T‑704/14. sz. ügy
Marine Harvest ASA
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Összefonódások – Az összefonódásnak az annak bejelentését és engedélyezését megelőzően történt végrehajtása miatt bírságot kiszabó határozat – A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 14. cikke – Gondatlanság – A ne bis in idem elve – A jogsértés súlya – A bírság összege”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2017. október 26.
1. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódás felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség – Eltérés nyilvános vételi ajánlat esetén – Terjedelem – A célvállalkozás feletti irányításszerzés egyetlen magán vételi ügylet révén történő megszerzése, amelyet kötelező nyilvános vételi ajánlat követ – Egyetlen összefonódás hiánya – Az említett eltérés alkalmazásának mellőzése
(139/2004 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) és (2) bekezdés; 2009/C 43/09 bizottsági közlemény, 44. pont)
2. Vállalkozások közötti összefonódások – Fogalom – Tényleges kizárólagos irányítás – Kisebbségi részvényes általi gyakorlás – Értékelési szempontok – A vállalkozás tevékenységére meghatározó befolyás gyakorlását lehetővé tevő jogok – Az említett jogok tényleges gyakorlásának hiánya – Relevancia hiánya
(139/2004 tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) és (2) bekezdés)
3. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódás felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség – Eltérés az irányításnak értékpapírokkal folytatott ügyletek sorozata révén több eladótól történő megszerzése esetén – Terjedelem
(139/2004 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) és (2) bekezdés)
4. Európai uniós jog – Fogalmak – Értelmezés – A nemzeti jogra való utalás – Megengedhetetlenség
5. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódás felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség – Indokolt kérelemre történő eltérés – Az ügyben szereplő érdekek mérlegelése
(139/2004 tanácsi rendelet, 7. cikk, (3) bekezdés)
6. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Szándékos vagy gondatlan elkövetés – Fogalom
(139/2004 tanácsi rendelet, 7. cikk, és 14. cikk, (2) bekezdés)
7. Vállalkozások közötti összefonódások – Kézbesítés – Kötelezettség – Megsértés – Következmények – A vonatkozó tilalmak automatikus megsértése – Szankciók
(139/2004 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, 7. cikk, (1) bekezdés, és 14. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont)
8. Verseny – Bírságok – Ugyanazon tényállás miatt több szankciót kiszabó bizottsági határozat – A ne bis in idem elvének alkalmazhatatlansága
(139/2004 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés)
9. Verseny – Bírságok – Ugyanazon tényállás miatt több szankciót kiszabó bizottsági határozat – A halmazatot szabályozó elvek – Megsértés – Hiány
(139/2004 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés)
10. Európai uniós jog – Általános jogelvek – A büntetések törvényességének elve – Terjedelem
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 49. cikk, (1) bekezdés; 139/2004 tanácsi rendelet, 7. cikk, és 14. cikk, (2) bekezdés)
11. Verseny – Bírságok – Az egyenlő bánásmód elve – A más gazdasági szereplővel szembeni szankció hiányának következménye
12. Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Iránymutatás hiánya – A szankciót kiszabó határozat indokolására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem
(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 139/2004 tanácsi rendelet, 14. cikk)
13. Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Mérlegelési tényezők
(139/2004 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, 7. cikk, (1) bekezdés és 14. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont)
14. Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Mérlegelési tényezők – Az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó komoly kétségek fennállásának figyelembevétele – Megengedhetőség
(139/2004 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, 7. cikk, (1) bekezdés és 14. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont)
15. Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Más társaságokkal kapcsolatos precedensek figyelembevétele – Megengedhetőség
(139/2004 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, 7. cikk, (1) bekezdés és 14. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont)
16. Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés időtartama – A Bizottság mérlegelési jogköre
(139/2004 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés és 14. cikk, (2) bekezdés, b) pont)
17. Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – Terjedelem
(139/2004 tanácsi rendelet, 14. cikk)
18. Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem
(139/2004 tanácsi rendelet, 16. cikk)
1. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint a közösségi léptékű összefonódás nem valósulhat meg sem a bejelentése előtt, sem addig, amíg azt a Bizottság határozatban a belső piaccal összeegyeztethetőnek nem nyilvánította. Az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdése azonban az összefonódás felfüggesztésére vonatkozó e kötelezettségtől való két eltérésről is rendelkezik: az egyik a nyilvános vételi vagy csereajánlathoz, míg a másik az értékpapírokkal folytatott ügyletek sorozatához kapcsolódik.
A 139/2004 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő első helyzet szerint az említett cikk (1) bekezdése nem akadályozza meg a nyilvános vételi vagy csereajánlatok alkalmazását, amennyiben az összefonódást haladéktalanul bejelentik, és a szerző fél nem gyakorolja szavazati jogát az összefonódás engedélyezése előtt. Szövege alapján ezen első helyzet következésképpen nem alkalmazható abban az esetben, ha a vállalkozás feletti irányítást egyetlen magán vételi ügylet révén szerzik meg, még ha e szerzést kötelező nyilvános vételi ajánlat is követi.
Nem állapítható meg az sem, hogy az ilyen magán vételi ügylet és a későbbi nyilvános vételi ajánlat a 139/2004 rendelet (20) preambulumbekezdésének harmadik mondata, illetve a 139/2004 rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény [helyesen: a 139/2004 rendelet szerinti hatáskörről szóló, egységes szerkezetbe foglalt bizottsági közlemény] 44. pontja értelmében vett „egyetlen összefonódás” szakaszait jelentik. Kétségtelenül egyetlen összefonódásnak minősülhet az, ha több, egymást feltételező jogügylettel szereznek irányítást egy vállalkozás felett. Amennyiben azonban a célvállalkozás feletti irányítás megszerzése a nyilvános vételi ajánlat tételét megelőzően egyetlen magánügylet révén történt, akkor az irányításszerzést követő későbbi ügyletek, amelyek révén a szerző fél megszerzi a célvállalkozás további részvényeit, már nem relevánsak az irányítás megszerzése, vagyis az összefonódás megvalósítása szempontjából.
Egyébiránt az, ha az irányítás egyetlen magánügylet révén történő megszerzése, amelyet kötelező nyilvános ajánlat követ, egyetlen összefonódást alkotna, azzal a következménnyel járna, hogy a tagállamokban található, tőzsdén jegyzett társaságokat érintő összefonódások során az irányítást biztosító értékpapírok magánügylettel való megszerzése mindig a 139/2004 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt kivétel hatálya alá tartozna, mivel egy ilyen magánügylettel való szerzés mindig a nyilvános vételi ajánlat tételére vonatkozó kötelezettséggel jár. Ennek következményeként túlzottan kitágulna a 139/2004 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt kivétel hatálya.
Az egyetlen összefonódás fogalmának következésképpen nem az a célja, hogy azt olyan helyzetben alkalmazzák, amelyben az egyetlen célvállalkozás feletti tényleges kizárólagos irányítást egyetlen eladótól szerzik meg egyetlen első magánügylet révén, még ha ezt kötelező nyilvános ajánlat is követi.
(lásd: 48., 66., 68., 72., 108., 109., 128., 186., 229. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 51–59. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 74–82. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 161. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 215–223. pont)
6. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság csak azon, az említett rendelet 7. cikkébe ütköző jogsértések miatt szabhat ki bírságokat, amelyeket „szándékosan vagy gondatlanságból” követtek el. E feltétel teljesül, amennyiben a szóban forgó vállalkozásnak tudatában kell lennie magatartása versenyellenes jellegének, akár tisztában van azzal, akár nem, hogy megsérti a versenyszabályokat.
Annak, hogy az érintett vállalkozás jogilag tévesen minősítette a jogsértés megállapításának alapjául szolgáló magatartását, nem lehet az a hatása, hogy mentesül a bírság kiszabása alól, amennyiben tudatában kellett lennie az említett magatartás versenyellenes jellegének.
Ebben az összefüggésben az érintett vállalkozás gondatlanul jár el, amikor oly módon értelmezi a 139/2004 rendelet 7. cikkének (2) bekezdését, amelyet nem fed le sem annak szövege, sem a Bizottság határozathozatali gyakorlata, illetve az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata, és amely nem felel meg a Bizottság által egy korábbi határozatban – noha csak obiter dictumban – megállapítottaknak, amely határozatról valamennyi hivatalos nyelven közzétettek egy közleményt az Európai Unió Hivatalos Lapjában, éspedig anélkül, hogy az említett vállalkozás előzetesen a Bizottsághoz fordult volna annak érdekében, hogy ellenőrizze értelmezésének helytálló voltát. Ily módon az érintett vállalkozás saját kockázatára jár el, és nem hivatkozhat érvényesen értelmezésének állítólagosan „észszerű” jellegére.
Ráadásul a vállalkozás nem kerülheti el bírság kiszabását, ha a versenyszabályok megsértése abból ered, hogy valamely ügyvéd jogi tanácsának tartalma folytán e vállalkozás tévedett magatartása jogszerűségében.
A gondatlanság mérlegelése keretében a Bizottság ezenkívül megalapozottan veszi figyelembe azt, hogy az érintett társaság egy olyan európai nagyvállalat, amely jelentős tapasztalatokkal rendelkezik az összefonódás‑ellenőrzési, valamint a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok felé történő bejelentési eljárások terén, és amellyel szemben, noha nemzeti szinten, már szabtak ki bírságot összefonódás idő előtti megvalósítása miatt. Ilyen helyzetben ugyanis különös gondosság várható el az érintett társaság részéről.
(lásd: 236–238., 255., 257–259. pont)
7. Abban az időpontban, amikor valamely vállalkozás megsérti a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt, az összefonódás megvalósítása előtti bejelentésére irányuló kötelezettséget, e vállalkozás automatikusan megsérti az összefonódás bejelentése előtti megvalósításának ennek megfelelő, az említett rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében szereplő első esetben előírt tilalmát is. Ezzel egyidejűleg megsérti az összefonódás engedélyezése előtti megvalósításának a 139/2004 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében szereplő második esetben előírt tilalmát is, mivel a be nem jelentett összefonódás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek.
Ami az előírt szankciókat illeti, a 139/2004 rendelet 4. cikkében előírt kötelezettség megsértése és az említett rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt második esetben előírt tilalom megsértése ugyanezen rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében található, ami azt jelenti, hogy az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megsértése és a 7. cikk (1) bekezdésének megsértése miatti büntetések tételkerete immár azonos, és az érintett vállalkozások teljes forgalmának 10%‑áig terjedő bírságok kiszabása lehetőségének felel meg.
(lásd: 300., 301., 303. pont)
8. A versenyjogi bírságok kiszabására irányuló eljárásokban a ne bis in idem elvét tiszteletben kell tartani. A versenyjog területén ezen elv tiltja, hogy egy vállalkozást olyan versenyellenes magatartás miatt marasztaljanak el vagy vonjanak újból eljárás alá, amely miatt vele szemben egy már meg nem támadható korábbi határozatban szankciót szabtak ki, vagy amellyel kapcsolatban egy ilyen határozatban megállapították a felelősségének hiányát.
Az említett elv, amelynek alkalmazása három feltételtől függ – amely feltételek a tényállás azonossága, a jogsértés elkövetőjének azonossága és a védett jogi tárgy azonossága –, tiltja, hogy egy vállalkozást újból „eljárás alá vonjanak” vagy „elmarasztaljanak”. Ugyanakkor e tilalmak előfeltétele, hogy egy már meg nem támadható korábbi határozatban a szóban forgó vállalkozással szemben szankciót szabtak ki, vagy megállapították a felelősségének hiányát.
Ebből következik, hogy a ne bis in idem elve nem alkalmazandó olyan helyzetben, ha a Bizottság több szankciót szab ki egy és ugyanazon határozatban, még akkor sem, ha e szankciókat azonos tényállás miatt alkalmazzák.
(lásd: 307–309., 315., 319. és 344. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 344., 348–374. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 377–394. pont)
11. Az a körülmény, hogy a Bizottság nem szabott ki bírságot a versenyjogi szabályok megsértésének elkövetőjével szemben, önmagában nem zárhatja ki, hogy bírságot szabjanak ki egy ugyanilyen jellegű jogsértés elkövetőjével szemben. Ezenkívül, amennyiben a vállalkozás saját magatartásával megsértette a versenyszabályokat, nem mentesülhet a szankciók alól azzal az indokkal, hogy más gazdasági szereplőkkel szemben nem került sor bírság kiszabására, miközben azok helyzete nem is képezi az uniós bíróság előtti ügy tárgyát.
Egyébiránt az egyenlő bánásmód elvére – egy olyan vállalkozáshoz képest, amellyel szemben semmilyen bírságot nem szabtak ki egy korábbi határozatban ugyanilyen típusú magatartás miatt – főszabály szerint csak olyan gazdasági szereplők hivatkozhatnak érvényesen, amelyeknek nem volt lehetőségük arra, hogy figyelembe vegyék a korábbi határozat által szolgáltatott pontosításokat a versenyszabályok megsértésének elkerülése érdekében, mivel e határozatot olyan időpontban hozták, amikor a jogsértést már elkövették.
(lásd: 398. és 407. pont)
12. Ami a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 14. cikke alapján kiszabott bírságokat illeti, ugyanezen cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a bírság összegének megállapításakor tekintettel kell lenni a jogsértés jellegére, súlyára és időtartamára. Mivel a Bizottság nem fogadott el olyan iránymutatást, amely rögzíti az általa követendő számítási módszert az említett 14. cikk szerinti bírságok összegének meghatározása során, a Bizottság elemzésének keretét e cikk (3) bekezdésének kell adnia.
Az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében előírt indokolási kötelezettség tiszteletben tartása érdekében a Bizottság ezenkívül a bírságot kiszabó határozatban köteles világosan és egyértelműen megfogalmazni a bírság összegének megállapítása során figyelembe vett körülményeket. Az említett bírságok összegének kiszámítására vonatkozó módszert leíró iránymutatás hiányában azonban a Bizottság nem köteles abszolút értékben vagy százalékosan számszerűsíteni a bírság alapösszegét, illetve az esetleges súlyosító vagy enyhítő körülményeket.
(lásd: 447., 449., 450., 455. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 468–477. pont)
14. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésébe és 7. cikkének (1) bekezdésébe ütköző jogsértések miatt kiszabott bírság összegének megállapítása keretében pusztán azon tény, hogy lehetségesek a versenyre gyakorolt hátrányos hatások, mivel az összefonódás eredetileg elképzelt és a Bizottság által nem engedélyezett formában történő megvalósítása komoly kétségeket vetett fel annak belső piaccal való összeegyeztethetősége kapcsán, figyelembe vehető a jogsértés súlyának értékelésénél, még akkor is, ha a Bizottság nem bizonyítja az ilyen hatások fennállását észszerű valószínűséggel.
Vitathatatlan, hogy amennyiben bizonyítható az összefonódás eredetileg elképzelt és a Bizottság által nem engedélyezett formában történő megvalósítása által eredményezett, a versenyt érintő hátrányos hatások fennállása, ez még súlyosabbá teheti a jogsértést egy, a „köztes helyzetbe” tartozó jogsértésnél. Ez nem gátolja meg azt, hogy pusztán az a tény, hogy nem zárhatók ki a versenyt érintő hátrányos hatások, súlyosabbá tehesse a jogsértést egy olyan összefonódás idő előtti megvalósításánál, amely semmilyen versennyel kapcsolatos problémát nem vet fel.
Nem lenne ugyanis helyes, ha ugyanolyan módon kezelnénk az olyan összefonódások idő előtti megvalósítását, amelyek belső piaccal való összeegyeztethetősége kapcsán komoly kétségek merülnek fel, és az olyan összefonódások idő előtti megvalósítását, amelyek egyáltalán nem vetnek fel versenyproblémát. E tekintetben azon összefonódások esetében, amelyek belső piaccal való összeegyeztethetősége kapcsán komoly kétségek merülnek fel, az idő előtti megvalósításhoz kapcsolódó lehetséges versenykockázatok nem ugyanazok, mint a versenyproblémákat fel nem vető összefonódások esetében.
Az tehát, hogy egy összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetősége kapcsán komoly kétségek merülnek fel, ezen összefonódás idő előtti megvalósítását súlyosabbá teszi egy olyan összefonódás idő előtti megvalósításánál, amely nem vet fel versenyproblémákat, kivéve ha – annak ellenére, hogy ilyen komoly kétségek merülnek fel – egy adott ügyben kizárható, hogy annak az eredetileg elképzelt és a Bizottság által nem engedélyezett formában történő megvalósítása hátrányos hatásokkal járhatott a versenyre.
(lásd: 497., 499., 500., 523., 524. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 543–547. pont)
16. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 554–577. pont)
17. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 580., 582–587., 592–608. pont)
18. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 581. pont)