A Landgericht Düsseldorf (Németország) által 2021. március 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nokia Technologies Oy kontra Daimler AG

(C-182/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Nokia Technologies Oy

Alperes: Daimler AG

Az eljárásban részt vevő többi fél: Continental Automotive GmbH, Continental Automotive Hungary Kft., Bury Sp. z.o.o., TomTom Sales B. V., VALEO Telematik und Akustik GmbH (korábban Peiker acustic GmbH), Robert Bosch GmbH, Huawei Technologies Deutschland GmbH, TomTom International B. V., Sierra Wireless S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A.        Fennáll-e elsőbbségi hasznosítási engedély adására vonatkozó kötelezettség a beszállítók tekintetében?

1.    A valamely szabványosító szervezet által kidolgozott szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalom (a továbbiakban: SZNSZ) olyan jogosultja által abbahagyásra kötelezés iránt indított szabadalombitorlási keresettel szemben, amely jogosult visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt e szervezettel szemben arra, hogy FRAND-feltételek mellett valamennyi harmadik személy részére hasznosítási engedélyt ad, hivatkozhat-e a gazdasági folyamat későbbi szintjén elhelyezkedő vállalkozás az EUMSZ 102. cikk szerinti erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó kifogásra, amennyiben a szabványt, amelyhez a kereset tárgyát képező szabadalom nélkülözhetetlen, illetve annak részeit már a szabadalombitorlási per alperese által beszerzett alkatrészben alkalmazzák, amelynek a licencbe vételre hajlandó beszállítójától a szabadalom jogosultja megtagadja a szabványt alkalmazó termékekre vonatkozó saját korlátlan hasznosítási engedélynek a szabadalmi jog alapján releváns valamennyi hasznosítási mód tekintetében, FRAND-feltételek mellett történő megadását?

a)    Különösen így van-e ez akkor, ha a végtermékek forgalmazójának érintett ágazatában az alkatrész által használt szabadalmak oltalmára vonatkozó jogi helyzet a beszállítók általi licencbe vétel révén összhangban áll a szokásokkal?

b)    A szállítói lánc bármely szintjén elhelyezkedő beszállítókkal szemben fennáll-e a hasznosítási engedély megadásának elsőbbsége, vagy kizárólag azon beszállítóval szemben, amely az ellátási lánc végén közvetlenül megelőzi a végtermék forgalmazóját? E tekintetben is a kereskedelmi gyakorlat a döntő?

2.    Megköveteli-e a visszaélésszerű magatartás kartelljogi tilalma, hogy a beszállító részére FRAND-feltételek mellett a szabványt alkalmazó termékekre vonatkozó saját korlátlan hasznosítási engedélyt adjanak a szabadalmi jog alapján releváns valamennyi hasznosítási mód tekintetében abban az értelemben, hogy a végső forgalmazók (és adott esetben az ellátási lánc előző szintjén elhelyezkedő vevők) számára nem szükséges az SZNSZ jogosultjától származó saját, külön hasznosítási engedély annak érdekében, hogy az érintett alkatrész rendeltetésszerű használata esetén elkerüljék a szabadalombitorlást?

3.    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Az EUMSZ 102. cikk előír-e különös minőségi, mennyiségi és/vagy egyéb követelményeket azon kritériumokat illetően, amelyek alapján a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalom jogosultja meghatározza, hogy az ugyanazon gyártási és ellátási lánc különböző szintjein elhelyezkedő potenciális szabadalombitorlók közül melyekkel szemben indít abbahagyásra kötelezés iránti szabadalombitorlási keresetet?

B.    A Bíróság Huawei kontra ZTE ügyben hozott 2015. július 16-i ítéletéből¹ eredő követelmények konkretizálása:

1.    Annak ellenére, hogy az SZNSZ jogosultja és az SZNSZ hasznosítója által kölcsönösen teljesítendő cselekvési kötelezettségeket (a szabadalombitorlásra való figyelmeztetés; licenciakérés; FRAND-feltételek mellett tett licenciaajánlat; az elsőbbségi hasznosítási engedélyben részesítendő beszállító részére adandó licenciaajánlat) a bírósági eljárást megelőzően kell teljesíteni, fennáll-e annak lehetősége, hogy a bírósági eljárást megelőzően elmulasztott magatartási kötelezettségeket a jogok fenntartása mellett bírósági eljárás során utólag teljesítsék?

2.    Csak akkor lehet-e a szabadalom hasznosítójának figyelembe vehető licenciakéréséből kiindulni, ha valamennyi körülmény átfogó értékelése alapján világosan és egyértelműen megállapítható az SZNSZ hasznosítójának azon szándéka és hajlandósága, hogy az SZNSZ jogosultjával FRAND-feltételek mellett licenciaszerződést kössön, függetlenül attól, hogy adott esetben milyenek e (az ezen időpontban megfogalmazott licenciaajánlat hiányában előre még egyáltalán nem látható) FRAND-feltételek?

a)    Azon szabadalombitorló, aki több hónapon keresztül nem válaszol a szabadalombitorlással kapcsolatos figyelmeztetésre, ezzel általában azt jelzi, hogy számára a licencbe vétel nem bírt jelentőséggel, így – a szóban megfogalmazott licenciakérés ellenére – hiányzik a licenciakérés, ami azzal a következménnyel jár, hogy az SZNSZ jogosultjának abbahagyásra kötelezés iránti keresetének helyt kell adni?

b)    A hasznosítási engedélynek az SZNSZ hasznosítója által ellenajánlattal beemelt feltételeiből lehet-e a licenciakérés hiányára következtetni, ami azzal a következménnyel jár, hogy ennek alapján helyt adnak az SZNSZ jogosultjának abbahagyásra kötelezés iránti keresetének annak előzetes vizsgálata nélkül, hogy az SZNSZ jogosultjának saját licenciaajánlata (amely megelőzte az SZNSZ hasznosítójának ellenajánlatát) megfelel-e egyáltalán a FRAND-feltételeknek?

c)    Kizárt-e ez a következtetés legalábbis abban az esetben, ha az ellenajánlatban szereplő azon engedélyezési feltételek, amelyekből licenciakérés hiányára kell következtetni, olyan feltételek, amelyek tekintetében nem nyilvánvaló és legfelsőbb bírósági szinten sem tisztázott, hogy nem egyeztethetők össze a FRAND-feltételekkel?

____________

¹ C-170/13, EU:C:215:477.