A Törvényszék (harmadik tanács) T-280/23. sz., Lukoil kontra Parlament és társai ügyben 2024. január 25-én hozott végzése ellen az Oil company „Lukoil” PAO által 2024. március 22-én benyújtott fellebbezés

(C-223/24. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Oil company „Lukoil” PAO (képviselők: B. Lebrun, C. Alter avocats)

A többi fél az eljárásban: Átláthatósági nyilvántartás, Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 256. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének 2024. január 25-i Oil company „Lukoil” PAO kontra Európai Parlament és társai végzését (T-280/23, ECLI:EU:T:2024:41), amellyel a Törvényszék mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja a fellebbező által 2023. május 17-én benyújtott, az átláthatósági nyilvántartás titkársága által 2023. március 6-án hozott, Ares (2023) 1618717. sz. azon határozatának megsemmisítése iránti keresetet, amely határozat megállapítja, hogy a fellebbező az átláthatósági nyilvántartás magatartási kódexe e) pontjának megsértése miatt már nem felel meg az átláthatósági nyilvántartásba való felvétel feltételeinek, és törli a fellebbezőt az átláthatósági nyilvántartásból (a továbbiakban: Határozat); valamint

az elsőfokú eljárás alpereseit kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.

1. Az első, téves jogalkalmazáson alapuló jogalap

A hatályon kívül helyezés érdekében felhozott első jogalapban a fellebbező azt kifogásolja, hogy az Európai Unió Törvényszéke (a továbbiakban: Törvényszék) tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a fellebbező átláthatósági nyilvántartásból való törlését elrendelő Határozatot megfelelően közölték.

Először is, az átláthatósági nyilvántartás titkársága (a továbbiakban: Titkárság) által közölt Határozat nem rögzíti, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre, mint ahogy azt az intézményközi megállapodás III. mellékletének 7.1. pontja (az utolsó mondat) előírja.

A Határozatot továbbá nem közölték sem az érintett féllel (PJSC Lukoil, székhelye: Moszkva), sem olyan személlyel, aki az említett szervezetet szankcionáló, jogi kötőerővel bíró határozatok kézhezvételére meghatalmazással rendelkezett.

Ebből következően a Határozatot nem közölték érvényesen a címzettel, és így a keresetindítási határidő nem kezdődött meg.

Másodszor, feltéve, de meg nem engedve, hogy a Határozatot közölték annak címzettjével, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel összekeverte a Határozat kézhezvételének fogalmát és az arról való tényleges tudomásszerzésnek a fogalmát (amely a jelen ügyben alkalmazandó). Ez a végkövetkeztetés két különálló szabályozás összekeverésének az eredménye. A Törvényszék a Titkárság általi felülvizsgálatra irányuló eljárásban felmerült tényt felhasználva állapított meg következményt a Törvényszék előtti keresettel kapcsolatos eljárásra nézve, és így jutott arra a téves következtetésre, hogy a címzett a közlés napján, azaz 2023. március 6-án ténylegesen tudomást szerzett a határozatról.

Harmadszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a fellebbező jogi képviselőinek nyilatkozata annak elismerését jelenti, hogy a Határozat EUMSZ 263. cikk értelmében vett közlésére sor került, noha a jogi képviselőknek nem volt felhatalmazásuk arra, hogy a fellebbező nevében ilyen elismerő nyilatkozatot tegyenek, és a nyilatkozat olyan tényre vonatkozott, amely nem járhat semmilyen jogkövetkezménnyel.

2. A második, az indokolási kötelezettség megsértésén alapuló jogalap

A hatályon kívül helyezés érdekében felhozott második jogalapban a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét azzal, hogy a bizonyítási terhet viselő alperesek érvelését követte, jóllehet az alperesek az előadottakat nem támasztották alá a saját maguk által benyújtott konkrét bizonyítékokkal, hanem azok kizárólag a határidők számítására alkalmazandó szabályok – azaz egyfelől a Határozat Titkárság általi felülvizsgálata iránti kérelemre alkalmazandó, másfelől az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott keresetre vonatkozó szabályok – szándékos összekeverésén alapulnak.

3. A harmadik, a jogbiztonság elvének megsértésén alapuló jogalap

A hatályon kívül helyezés érdekében felhozott harmadik jogalapban a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és ezzel megsértette a jogbiztonság elvét, valamint a fellebbező védelemhez való jogát, konkrétabban az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogát, továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke szerinti tisztességes tárgyaláshoz való jogát.

____________