A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2015. szeptember 16.
T‑231/14. P. sz. ügy
Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
kontra
David Drakeford
„Fellebbezés – Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Határozott idejű szerződés – Meghosszabbítást mellőző határozat – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének első bekezdése – Határozott idejű szerződés határozatlan idejű szerződéssé történő átminősítése – Korlátlan felülvizsgálati jogkör”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (harmadik tanács) F‑29/13. sz., Drakeford kontra EMA ügyben 2014. február 5‑én hozott ítélete (EBHT‑KSZ, EU:F:2014:10) ellen benyújtott, ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (harmadik tanács) F‑29/13. sz., Drakeford kontra EMA ügyben 2014. február 5‑én hozott ítéletét (EU:F:2014:10) annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék ezen ítéletben a pénzkövetelések területén fennálló korlátlan felülvizsgálati jogkörét az ítélet kihirdetését követő időszak tekintetében alkalmazta. A Törvényszék a fellebbezést az ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék az ügyet visszautalja a Közszolgálati Törvényszék elé. A Törvényszék jelenleg nem határoz a David Drakeford és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) részéről felmerült költségekről. Az Európai Bizottság, az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA), az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex), az Európai Élelmiszer‑biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) maguk viselik a jelen eljárás során felmerült saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Európai uniós jog – Értelmezés – Többnyelvű szövegek – Egységes értelmezés – A különböző nyelvi változatok figyelembevétele – A kontextusra és célra tekintettel való értelmezés
2. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak –A határozott időre szóló szerződés első meghosszabbítását követő megújítása – A szerződés határozatlan idejű szerződéssé történő átminősítése – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikke első bekezdésének célja
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, a) pont, 8. cikk, első bekezdés, és 47. cikk)
3. Fellebbezés – Jogalapok – Hatástalan jogalap – Fogalom
(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 22. pontot)
Hivatkozás:
Bíróság: 2010. szeptember 2‑i Kirin Amgen‑ítélet, C‑66/09, EBHT, EU:C:2010:484, 41. pont.
2. A Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak kimondásával, hogy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikke első bekezdésének célja az állás egyfajta stabilitásának biztosítása. Az említett alkalmazási feltételek 8. cikke első bekezdésének célja ugyanis az egymást követő, határozott idejű szerződések igazgatás általi alkalmazásából fakadó visszaélések megelőzése. Emellett az említett cikk céljának korlátozottságát megerősíti az igazgatás azon hatáskörének elismerése, hogy az említett alkalmazási feltételek 47. cikke szerinti eljárások betartása mellett bármikor felmondhassa a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező alkalmazottal fennálló munkaviszonyt. E tekintetben a Közszolgálati Törvényszék helyesen mondta ki, hogy az említett alkalmazási feltételek 47. cikke c) pontjának i. alpontjában előírt határidő betartása mellett az igazgatás bármikor felmondhatja valamely alkalmazott határozatlan idejű szerződését, anélkül hogy a Közszolgálati Törvényszék megkérdőjelezte volna a tisztviselők és az alkalmazottak közötti különbséget, valamint azt a széles mérlegelési jogkört, amellyel az igazgatás az alkalmazottakkal fennálló munkaviszonyok területén rendelkezik.
Ezenfelül, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének első bekezdésében előírt átminősítés alkalmazása alól a Közszolgálati Törvényszék által megállapított kivétel a szakmai előmenetelben bekövetkezett törés esetén az említett cikk értelmezésének logikus következménye. Ugyanis az említett cikk célja, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkező ideiglenes alkalmazott szakmai előmenetele vagy az ellátandó feladatok fejlődése esetén elkerülje az abból eredő visszaéléseket, hogy az említett cikkben előírt átminősítés alóli mentesülés érdekében az igazgatás formailag különálló szerződéseket alkalmaz. Ezen átminősítés előfeltétele ugyanakkor az, hogy a szakmai előmenetelt vagy a feladatai tekintetében fejlődést elérő ideiglenes alkalmazottnak fennmaradjon a munkaviszonya, és azt a munkáltatóval fennálló folytonosság jellemezze. Amennyiben az alkalmazott olyan szerződést köt, amelynek alapján lényegesen – és nem pusztán formailag – megváltozik az ellátott feladatok jellege, úgy már nem teljesül az említett alkalmazási feltételek 8. cikke első bekezdése alkalmazásának előfeltétele. Ugyanis az említett cikk szellemével ellentétes lenne annak elismerése, hogy az e rendelkezésben foglalt szabály alkalmazása céljából bármely hosszabbítás figyelembe vehető.
Az ellátandó feladatok esetleges összehasonlítását illetően kétségtelen, hogy a részlegvezetői munkakörben való alkalmazás olyan lényeges változást jelent a helyettes vezető munkaköréhez képest, amely a törés Közszolgálati Törvényszék által megállapított fogalmába tartozik. Ugyanis, ahogy a tevékenységi kör megváltozásának hiánya nem feltétlenül vonja maga után az ellátott feladatok folytonosságát, úgy ezt a folytonosságot főszabály szerint ki kell zárni abban az esetben, amikor a részlegvezetői munkakörben való alkalmazás egy külső kiválasztási eljárástól függ. Ugyanakkor, mivel részlegvezetővé történő kinevezése előtt az érintett átmeneti jelleggel részlegvezetői feladatokat látott el, valójában nem állapítható meg, hogy a részlegvezetővé történő kinevezése, még ha arra egy külső eljárást követően került is sor, ténylegesen törést jelentett volna a korábban ellátott feladataihoz képest.
(lásd a 30., 33. és 39–41. pontot)
Hivatkozás:
Törvényszék: 2013. december 4‑i ETF kontra Schuerings ítélet, T‑107/11 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2013:624, 76. pont.
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 31. és 38. pontot)
Hivatkozás:
Elsőfokú Bíróság: 2009. november 19‑i Michail kontra Bizottság ítélet, T‑50/08 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2009:457, 59. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.