A Közszolgálati Törvényszék F-89/08. sz., P kontra Parlament ügyben 2010. február 24-én hozott ítélete ellen P által 2010. május 10-én benyújtott fellebbezés

(T-213/10. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: P (Brüsszel, Belgium) (képviselők: E. Boigelot ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak, és következésképpen,

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (harmadik tanács) által az F-89/08. sz. ügyben 2010. február 24-én hozott, és a fellebbező részére 2010. március 1-jén kézbesített ítéletet, amellyel a Közszolgálati Törvényszék mint megalapozatlant elutasította a fellebbező keresetét, amelyben többek között az elbocsátásáról szóló, 2008. április 15-i parlamenti határozat megsemmisítését, és az általa állítólagosan elszenvedett kár Parlament általi megtérítését kéri;

adjon helyt a fellebbező által az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke előtt előterjesztett kereseti kérelmeknek;

az ellenérdekű felet kötelezze az első- és a másodfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a jelen fellebbezésben a Közszolgálati Törvényszék (KSZ) által az F-89/08. sz., P kontra Parlament ügyben 2010. február 24-én hozott ítélet hatályon kívül helyezését kéri, amely ítélet elutasította a fellebbező azon keresetét, amelyben a fellebbező többek között az ideiglenes alkalmazotti szerződésének megszüntetéséről szóló európai parlamenti határozat megsemmisítését, és az állítólag elszenvedett kár jóvátételeként kártérítés megfizetését kéri.

A fellebbezését a fellebbező három jogalapra alapítja, ezek:

téves jogalkalmazás és ellentmondásos indokolás, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék úgy véli, hogy a határozat indokolását elegendő kizárólag a személyi aktába való betekintés útján megismerni, és az azon tény ellenére sem vonja maga után a határozat megsemmisítését, hogy az intézmény nem ismertette ezt az indokolást sem az elbocsátásról szóló határozatban, sem a panasz elutasításáról szóló határozatban;

a Közszolgálati Törvényszék megsértette i) a hatáskör-elhatárolás rendszerét és az adminisztráció és a bíróság közötti intézményi egyensúlyt, ii) az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 26. pontját és iii) a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék az Európai Parlament helyébe lépett azáltal, hogy az utóbbi helyett ismertette a Közszolgálati Törvényszék előtt megtámadott határozat állítólagos indokolását;

a megtámadott ítélet elégtelen indokolása, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék annak ellenére hallgatott arról a tényről, hogy ellentmondásosak az előtte megtámadott határozatot megalapozó ügyiratok, hogy a fellebbező a keresetében az elsőfokú eljárás során hivatkozott ezekre a következetlenségekre.

____________