C‑559/12. P. sz. ügy
Francia Köztársaság
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Állami támogatás – Korlátlan hallgatólagos kezességvállalás formájában a La Poste javára, az utóbbi közintézmény jogállása alapján nyújtott támogatás – A kezességvállalás fennállása – Állami források jelenléte – Előny – Bizonyítási teher és a bizonyítás szintje”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2014. április 3.
1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A felperes kereseti kérelmeinek egyértelmű megfogalmazása
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
2. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – A keresetlevél megfogalmazásából koherens és érthető módon kitűnő jogalap – Új jogalap hiánya – Új jogalapnak való téves minősítés hatásai
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, és 48. cikk, 2. §)
3. Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Alapos és pártatlan vizsgálat – A lehető legteljesebb körű és legmegbízhatóbb információk figyelembevétele – A kötelezettség terjedelme
(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés)
4. Államok által nyújtott támogatások – A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat – Bizonyítási teher – Komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülmények együttesének Bizottság általi figyelembevétele az állami költségvetésre háruló terhek kellőképpen konkrét gazdasági kockázatának vizsgálata során – Megengedhetőség
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
5. Fellebbezés – Jogalapok – A tények és bizonyítékok téves értékelése – A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)
6. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Törvényszék hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és 53. cikk, első bekezdés)
7. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – Olyan vállalkozás javára nyújtott állami kezességvállalás, amely nem tartozik a fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá – E kezességvállalás fennállásának az e vállalkozás pénzügyi helyzetének javulására vonatkozó vélelem révén történő bizonyítása
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés; 2008/C 155/02 bizottsági közlemény, 1.2, 2.1 és 2.2 pont)
8. Fellebbezés – Jogalapok – Ellentmondásos indokolás – Olyan jogalap, amely egyéb jogi indokok alapján megalapozott rendelkező rész jelenléte esetén nem eredményezheti a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és 53. cikk, első bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 38., 39. pont)
2. Nem minősül a válasz szakaszában felhozott új jogalapnak azon érv, amelynek lényegi elemei, valamint rövid ismertetése magából a keresetlevél megfogalmazásából koherens és érthető módon kitűnik, még akkor sem, ha a keresetlevél e tekintetben nem tartalmaz konkrét jogalapot.
Az új jogalapnak való téves minősítés azonban nem vonja maga után az ítélet hatályon kívül helyezését, amennyiben a Törvényszék a keresetlevélből kitűnő érv megalapozottságát alaposan és átfogóan megvizsgálta.
(vö. 40., 45., 46. pont)
3. Az állami támogatások terén a bizonyításfelvételre vonatkozó elvek szerint a Bizottság köteles a kifogásolt intézkedések vizsgálatára vonatkozó eljárást alaposan és pártatlanul lefolytatni abból a célból, hogy a támogatás fennállását és adott esetben annak a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét, illetve jogellenességét megállapító végleges határozat meghozatala során a lehető legteljesebb körű és legmegbízhatóbb információk álljanak rendelkezésére.
(vö. 63. pont)
4. Állami támogatások vizsgálatára vonatkozó eljárás keretében a valamely közintézmény javára nyújtott – semmilyen jogszabályból vagy szerződésből kifejezetten nem következő – hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalás fennállásának bizonyítása, és így annak megállapítása érdekében, hogy az állami források jelenlétével kapcsolatos feltétel teljesül, a Bizottság a komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülmények együttesének módszerét alkalmazhatja annak vizsgálatakor, hogy a belső jogban fennáll‑e az állam arra irányuló tényleges kötelezettsége, hogy a nem fizető ilyen intézmény veszteségeit saját forrásaiból fedezze, és ekképpen fennáll‑e az állami költségvetésre háruló terhek kellőképpen konkrét gazdasági kockázata.
(vö. 64., 65. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 78–80. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 85., 86. pont)
7. Fennáll azon egyszerű vélelem, mely szerint az olyan vállalkozás javára nyújtott hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalás következtében, amely nem tartozik a fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá, javul e vállalkozás pénzügyi helyzete azon terhek könnyítése révén, amelyek rendes körülmények között a költségvetésére hárulnak. Következésképpen a létező támogatási programokra vonatkozó eljárás keretében az ilyen kezességvállalás által a kedvezményezett vállalkozásnak nyújtott előny bizonyítása érdekében elegendő, ha a Bizottság megállapítja magának e kezességvállalásnak a fennállását, anélkül hogy bizonyítania kellene az általa a nyújtásától kezdődően kiváltott tényleges hatásokat.
(vö. 98., 99. pont)
8. Amennyiben a Törvényszék helyesen állapítja meg, hogy a Bizottság az állami támogatás vizsgálatára vonatkozó eljárásban tiszteletben tartotta az annak megállapításával kapcsolatban őt terhelő bizonyítási terhet, valamint tőle megkövetelt bizonyítási szintet, hogy a hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalás előnynek minősül‑e, az a körülmény, hogy a Törvényszék egyébként ellentmondásos és elégtelen indokolást adott, nem vonja maga után a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését.
(vö. 103., 104. pont)