2011. január 24-én benyújtott kereset - Japan Airlines kontra Bizottság

(T-36/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Japan Airlines International Co., Ltd. (képviselők: J.-F. Bellis és K. Van Hove ügyvédek, valamint R. Burton solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék semmisítse meg a 2010. november 9-i bizottsági határozatot;

másodlagosan a Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva csökkentse a felperesre, az AL-re és a Japan Airlines Corporationra kiszabott bírságot; és

a Törvényszék a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a COMP/39258 - "légi árufuvarozás"-ügyben 2010. november 9-én hozott C (2010) 7694 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri. E határozat szerint a felperes a Japan Airlines Corporationnal (JAC) (amely a felperesbe olvadt, és megszűnt létezni) együtt megsértette az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azáltal, hogy a légi fuvarozási szolgáltatások árainak megállapítása területén i. az üzemanyagpótdíjak, ii. a biztonsági pótdíjak és iii. a pótdíjak utáni jutalékfizetés megtagadása tekintetében összehangolta magatartását más fuvarozókkal.

Keresetének alátámasztására a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.

1.    Az első jogalappal a felperes azt állítja, hogy a határozat sérti az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, mivel azon jogsértés terjedelmének megállapításakor, amelyben a határozat szerint a felperes részt vett, olyan légi útvonalakat is figyelembe vett, amelyeken a felperes nem üzemeltetett járatokat, és nem is volt joga járatokat üzemeltetni.

2.    A második jogalap azzal kapcsolatos, hogy a határozat sérti az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, mivel az EGT és harmadik országok közötti légi útvonalakon végzett, az EGT-be irányuló légi árufuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatban joghatóságot biztosít annyiban, amennyiben az ilyen szolgáltatásokat az EGT-n kívül honos fogyasztóknak értékesítik.

3.    A harmadik jogalap szerint a határozat sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és az arányosság elvét, mivel a különböző fuvarozókra eltérő bizonyítási követelményeket alkalmaz.

4.    A negyedik jogalappal a felperes azt állítja, hogy a határozat sérti a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatást és az arányosság elvét, mivel a bírság kiszámításának alapjául vett releváns eladások értékébe beszámítja a jogsértéssel össze nem függő légi árufuvarozási szolgáltatások ártényezőiből eredő bevételeket.

5.    Az ötödik jogalap szerint a határozat sérti a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatást és a bizalomvédelem elvét, mivel a bírság kiszámításának alapjául vett releváns eladások értékébe beszámítja az EGT-államok és harmadik országok közötti légi útvonalakon végzett, az EGT-be irányuló légi árufuvarozási szolgáltatásokból eredő bevételeket.

6.    A hatodik jogalap azzal kapcsolatos, hogy a határozat sérti az arányosság elvét, mivel a felperes bírságának csökkentését a keretszabályozás miatt 15%-ra korlátozták.

7.    A hetedik jogalappal a felperes azt állítja, hogy a határozat sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, mivel a jogsértésben való korlátozott részvétel miatt nem csökkentette 10%-kal a felperes bírságának összegét, noha a határozat más, a felperessel objektíve hasonló helyzetben lévő címzettjei kaptak ilyen csökkentést.

8.    A nyolcadik jogalap szerint a határozat sérti az arányosság elvét, mivel nem veszi figyelembe az ügy sajátos körülményeit.

____________