T‑68/10. sz. ügy

Sphere Time

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Szíjra erősített órát ábrázoló közösségi formatervezési minta – Korábbi formatervezési minta – A korábbi formatervezési minta nyilvánosságra jutása – Egyéni jelleg – Hatáskörrel való visszaélés – A 6/2002/EK rendelet 4., 6., 7. és 61–63. cikke”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – A szerző vagy jogutódja által történő nyilvánosságra hozatal

(6/2002 tanácsi rendelet, 7. cikk, (2) bekezdés)

2.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Tájékozott használó – Fogalom

(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)

3.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban nem kelt a korábbi formatervezési minta által keltettől eltérő összbenyomást

(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)

4.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban nem kelt a korábbi formatervezési minta által keltettől eltérő összbenyomást – A korábbi formatervezési minta elemei összességének átfogó értékelése

(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)

1.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének célja az, hogy a szerzőnek, illetve jogutódjának adja meg a formatervezési minta piacon történő nyilvánosságra hozatalának lehetőségét, a bejelentés benyújtását megelőző tizenkét hónapos időtartam során.

Így ezen időszak során a szerző vagy jogutódja meggyőződhet az érintett formatervezési minta üzleti sikerességéről, még azelőtt, hogy a lajstromozással kapcsolatban költségekbe verné magát, és nem kell attól tartania, hogy az ez alkalomból történő nyilvánosságra jutásra az érintett formatervezési minta esetleges lajstromozását követően valamely megsemmisítési eljárás során sikerrel lehet hivatkozni.

Ennélfogva, ahhoz, hogy az említett cikk valamely megsemmisítési eljárás keretén belül alkalmazható legyen, a megsemmisítés iránti kérelemmel érintett formatervezési minta jogosultjának kell bizonyítania azt, hogy ő az említett kérelem alátámasztásaként hivatkozott formatervezési minta szerzője vagy e szerző jogutódja.

(vö. 24–26. pont)

2.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdése értelmében vett „használói” minőség feltételezi, hogy az érintett személy annak a célnak megfelelően használja azt az árut, amelyben a formatervezési minta megtestesül, amelyre az említett árut szánták. A „tájékozott” jelző ezenfelül azt sugallja, hogy a használó – anélkül, hogy tervezői vagy szakértői képességekkel rendelkezne – ismeri az érintett ágazatban fellelhető különféle formatervezési mintákat, bizonyos fokú ismeretekkel rendelkezik azon alkotóelemeket illetően, amelyek e formatervezési mintáknak általában a részét képezik, és az érintett termékek iránti érdeklődésből kifolyólag viszonylag nagyfokú figyelmet tanúsít azok használatakor.

Az akciós termékeket illetően a tájékozott használó fogalma magában foglalja egyrészről azokat a szakmabelieket, akik e termékeket a végső fogyasztók részére értékesítés céljából vásárolják meg, másrészről magukat ez utóbbi fogyasztókat is. Az a tény, hogy a tájékozott használók e két csoportjának valamelyike az érintett formatervezési mintákat úgy észleli, mint azonos összbenyomást keltőket, elegendő annak megállapításához, hogy a vitatott formatervezési minta nem rendelkezik egyéni jelleggel.

(vö. 51., 53., 56. pont)

3.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 6. cikke értelmében nem rendelkezik egyéni jelleggel az a formatervezési minta, amely olyan szíjat ábrázol, amelynek vonalai az egyik végen összezáródnak, majd később keresztezik egymást, a másik végen pedig hurkot alkotnak, és amelyen a szíj azon részére erősített kör alakú óra található, ahol a szíj két vonala kezd eltávolodni egymástól, továbbá amelyen az órát két koncentrikus kör keretezi, amelyek közül a külsőn felül egy rés található, amelyben a pontos idő beállítására szolgáló felhúzó helyezkedik el.

A tájékozott használóban azonos összbenyomást kelt az említett formatervezési minta és a SYMBICORT modell, amelynek szintén részét képezi egy olyan szíj, amely alapvetően ugyanolyan méretarányokkal rendelkezik, és amelyhez ugyanazon a helyen egy kör alakú, mechanikus óra van rögzítve, amelynek számlapját két koncentrikus kör veszi körül, és a külső gyűrűt ugyanazon az oldalon szakítja meg a rés, amelyben a pontos idő beállítását szolgáló felhúzó található.

Ugyanis az érintett formatervezési minták szíjának hosszát és szélességét illetően nem állapítható meg jelentős eltérés.

Ezt követően annak a ténynek, hogy a SYMBICORT modell szíját feketével ábrázolták, nincs jelentősége, mivel a vitatott formatervezési minta tekintetében nem igényeltek színt. Ugyanígy, mivel ez utóbbi formatervezési minta egy akciós terméket ábrázol, joggal feltételezhető, hogy annak használata során valamilyen védjegyet használnak. Következésképpen a SYMBICORT modellen belül a SYMBICORT védjegy jelenléte szintén nem képez jelentős különbséget.

Végül a két formatervezési minta óratokjának és számlapjának kialakításbeli részletei nem elég hangsúlyosak ahhoz, hogy kihatással lennének az említett formatervezési minták által keltett összbenyomásra. Ez annál is inkább így van, mivel az óra mutatói és az óra számlapján elhelyezkedő négyszögletes elem nem képezi részét azoknak az elemeknek, amelyek a vitatott formatervezési minta oltalma alatt állnak.

(vö. 70., 79., 81–84. pont)

4.      A megsemmisítési eljárásban a korábbi formatervezési minták értékelésénél nem lehet azok grafikai ábrázolását külön‑külön, egymást kizárva vizsgálni, hanem átfogóan kell értékelni azoknak az elemeknek az egészét, amelyek alapján az érintett formatervezési minta által keltett összbenyomás kellő pontossággal és bizonyossággal meghatározható. Ugyanis, főként azokat a formatervezési mintákat illetően, amelyeket közvetlenül a kereskedelemben használnak, anélkül, hogy azokat lajstromoztatták volna, nem zárható ki, hogy azokról nem készült olyan grafikai ábrázolás, amely valamennyi olyan lényeges részletüket mutatja, amely összevethető a bejelentési kérelemben szereplő ábrázolással. E körülményekre tekintettel túlzás lenne megkövetelni a megsemmisítés iránti kérelmet benyújtó féltől azt, hogy minden esetben nyújtson be ilyen ábrázolást.

(vö. 73–74. pont)