A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(második tanács)

2014. január 16.

F‑107/12. sz. ügy

Philippe Guinet

kontra

Európai Beruházási Bank (EBB)

„Közszolgálat – Az EBB személyi állománya – Nyugdíjrendszer – A nyugdíjjogosultság átvitele – A nyugdíjjogosultság átvitelének késedelmességéből eredő hátrányok kompenzálása – Az EBB nyugdíjrendszerétől eltérő nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultság tényleges átvitelének feltétele – Az egyenlő bánásmód elve”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben P. Guinet azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Beruházási Bank (EBB) azon határozatát, amely elutasította a felperesnek a nyugdíjjogosultsága újraértékelésére irányuló kérelmét.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. P. Guinet maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Beruházási Bank részéről felmerült költségek háromnegyedét. Az Európai Beruházási Bank viseli saját költségeinek egynegyedét.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 25. cikk)

2.      Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Nyugdíjak – A szolgálatba lépés előtt megszerzett nyugdíjjogosultság – A Bank rendszerébe történő átvitel – Az alkalmazott átvitelre vonatkozó lehetőségének hiánya a Bank és az érintett tagállam közötti megállapodás hiányában – Az említett alkalmazott azon lehetőségének hiánya, hogy további biztosítási éveket vegyen – Az egyenlő bánásmód elvének az említett lehetőségekkel rendelkező alkalmazottakkal szembeni megsértése – Hiány

(Az Európai Beruházási Bank nyugdíjrendszerére vonatkozó szabályzat, 21‑1. cikk)

3.      Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Öregségi biztosítás és halál – Az uniós szerv által alkalmazott tagállami állampolgár – Az uniós szervnél való szolgálatba lépés előtt megszerzett nyugdíjjogosultság – Az uniós szerv rendszerébe történő átvitel – Az átvitel lehetőségéről nem rendelkező nemzeti szabályozás – Az uniós jog megsértése – Hiány – A személyek szabad mozgására vonatkozó akadály fennállása – Hiány

(EUMSZ 45. cikk, EUMSZ 48. cikk)

4.      Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – A megfelelő ügyintézés elve – Terjedelem – Az intézkedések szolgálati érdekből való meghozatalának kötelezettsége jogalap hiányában – Hiány

5.      Bírósági eljárás – Költségek – Teher – A méltányossági követelmények figyelembevétele – A pernyertes fél kötelezése a saját költségei egy részének viselésére

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 88. cikk)

1.      Annak eldöntéséhez, hogy a személyzeti szabályzatban előírt indokolási kötelezettségnek eleget tettek‑e a határozat kibocsátója, figyelembe kell venni nemcsak azokat az iratokat, amelyekkel a határozatot közölték, hanem azokat a körülményeket is, amelyek között a határozatot meghozták, és az érintettel közölték. Így a határozatot kellően indokoltnak lehet tekinteni, ha az érintett tisztviselő előtt ismert körülmények között fogadták el, lehetővé téve számára a határozat jelentőségének megértését. Egyébiránt az is a határozat indokolását képezheti, hogy az érintett ismeri az említett határozat meghozatalának körülményeit.

(lásd a 44. pontot)

Hivatkozás:

az Európai Unió Törvényszéke T‑283/08. P. sz., Longinidis kontra Cedefop ügyben 2011. július 7‑én hozott ítéletének 68. pontja; T‑213/10. P. sz., P kontra Parlament ügyben 2011. október 24‑én hozott ítéletének 30. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

a Közszolgálati Törvényszék F‑97/09. sz., Taillard kontra Parlament ügyben 2010. november 30‑án hozott ítéletének 33. pontja; F‑81/09. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2011. február 15‑én hozott ítéletének 40. pontja.

2.      Az egyenlő bánásmód elve csak akkor sérül, ha személyek két csoportját – amelyek jogi és ténybeli helyzete között nincs lényeges eltérés – eltérő módon kezelnek, vagy eltérő helyzeteket ugyanolyan módon kezelnek.

A további nyugdíjszerző szolgálati évek megvételét lehetővé tévő mechanizmus részét képező, az Európai Beruházási Bank belső szabályozásában előírt visszamenőleges hatály kedvezménye nem más, mint azon hátrányos következmények semlegesítésének eszköze, amelyek a nyugdíjjogosultság‑átvitelnek az érintett alkalmazottnak fel nem róható esetleges késedelméből erednek az Európai Központi Banknál történő szolgálatba lépés időpontjához képest. Az ilyen hátrányos következmények többek között az érintettek életkorának növekedéséből, a karrierjük során történő előmenetelükből erednek, ami a további biztosítási év vételárának emelkedését eredményezi. Ennélfogva mind a visszamenőleges hatály kedvezményének biztosításához való jog, mind az említett kedvezmény összege elválaszthatatlan az érintett nyugdíjjogosultságának átvitelétől. Ebből következően a visszamenőleges hatály kedvezménye nem minősül a nyugdíjjogosultságnak a Bank nyugdíjrendszerében történő önálló újraértékelésének, amely újraértékelésben az az alkalmazott részesülhetne, aki a megszerzett nyugdíjjogosultságát nem vitte át valamely nemzeti rendszerbe.

Következésképpen a visszamenőleges hatály kedvezménye tekintetében azon személy tényleges és jogi helyzete, aki nem tudta átvinni a nyugdíjjogosultságát, nem azonos a Bank azon alkalmazottainak helyzetével, akiknek a Bank nyugdíjrendszerébe átvitt jogosultságait hátrányosan érinthette volna a nyugdíjjogosultság átviteli műveletének az említett alkalmazottaknak fel nem róható késedelme.

(lásd az 57., 60., 62. és 63. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑100/92. sz., La Pietra kontra Bizottság ügyben 1994. március 15‑én hozott ítéletének 50. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑29/06. sz., Arnaldos Rosauro és társai kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 26‑án hozott ítéletének 157. pontja.

3.      A szociális biztonsági rendszerek tagállamok közötti koordinálását illetően sem az EUM‑Szerződés, sem a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 rendelet, sem pedig annak utódja, azaz a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 rendelet nem tartalmaz a már megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének átvitelével kapcsolatos szabályt, hanem azok az említett rendeletek által végrehajtott EUMSZ 48. cikkből következően az időszakok összesítésének és az ellátások megosztásának elvén alapulnak.

Az EUMSZ 45. cikkből így nem következik az a kötelezettség a tagállam számára, hogy lehetőséget kellene biztosítania az Európai Beruházási Bank alkalmazottjának arra, hogy átvihesse a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékét a Bank nyugdíjrendszerébe, továbbá olyan kötelezettség sem, hogy ennek érdekében megállapodást kellene kötnie.

Következésképpen az, hogy az Európai Beruházási Bank alkalmazottai nem rendelkeznek ilyen lehetőséggel, az EUMSZ 45. cikk értelmében nem minősül a munkavállalók szabad mozgása akadályának.

(lásd a 76–78. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑233/12. sz., Gardella ügyben 2013. július 4‑én hozott ítéletének 33. és 35. pontja.

4.      A gondoskodási kötelezettség, valamint a gondos ügyintézés elve magában foglalja, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a tisztviselő vagy az alkalmazott helyzetére vonatkozó döntés meghozatalakor – még a széles mérlegelési jogkör gyakorlása keretében is – figyelembe kell vennie a döntést befolyásoló körülmények összességét; ennek során nem csupán a szolgálati érdekre, hanem az érintett tisztviselő vagy alkalmazott érdekeire is tekintettel kell lennie. Mindazonáltal a gondoskodási kötelezettség, a jóhiszeműségi kötelezettség, valamint a megfelelő ügyintézés kötelezettsége nem igazolhatja, hogy az adminisztráció bármilyen jogalap nélkül intézkedéseket hozzon a felperes érdekében.

Ebből következik, hogy az arra vonatkozó jogalap hiányában, hogy Bank az alkalmazottai számára biztosítsa a további biztosítási évek megvételével kapcsolatos kedvezményt, illetve az Európai Beruházási Bank és a nyugdíjjogosultság megszerzése szerinti tagállam közötti megállapodás hiánya miatt az alkalmazottat érő pénzbeli hátrány kompenzálására vonatkozó bármely jogi kötelezettség hiányában, nem lehet felróni a Banknak, hogy az említett kedvezményt – a gondoskodási kötelezettség, a jóhiszeműségi kötelezettség, valamint a megfelelő ügyintézés kötelezettségének megsértésével – nem fogadta el.

(lásd a 83. és 84. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑17/11. sz., BB kontra Bizottság ügyben 2013. február 19‑én hozott ítéletének 61. pontja.

5.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 88. cikke szerint a Közszolgálati Törvényszék a pernyertes felet is kötelezheti a költségek részbeni vagy teljes viselésére, ha az a pernyertes magatartása alapján indokoltnak tűnik. Ez a helyzet abban az esetben, ha a pernyertes fél először a tárgyaláson terjesztett elő olyan érveket, amelyek – valamelyikük megalapozottsága esetén – alapvetően befolyásolhatták volna az ügy kimenetelét, anélkül hogy magyarázatot adna ezen érvek késedelmes előterjesztésére.

(lásd a 94. és 96. pontot)