbözetek meghatározása és az egyéni dömpingellenes vámok kivetése alóli kivétel kizárólag a mintavételbe be nem vont vállalkozások tekintetében lehetséges, amelyeknek egyébként nem lenne joga a saját egyéni dömpingellenes vámhoz. A dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése semmiféle kivételt nem enged egyéni dömpingellenes vámnak a mintavételbe bevont olyan gyártó tekintetében történő meghatározásának kötelezettsége alól, aki együttműködött a vizsgálatban, amennyiben az intézmények úgy ítélik meg, hogy e gyártó tekintetében nem tudnak egyéni exportárat megállapítani.
Következésképpen, a dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdéséből az következik, hogy ha a gyártót és/vagy az exportőrt felvették a mintába, az intézményeknek az egyes szállítók által fizetendő dömpingellenes vámot kell meghatározniuk.
(vö. 232., 233. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 250‑252., 269., 278., 296., 307., 338. pont)
16. Mivel a végleges dömpingellenes vámot kivető rendelet valamely intézkedéscsomag rendszerébe illeszkedik, nem követelmény a rendelet indokolásával szemben sem az, hogy megjelölje a tárgyát jelentő különböző – gyakran számos és bonyolult – ténybeli és jogi tényezőt, sem az, hogy az intézmények állást foglaljanak valamennyi – az érdekeltek által hivatkozott – érvvel kapcsolatban. Ezzel ellentétben elegendő, ha a jogi aktust kibocsátó intézmény kifejti azokat a tényeket és jogi megfontolásokat, amelyek alapvető fontossággal bírnak a vitatott rendelet rendszerében.
Ezenkívül a dömpingellenes intézkedések keretében fennálló indokolási kötelezettség alapján az intézmények nem kötelesek kifejteni, hogy mennyiben volt a dömpingellenes eljárás bizonyos szakaszában ismertetett álláspontjuk esetlegesen megalapozatlan.
(vö. 253., 289. pont)
17. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 254., 265., 266., 281., 335. pont)
18. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 314‑320., 327. pont)