2017. március 1-jén benyújtott kereset – Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo kontra Bizottság
(T-130/17. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: lengyel
Felek
Felperes: Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo (Varsó, Lengyelország) (képviselő: M. Jeżewski ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az Ostseepipeline-Anbindungsleitung (OPAL) bizonyos uniós jogi követelmények alóli mentessége feltételeinek módosításáról szóló, 2016. október 28-i C(2016)6950 európai bizottsági határozatot;
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes 16 jogalapra hivatkozik.
Első jogalap: az alapjogok megsértése és a német szövetségi hálózati ügynökség határozata alapján az Ostseepipeline-Anbindungsleitungnak (OPAL) biztosított, bizonyos uniós jogi követelmények alóli, eddigi mentességének módosítására irányuló eljárást megindító jogi aktus helytelen megítélése
Második jogalap: az OPAL bizonyos uniós jogi követelmények alóli mentességét módosító határozat meghozatalára kiterjedő hatáskör hiánya
Harmadik jogalap: azon feltételek téves értelmezése, amelyek esetén a gázinfrastruktúrák a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 17. pontjával összefüggésben értelmezett 36. cikkének (1) bekezdése értelmében mentességet kaphatnak
Negyedik jogalap: azon feltételek téves értelmezése, amelyek esetén a gázinfrastruktúrák a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 33. pontjával összefüggésben értelmezett 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében mentességet kaphatnak
– Annak előfeltétele, hogy a szabályozó hatóság egy jelentősebb új gázinfrastruktúrának mentességet adjon, az hogy a beruházással kapcsolatos kockázatoknak olyan mértékűnek kell lenniük, hogy a beruházás meg sem valósulna, ha a mentességet nem kapná meg.
– Az OPAL megépítésére irányuló beruházás kivitelezése 2011. július 13-án befejeződött, úgyhogy nem lehet szó az ilyen kockázatok további fennállásáról.
Ötödik jogalap: azon feltételek téves értelmezése, amelyek esetén a gázinfrastruktúrák a 2009/73/EK irányelv 36. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontja értelmében mentességet kaphatnak, és ennek következtében annak vélelmezése, hogy a szabályozó hatóság által az OPAL-nak megadott mentesség módosítása nem gyakorol negatív hatást a földgázpiacon zajló versenyre
Hatodik jogalap: azon feltételek téves értelmezése, amelyek esetén a gázinfrastruktúrák a 2009/73/EK irányelv 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében mentességet kaphatnak, és ennek következtében annak vélelmezése, hogy a szabályozó hatóság által az OPAL-nak megadott mentesség módosítása növeli a gázellátás biztonságát a belső piacon
Hetedik jogalap: azon körülmény figyelembevételének elmulasztása, hogy a német szövetségi hálózati ügynökségnek a 2009/73/EK irányelv 36. cikke szerinti mentességre vonatkozó határozatának meghozatalakor tiszteletben kell tartania az EUMSZ 102. cikk előírásait
Nyolcadik jogalap: a jogbiztonság elvének és a bizalomvédelem elvének megsértése
Kilencedik jogalap: az arányosság elvének megsértése
Tizedik jogalap: a jogi aktus EUMSZ 296. és EUMSZ 263. cikk szerinti indokolási kötelezettségének megsértése
Tizenegyedik jogalap: a Lengyel Köztársaság gázfogyasztói gázellátási zavarok veszélyének voltak kitéve, amely sérti az energiaellátás biztonságának garantálására irányuló szerződéses célt, és a Szerződés 7. cikkének olyan határozat kibocsátása okán történő megsértésével összefüggésben az energiaszolidaritást, amely ellentétes az Európai Unió egyéb politikáival.
Tizenkettedik jogalap: a mentesség hatálya alá eső olyan infrastruktúra előnyben részesítése, amelynek státusza nem áll összhangban az uniós joggal
Tizenharmadik és tizennegyedik jogalap: az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között létrejött társulási megállapodás 274. cikkének, illetve 254. cikkének megsértése
Tizenötödik jogalap: az EUMSZ 7. cikk megsértése olyan határozat meghozatala által, amely ellentétben áll az Európai Unió más politikáival
Tizenhatodik jogalap: a 2009/73/EK irányelv 36. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikke 33. pontjának az EUMSZ 277. cikk szerinti alkalmazhatatlansága, mivel az infrastruktúrák között hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különbséget téve azon infrastruktúrák között, amelyek esetében a szabályozó hatóság mentességet adhat, és a többi infrastruktúra között, amelyek esetében e mentesség szóba sem jöhet
____________