2009. november 19-én benyújtott kereset - Jurašinović kontra Tanács

(T-465/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Ivan Jurašinović (Angers, Franciaország) (képviselő: M. Jarry ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a 2009. szeptember 22-i határozatot, amely alapján a felperes csak részleges hozzáférést kapott a következő dokumentumokhoz: az Európai Uniónak a horvátországi Knin övezetében 1995. augusztus 1-jétől augusztus 31-ig jelen lévő megfigyelői által készített jelentések;

az Elsőfokú Bíróság kötelezze az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát, hogy engedélyezze az elektronikus formában való hozzáférést a kért dokumentumok minden részéhez;

az Elsőfokú Bíróság kötelezze az Európai Unió Tanácsát, hogy fizessen meg a felperesnek adó nélkül 2000 euró, illetve adókkal együtt 2392 euró összegű perköltséget, valamint a keresetlevél nyilvántartásba vételének napján irányadó, az Európai Központi Bank által meghatározott kamatot.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresettel a felperes a 2009. szeptember 22-i határozat megsemmisítését kéri, amely megtagadták vele szemben az Európai Uniónak a horvátországi Knin övezetében 1995. augusztus 1-jétől augusztus 31-ig jelen lévő megfigyelői által készített jelentésekhez való teljes hozzáférést.

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik, amelyeket a következőkre alapít:

nem állt fenn a nemzetközi kapcsolatok tekintetében a közérdek védelmének az 1049/2001 rendelet¹ 4. cikkének (1) bekezdése szerinti kedvezőtlen befolyásolása, mivel

a kért dokumentumok vonatkozásában nem alkalmazható semmilyen sajátos jogi védelem;

még ha fel is tételezzük, hogy e dokumentumok vonatkozásában sajátos védelem alkalmazható, a 1049/2001 rendelet 4. cikkének (7) bekezdése szerint "az (1)-(3) bekezdésben megállapított kivételek csak azon időtartam alatt érvényesek, amely alatt a védelem a dokumentum tartalma alapján indokolt". A 1049/2001 rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében biztosított lehetséges leghosszabb védelmi idő fele már letelt, ez pedig indokolja a kért dokumentumokhoz való hozzáférés engedélyezését;

végül a kért dokumentumok nem tartoznak a 1049/2001 rendelet 9. cikke értelmében vett minősített dokumentumok kategóriájába;

nem állt fenn a közbiztonság veszélyeztetése a 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel:

irreleváns annak kérdése, hogy harmadik felek e dokumentumokban történő felhasználás végett "bizalmas" információkat szolgáltattak-e, mivel a 1049/2001 rendelet nem teszi lehetővé egy intézmény számára, hogy megtagadja a hozzáférést egy hipotetikus "harmadik fél" védelme érdekében;

a Tanács azon érvelése, miszerint a megfigyelők, tanúk és más források testi épségét próbálja védeni, e személyek magánérdekének védelmére irányuló kívánság, és nem érinti a közbiztonságot; valamint

annak érdekében, hogy bizonyos személyek személyazonosságának védelmével kapcsolatos aggodalmait a közérdeknek való megfelelés szükségességével összeegyeztesse, a Tanács mindig korlátozhatja a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést, az említett dokumentumokból e "harmadik felek" személyazonosságának megállapítását lehetővé tevő hivatkozások törlésével;

a kért dokumentumokhoz korábban már engedélyeztek hozzáférést.

____________

¹ - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.)