Language of document : ECLI:EU:F:2011:41

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2011. április 13.

F‑105/09. sz. ügy

Séverine Scheefer

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazott – Határozott idejű szerződés meghosszabbítása – Határozott idejű szerződés határozatlan idejű szerződéssé történő átminősítése – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének első bekezdése”

Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján indított kereset, amelyben S. Scheefer lényegében az Európai Parlament 2009. február 12‑i azon határozatának megsemmisítését kéri, amely megerősítette az ideiglenes alkalmazotti szerződése 2009. március 31‑i megszűnését, valamint a panaszát elutasító 2009. október 12‑i határozat megsemmisítését és a Parlament magatartása miatt általa elszenvedett kár megtérítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a 2009. február 12‑i azon levélben foglalt határozatot, amelyben az Európai Parlament főtitkára értesítette S. Scheefert egyrészt arról, hogy nem találtak egyetlen olyan, jogilag elfogadható megoldást sem, amely lehetővé tenné, hogy folytathassa tevékenységét a luxembourgi (Luxemburg) orvosi rendelőben, másrészt arról, hogy az ideiglenes alkalmazotti szerződése 2009. március 31‑én megszűnik. Az Európai Parlament köteles megfizetni S. Scheefernek azt a különbözetet, amely egyrészt azon díjazás, amelyre akkor lett volna jogosult, amennyiben az Európai Parlamentben tovább alkalmazták volna, másrészt azon díjazás, munkadíj, munkanélküli‑támogatás vagy bármilyen hasonló támogatás között áll fenn, amelyben az ideiglenes alkalmazottként kapott díjazása helyett 2009. április 1‑je óta ténylegesen részesült. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Parlament viseli a saját költségeit, és köteles viselni az S. Scheefernél felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – Tárgy – Ideiglenes alkalmazott szerződésének átminősítése – Elfogadhatatlanság

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Határidők – Kezdet – Az ideiglenes alkalmazotti szerződés aláírásának időpontja

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)

3.      Szociálpolitika – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek; 1999/70 tanácsi irányelv)

4.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak – Az első meghosszabbítását követően a szerződés határozott időre történő meghosszabbítása – Határozott idejű szerződés határozatlan idejű szerződéssé történő átminősítése

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, a) pont, és 8. cikk, első bekezdés; 1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 5. szakasz, 1. pont, c) alpont, és 2. pont, b) alpont)

5.      Tisztviselők – Kereset – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – A személyzeti szabályzat 91. cikke (1) bekezdésének értelmében vett pénzügyi természetű jogviták – Fogalom

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (1) bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek)

6.      Tisztviselők – Kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

1.      Noha valamely aktus jogi minősítése kizárólag az uniós bíróság értékelésétől függ, a felek akaratától nem, e bíróság csak a sérelmet okozó aktusokat semmisítheti meg, a kibocsátójuk által tévesen adott minősítésüket nem. Ennélfogva elfogadhatatlanok azok a kereseti kérelmek, amelyek arra irányulnak, hogy a Közszolgálati Törvényszék az ítélet rendelkező részében minősítse át az ideiglenes alkalmazott szerződését.

(lásd a 24. és 25. pontot)

2.      Azon időpont meghatározását illetően, amikor a sérelmet okozó aktusra sor került, vagyis azon időpont megállapítását illetően, amikortól kezdve a panasz benyújtására vonatkozó határidő számítandó, meg kell jegyezni, hogy a szerződés az aláírásától kezdve váltja ki joghatásait, következésképpen ekkortól okozhat sérelmet az érintett ideiglenes alkalmazottnak, ily módon a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésével összhangban a panasz kellő időben való benyújtásának határidejét főszabály szerint az aláírás időpontjától kell számítani.

(lásd a 48. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑137/99. és T‑18/00. sz., Martínez Páramo és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. július 11‑én hozott ítéletének 56. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑65/07. sz., Aayhan és társai kontra Parlament ügyben 2009. április 30‑án hozott ítéletének 43. pontja.

3.      Az a körülmény, hogy valamely irányelv önmagában nem köti az Unió intézményeit, nem zárhatja ki, hogy ez utóbbiak kötelesek azt közvetett módon figyelembe venni a tisztviselőikkel és alkalmazottaikkal fennálló kapcsolataikban. Így a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló 1999/70 irányelvet és az ennek mellékletében szereplő keretmegállapodást tekintve az intézmények feladata, hogy munkáltatóként az őket terhelő jóhiszeműségi kötelezettségnek megfelelően az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek rendelkezéseit a lehetőségekhez mérten a keretmegállapodás szövegének és céljának fényében értelmezzék és alkalmazzák.

(lásd az 54. pontot)

4.      A határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló 1999/70 irányelv mellékletében szereplő keretmegállapodás arra irányul, hogy a munkaviszonyok terén a munkahely stabilitása kiemelkedő céllá váljon az Európai Unión belül. Konkrétabban, az 5. szakasz 1. pontjának c) alpontja előírja a határozott idejű munkaszerződések vagy munkaviszonyok meghosszabbításának maximális számát. Ugyanezen szakasz a 2. pontjának b) alpontjában előírja, hogy a határozott időre létrejött munkaszerződéseket vagy munkaviszonyokat, ha szükséges, határozatlan időre szólónak tekinthetik.

Így az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének első bekezdése értelmében minden további meghosszabbítás, amelyre a 2. cikk a) pontja szerinti ideiglenes alkalmazott első határozott időre szóló szerződésének meghosszabbítását követően határozott időre kerül sor, határozatlan időre szól, és ezt az átminősítést úgy kell tekinteni, mint amely a jogszabály erejénél fogva bekövetkezik. Az intézmények tekintetében e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az széles hatályt és szigorú alkalmazást biztosítson neki, mivel pontosan az egymást követő, határozott idejű ideiglenes alkalmazotti szerződések alkalmazásának korlátozására irányul azzal, hogy a megkötendő harmadik határozott idejű szerződést határozatlan időre szólónak tekinti.

Egyébiránt valamely intézmény belső szabálya gyengébb kötelező erővel bír az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek kötelező erejénél, és nem akadályozhatja meg, hogy annak 8. cikke első bekezdése kiváltsa joghatásait.

(lásd az 54–56. és 60. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék a fent hivatkozott Aayhan kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 119. és 120. pontja.

5.      A valamely intézmény által az alkalmazottjának az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek alapján ezen alkalmazott szerint őt megillető összeg megfizetésére irányuló kérelem a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése értelmében vett pénzügyi természetű jogviták fogalma alá tartozik, amelyek teljesen eltérnek az alkalmazottak által az intézményükkel szemben indított, a károk megtérítésére irányuló, felelősség megállapítása iránti keresetektől. A személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése alapján a Közszolgálati Törvényszéknek e jogvitákban korlátlan felülvizsgálati jogköre van, amely rendelkezés e bíróság feladatává teszi, hogy ezekben teljes körű megoldást adjon, azaz határozzon az alkalmazott valamennyi jogáról és kötelességéről, kivéve ha a szóban forgó intézményre bízza – a Közszolgálati Törvényszék által gyakorolt ellenőrzés mellett – az ítélet megfelelő részének az általa pontosan meghatározott feltételek szerinti végrehajtását.

(lásd a 68. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑135/06. P. sz., Weißenfels kontra Parlament ügyben 2007. december 18‑án hozott ítéletének 65., 67. és 68. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑49/08. sz., Giannini kontra Bizottság ügyben 2009. július 2‑án hozott ítéletének 39–42. pontja.

6.      Egy jogi aktus megsemmisítésével az uniós bíróság e jogi aktust visszaható hatállyal kiiktatja a jogrendből. Amennyiben egy megsemmisített jogi aktust már végrehajtottak, joghatásainak megszüntetése céljából vissza kell állítani azt a joghelyzetet, amelyben a felperes a megsemmisített jogi aktus elfogadása előtt volt.

(lásd a 69. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑1/05. sz., Landgren kontra ETF ügyben 2006. október 26‑án hozott ítéletének 92. pontja.