2007. október 3-án benyújtott kereset - Lengyelország kontra az Európai Közösségek Bizottsága

(T-379/07. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (meghatalmazott: T. Nowakowski)

Alperes: Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Lengyelország lobogója alatt közlekedő hajók számára a Balti-tengeren (25-32 alkörzet, közösségi vizek) a tőkehalra irányuló halászat tilalmáról szóló, 2007. július 9-i 804/2007/EK rendeletet¹;

az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes kérelme a Lengyelország lobogója alatt közlekedő hajók számára a Balti-tengeren (25-32 alkörzet, közösségi vizek) a tőkehalra irányuló halászat tilalmáról szóló, 2007. július 9-i 804/2007/EK rendelet megsemmisítésére irányul. A megtámadott rendelet megállapítja, hogy 2007. július 11-től a felperes által kifogott tőkehalmennyiség kimerítette a számára e faj tekintetében 2007-re megállapított kvótát, és 2007. július 11-től kezdve 2007. december 31-ig tilos ezen a területen a Lengyelország lobogója alatt közlekedő hajók számára a tőkehalra irányuló további halászat, valamint az e hajókról kifogott tőkehalállomány fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása.

A felperes keresetét arra a kifogásra alapítja, hogy a Bizottság annak megítélésénél, hogy mennyi tőkehalat halásztak lengyel halászhajókról, súlyos hibát követett el, és megsértette a az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 11-i 1941/2006/EK rendeletet². E kifogás keretében a felperes előadja, hogy a Bizottság a lengyel halászhajókról halászott tőkehalállomány terjedelmére vonatkozó megállapításait szúrópróbákra és a felügyelői által végzett ellenőrzésekből származó, nem reprezentatív adatokra alapította, amelyek során figyelmen kívül hagyták a lengyel tengeri halászati információs rendszer adatait.

A megtámadott rendelet továbbá sérti az arányosság elvét, mivel a rendelettel megállapított halászati tilalom jelentős társadalmi-gazdasági hátránnyal jár, amely nagy mértékben meghaladja a tőkehalállomány védelmének feltételezett előnyeit. A Bizottság a megtámadott rendelet elfogadása előtt nem mérlegelte ezeket a következményeket és figyelmen kívül hagyta annak lehetőségét, hogy a kitűzött célokat olyan intézkedésekkel érje el, amelyek a tengeri területek társadalmára és gazdaságára nézve kevésbé hátrányosak.

A felperes keresetében kifogásolja továbbá a megtámadott rendelet nem megfelelő indokolását, amely alapján nem lehet megvizsgálni a rendelettel megállapított tilalom cél- és jogszerűségét.

Kifogásolja továbbá a szolidaritás és a jóhiszemű együttműködés elvének megsértését, mivel a Bizottság nem folytatott párbeszédet és nem tette lehetővé a felperes számára, hogy a megtámadott rendelet elfogadása előtt tisztázza a vitás kérdéseket.

A felperes végül előadja, hogy a megtámadott rendelet sérti a gazdasági tevékenység szabad gyakorlására vonatkozó jogot, mivel a megállapított halászati tilalom olyan személyeket érint, akik a gyakorlatban nem tudják megváltoztatni az általuk gyakorolt tevékenység módját, és akik számára a halászat jelenti az egyetlen bevételi forrást; ez még inkább érvényes akkor, amikor a tilalom feltétlen és nem enged kivételt.

____________

¹ - HL L 180., 3. o.

² - HL L 367., 1. o.