T‑143/12. sz. ügy

Németországi Szövetségi Köztársaság

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Postai ágazat – A Deutsche Post alkalmazottjainak egy részét érintő, a versenyben nem szokásos bérköltségek és szociális kiadások támogatásokkal és árszabályozás alá eső szolgáltatások díjából származó bevételekből történő finanszírozása – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Az előny fogalma – A »Combus«‑ítélet – Gazdasági és szelektív előny fennállásának bizonyítása – Hiány”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2016. július 14.

1.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 296. cikk)

2.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom– A vállalkozás terheit csökkentő hatással járó beavatkozás – Valamely vállalkozás jogszerűen támogatott tevékenységéből származó bevételek – Ugyanezen vállalkozás versenytevékenységeinek javára szóló kereszttámogatás – Bennfoglaltság

(EUMSZ 107. cikk)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Hatáskörrel való visszaélés – Fogalom – Valamely támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozat

(EUMSZ 107. cikk)

4.      Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A Bizottság keresetindítási joga – Diszkrecionális joggyakorlás – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(EUMSZ 258. cikk)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – A versenytárs vállalkozásokra általánosan alkalmazandó szabályoktól eltérő törvényi rendelkezések alapján valamely vállalkozást sújtó terhek ellentételezésére irányuló intézkedések – Kizártság – Feltételek

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

6.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom– Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésére tekintettel történő értékelés – Korábbi gyakorlat figyelembevétele – Kizártság

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

7.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A Bizottság mérlegelési jogköre – Valamely intézkedésnek az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősítése – Az említett intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(EUMSZ 107. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 59–66. pont)

2.      Az EUMSZ 107. cikk célja annak megakadályozása, hogy hátrányosan érintsék a tagállamok közötti kereskedelmet azok a hatóságok által jóváhagyott kedvezmények, amelyek egyes vállalkozások vagy termékek támogatása révén különböző formában torzítják a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyegetnek. A támogatás fogalma nem csupán a szubvenciókhoz hasonló pozitív juttatásokat foglalja magában, hanem azokat a beavatkozásokat is, amelyek különböző formában enyhítik a vállalkozás költségvetésének általános terheit, és amelyek ezáltal, anélkül hogy a szó szoros értelmében szubvenciók lennének, azokkal azonos természetűek és hatásúak.

Pontosabban az uniós jog helyes alkalmazása feltételezi annak ellenőrzését, hogy a jogszerűen támogatott tevékenységből származó bevételeket ne használják ugyanazon vállalkozás egyéb tevékenységeinek finanszírozására, így a Bizottság bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a legmegfelelőbb módszert fogadja el annak érdekében, hogy meg tudjon bizonyosodni a versenytevékenységek javára szóló kereszttámogatások hiányáról.

Így nemcsak az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésével nem ellentétes az esetleges kereszttámogatások fennállásának ellenőrzése, hanem éppen ellenkezőleg, e rendelkezésből az következik, hogy ilyen jellegű ellenőrzést kell végezni.

(vö. 73–75. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 78–85. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 79. pont)

5.      Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében az állami támogatásnak való minősítéshez négy feltételnek kell teljesülnie, vagyis állami beavatkozásnak vagy állami forrásból történő beavatkozásnak kell fennállnia, e beavatkozásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet, a kedvezményezett számára szelektív előnyt kell megtestesítenie, és torzítania kell a versenyt, vagy azzal kell fenyegetnie.

A harmadik feltétel kapcsán a Bizottságnak kell bizonyítania az előny fogalmának értékelésekor, hogy a vizsgált intézkedés gazdasági jellegű szelektív előnyt jelent.

A gazdasági előny fennállásának vizsgálata keretében a Bizottságnak releváns összefüggési szempontként figyelembe kell vennie azon jogi szabályozás minden sajátosságát, amelynek a vizsgált nemzeti intézkedés a részét képezi. E tekintetben az olyan beavatkozás, amelynek nincs olyan hatása, hogy azon vállalkozásokat, amelyekre alkalmazandó, versenyelőnyhöz juttatná a versenytársakkal szemben, nem tartozik az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, amely rendelkezés az állami beavatkozásokat nem indokaik vagy céljaik szerint különbözteti meg, hanem az általuk gyakorolt hatások alapján határozza meg őket.

Mivel az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése azt az egyetlen célt szolgálja, hogy megtiltson minden olyan előnyt, amelyben csak bizonyos vállalkozások részesülnek, a támogatás fogalma csak az olyan beavatkozásokra vonatkozik, amelyek mérséklik azokat a terheket, amelyeket egy vállalkozásnak rendszerint saját költségvetéséből kell viselnie, és amelyek olyan gazdasági előnynek minősülnek, amelyben a kedvezményezett vállalkozás rendes piaci körülmények között nem részesült volna.

A „terhek [...], amelyeket egy vállalkozásnak rendszerint saját költségvetéséből kell viselnie” kifejezés nem foglalja magában a versenytárs vállalkozásokra általánosan alkalmazandó szabályoktól eltérő törvényi rendelkezések által előírt, egyetlen vállalkozást sújtó terheket, amelyek olyan kötelezettségeket hárítanak rá, amelyek az előbbieket nem sújtják. E tekintetben nem állítható, hogy a vállalkozás rendes terhei közé tartozik a valamely tagállam jogszabályai által előírt nyugdíjrendszer általános jogi feltételektől eltérő költsége.

Így a nyugdíjbiztosításhoz történő hozzájárulás helyett a tisztviselői jogállással rendelkező alkalmazottak teljes nyugdíjköltségének viselésére irányuló kötelezettség közhatalmi aktus által történő előírása kizárja, hogy e költség finanszírozása előnynek minősüljön, feltéve hogy e finanszírozás nem haladja meg a szükséges mértéket ahhoz, hogy az említett vállalkozás kötelezettségei egyenértékűek legyenek a versenytárs vállalkozások kötelezettségeivel. Ilyen esetben csak akkor állapítható meg előny fennállása, ha a kérdéses finanszírozás meghaladja e mértéket. Ugyanis teljességgel lehetséges, hogy az említett finanszírozást követően a vállalkozás kevésbé van hátrányos helyzetben, mint ezt megelőzően, a versenytársaihoz viszonyítva azonban továbbra is hátrányban, vagy hozzájuk hasonló helyzetben van, anélkül hogy – ebből következően – előnyben részesülne.

(vö. 88., 106., 108., 110., 130., 132., 143., 144., 147. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 126. pont)

7.      Az állami támogatások területén az uniós bíróságnak teljes felülvizsgálatot kell gyakorolnia azon kérdés vonatkozásában, hogy valamely intézkedés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik‑e. Ebből következően az uniós bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy tárgyi szempontból pontosak‑e a Bizottság által hivatkozott tények, és azok bizonyíthatják‑e, hogy az összes olyan feltétel teljesült, amely lehetővé teszi az EK 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatás minősítést.

Tekintettel egyébként arra, hogy az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja olyan mérlegelési jogkört biztosít a Bizottság számára, amelynek gyakorlása gazdasági és társadalmi jellegű értékeléseket foglal magában, az uniós bíróság ilyen értékelések felett gyakorolt felülvizsgálata az eljárási szabályok betartására, az indokolás kielégítő jellegére, a tények tárgyi pontosságára, valamint a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányára vonatkozik.

(vö. 152. pont)