A Törvényszék (nyolcadik kibővített tanács) T-695/19. sz., Enrico Falqui kontra Európai Parlament ügyben 2021. május 5-én hozott ítélete ellen Enrico Falqui által 2021. június 24-én benyújtott fellebbezés

(C-391/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Enrico Falqui (képviselők: F. Sorrentino, A. Sandulli, ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

A fellebbező kérelmei

A fellebbező az Európai Unió Törvényszéke 2021. május 5-i 1000680. sz. ítéletének, következésképpen a 2019. július 8-i feljegyzés (illetve, amennyiben szükséges, a jogi szolgálatnak a határozat alapját képező határozattervezete és véleménye) megsemmisítését, valamint a nyugdíjból jogosulatlanul visszatartott összegek megfizetését kéri, illetve azt, hogy a Bíróság a Parlementet kötelezze mindkét fokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: az Európai Parlament Elnöksége „Az európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtási szabályzatáról szóló” 2008. május 19-i és július 9-i határozatának megsértése

A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette a fent említett határozat 75. cikkét. E cikk nem írja elő hogy – amint a Törvényszék állította – a statútum hatálybalépésének időpontjában már kifizetett vagy kifizetendő nyugdíjakra pro futuro továbbra is alkalmazni kell a KKJ III. melléklete szerinti úgynevezett azonos nyugdíjra vonatkozó szabályt, tehát azt, hogy a nemzeti nyugdíjak in peius módosításának tükröződnie kell a Parlament által fizetett nyugdíjakban is, hanem éppen ellenkezőleg, az e szabály alapján fizetett nyugdíjak jogalapjuk és összegöük tekintetében is érinthetetlenek.

Második jogalap: a bizalomvédelem és az arányosság elvének megsértése

A Törvényszék tévesen ítélte meg úgy, hogy nem sértették meg a bizalomvédelem és az arányosság elvét. A bizalomvédelem elvét illetően, azt a Parlament és a Törvényszék az azonos nyugdíj szabályának azon értelmezésével sértette meg, amely az első jogalap keretében is kifogás tárgya volt, míg az arányosság elvét illetően a Törvényszék tévesen tekintette relevánsnak az olasz Camera dei deputati (képviselőház) által a 14/18. sz. határozat (az általa fizetendő nyugdíjköltség csökkentése) elfogadásával kitűzött célt, jogszerűnek tartva azt, és nem vette figyelembe, hogy az ügyben e cél irreleváns, mivel nincs kapcsolat e cél és a fellebbezőre kényszerített áldozat között.

Harmadik jogalap: azon elv megsértése, miszerint az uniós intézmények automatikus hivatkozással nem alkalmazhatnak érvénytelen nemzeti szabályozást

A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a nemzeti szabályozás teljesen automatikusan alkalmazható attól a ténytől függetlenül, hogy az a nemzeti jog szempontjából jogellenes, és anélkül, hogy az uniós intézmények megvizsgálnák e tényt. Épp ellenkezőleg, amennyiben egy uniós intézmény hivatkozás által egy nemzeti jogszabályt alkalmaz, a jogrendek közötti viszonyra vonatkozó általános elvet kell alkalmazni, amely szerint a hivatkozó jogrend kizárólag a hivatkozás tárgyát képező jogrend azon szabályaira hivatkozhat, amelyek jogszerűek az eredet szerinti jogrend tekintetében: ha érvénytelenek, azokat nem lehet alkalmazni. Különben a fellebbező helyzete védelem nélkül maradna.

Negyedik jogalap: a Consiglio di giurisdizione della Camera dei deputati 2/20. sz. ítélete következtében létrejött belső szabályozás figyelmen kívül hagyásának téves jellege

A Törvényszék nem vette figyelembe, hogy a Consiglio di giurisdizione della Camera dei deputati (a képviselőház ítélkező tanácsa) 2/20. sz. ítélete következtében a belső rendszer – amelyet az Európai Parlament alkalmazni szándékozik – jelenleg két szakaszból áll: az első lényege a nyugdíj újbóli meghatározása a 14/18. sz. határozatban rögzített kritériumok szerint, a másodiknak pedig az, hogy a Camera dei deputati hivatalai a százalékos nyugdíjemelést alkalmaznak a fél kérelmére, valamint az érdekelt gazdasági és egészségi helyzete alapján. E rendszer láthatóan nem ültethető át európai szintre.

Az első fokon elfogadhatatlannak nyilvánított kereseti kérelmekre, valamint a perköltségekre vonatkozó ötödik jogalap

A fellebbező, amennyiben szükséges, a jogi szolgálat azon határozattervezetének és véleményének megsemmisítését kéri, amelyek alapján a Parlament cselekedett, valamint a nyugdíjából jogosulatlanul visszatartott, lejárt összegek megfizetését, továbbá a Parlamentnek az első- és másodfokú eljárás költségei viselésére kötelezését.

____________