2017. március 2-án benyújtott kereset – Argus Security Projects kontra Bizottság és EKSZ

(T-131/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Argus Security Projects (Limassol, Ciprus) (képviselők: T. Bontinck és A. Guillerme ügyvédek)

Alperesek: Európai Bizottság és Európai Külügyi Szolgálat

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Bizottság 2017. február 13-i levelében szereplő, 52 600 euró összeg beszámításáról szóló határozatát;

semmisítse meg az EKSZ könyvelését végző intézményként eljáró Bizottság 2017. február 15-i levelében szereplő, 41 522 euró összeg beszámításáról szóló határozatát;

semmisítse meg az EKSZ könyvelését végző intézményként eljáró Bizottság 2017. február 28-i levelében szereplő, 6324 euró összeg beszámításáról szóló határozatát;

az Európai Bizottságot és az EKSZ-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkének megsértésére alapított jogalap. A felperes álláspontja szerint a megtámadott határozatok képezte, a beszámításáról szóló egyoldalú határozatok szerződéses kontextusban és olyan időpontban történő elfogadását, amikor a szerződés másik fele a szerződés tekintetében illetékes bíróság előtt a szerződéses felelősség megállapítása iránti keresetet indított, jogellenesnek és a Charta 47. cikkével ellentétesnek kell tekinteni.

A második, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) nem rendelkezik hatáskörrel beszámításról szóló határozatok szerződéses kontextusban történő elfogadására. Az alperesek túlléptek hatáskörükön, amikor egy szerződésen alapuló jogvita lezárása céljából egyoldalú jogkörökhöz folyamodtak, a megtámadott határozatokat pedig ily módon – a kibocsátójuk hatáskörének hiánya miatt – meg kell semmisíteni.

A harmadik, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 80. cikkének megsértésére alapított jogalap. A felperes úgy véli, hogy – mivel a belga bíróság előtt még mindig folyamatban van az eljárás – a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője nem vélhette jogszerűen úgy, hogy a követelés fennáll, likvid és lejárt. A követelés tehát nem felel meg a költségvetési rendelet 80. cikkében meghatározott feltételeknek, ekként pedig nem lehet beszámítani.

____________