2012. március 30-án benyújtott kereset - Németország kontra Bizottság

(T-143/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: T. Henze, K. Petersen és U. Soltész ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

-    semmisítse meg a Németország által a Deutsche Post AG javára hozott C 36/2007 (korábbi NN 25/2007) intézkedésről szóló, 2012. január 25-i C (2012) 184 végleges alperesi határozat 1. cikkét;

-    semmisítse meg a Németország által a Deutsche Post AG javára hozott C 36/2007 (korábbi NN 25/2007) intézkedésről szóló, 2012. január 25-i C (2012) 184 végleges alperesi határozat 4-6. cikkét;

-    az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének annak megállapítása miatti megsértése, hogy a "nyugdíjtámogatás" vállalkozást részesített előnyben

A "nyugdíjtámogatást" közvetlenül a postai alkalmazottak biztosítási pénztárának (Postbeamtenversorgungskasse, PBVK), közvetve pedig a nyugdíjazott postai alkalmazottaknak, így nem vállalkozásnak nyújtják. Nem áll fenn a Deutsche Post AG (DPAG) javára nyújtott közvetett támogatás sem.

Második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének annak megállapítása miatti megsértése, hogy a "nyugdíjtámogatás" olyan költségeket egyenlített ki, amelyeket a vállalkozásoknak "rendszerint" viselniük kell

A "nyugdíjtámogatás" teljes mértékben a verseny szempontjából nem szokásos társadalombiztosítási költségeket egyenlít ki, amelyeket a vállalkozásoknak "rendszerint" nem kell viselniük. A "nyugdíjtámogatás" által kiegyenlített költségek ezenkívül a Combus-ítélet² értelmében vett "külön terhet" jelentenek.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének (másodlagosan az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének) megsértése a szabályozott díjakból származó bevételek figyelembevétele miatt

Az "összehasonlítható előny" nem a "nyugdíjtámogatásból" ered, és attól teljesen független. Az "összehasonlítható előny" szabályozott díjakból, így nem állami eszközökből ered (PreussenElektra-ítélet⁴). Nem kerül sor a költségek kettős kiegyenlítésére. Ezért semmilyen "támogatást" nem lehet a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítani, és visszatéríttetni. A Bizottság csak azért hivatkozik "támogatásra", hogy a DPAG bevételeit visszamenőleg lefölözze.

Negyedik jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikk, valamint a 659/1999/EK rendelet megsértése a támogatásra vonatkozó eljárásban a szabályozott díjakból származó bevételek jogellenes lefölözése miatt - hatáskörrel való visszaélés/rosszhiszemű pervitel

A Bizottság bevételeket ebben a formában jogszerűen csak az 1/2003/EK rendelet keretében szedhet be, támogatásra vonatkozó eljárásban azonban nem.

5.    Ötödik jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikk, valamint a 659/1999/EK rendelet megsértése a támogatásra vonatkozó eljárásban "kereszttámogatás" jogellenes szankcionálása miatt - hatáskörrel való visszaélés/rosszhiszemű pervitel

Minden "kereszttámogatás" szabályozott díjakból, nem állami eszközökből és így nem támogatásból ered. Ilyen "kereszttámogatás" sem szankcionálható támogatásra vonatkozó eljárásban.

6.    Hatodik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének (másodlagosan az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének) megsértése a társadalombiztosítási költségek összehasonlítása keretében végzett téves számítások miatt

A Bizottság által a munkavállalói hozzájárulások figyelembevételével képzett referenciaértéket tévesen magas, mivel a munkáltató a német társadalombiztosítási jog szerint csak a munkáltatói hozzájárulást viseli. Mivel a Bizottság már a fizetés alapja ("fiktív bruttófizetés") keretében figyelembe vette a munkavállalói hozzájárulásokat, e hozzájárulásoknak a referenciaértékben való újbóli figyelembevétele kétszeres beszámításhoz vezet. A fizetés alapjának növelése is téves, mivel a postai alkalmazottak fizetése a magán versenytársak fizetési szintje felett van.

7.    Hetedik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének (másodlagosan az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének) megsértése annak megállapítása miatt, hogy a "nyugdíjtámogatás" az 1995-től 2002-ig tartó időszakot illetően is (a belső piaccal összeegyeztethetetlen) támogatásnak minősül

8.    Nyolcadik jogalap: az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdésének és a 659/1999 rendelet 1. cikke b) pontja i. alpontjának megsértése annak megállapítása miatt, hogy a nyugdíjtámogatás új támogatásnak minősül

A Bizottság megállapításai a tényállás téves értékelésén alapulnak.

9.    Kilencedik jogalap: a 659/1999 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (5) bekezdésének megsértése a 4. cikk (1) bekezdésében és 4. cikk (4) bekezdésében a visszatéríttetésnek a támogatásokra vonatkozó jogtól idegen elrendelése és az ilyen támogatások nyújtásától való tartózkodásra kötelezés miatt

A 4. cikk (1) bekezdése szerinti visszatéríttetés nem a "támogatásra", hanem a DPAG szabályozott levélkézbesítési díjakból származó bevételeire vonatkozik. A jogsértés megszüntetésére kötelezésnek nem lehet eleget tenni a "támogatás" csökkentésével. A "nyugdíjtámogatás" csökkentése nem lenne hatással az "összehasonítható előny" nagyságára. A jogsértésnek a 4. cikk (4) bekezdése szerinti megszüntetése szükségessé teszi az árszabályozás módosítását, ezért a felperes szabályozási jogkörébe való beavatkozást jelent.

10.    Tizedik jogalap: az EUSZ 6. cikknek, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkének, a gondos ügyintézés elvének, valamint a 659/1999 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megsértése az eljárás aránytalanul hosszú időtartama és a Bizottság tétlensége miatt

____________

¹ - A Törvényszék T-157/01. sz., Danske Busvognmænd kontra Bizottság ügyben 2004. március 16-án hozott ítélete (EBHT 2004., II-917. o.).

² - A Bíróság C-379/98. sz. PreussenElektra-ügyben 2001. március 13-án hozott ítélete (EBHT 2001., I-2099. o.).

³ - Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

⁴ - A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 2003.1.4., 1. .; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).