Language of document :

A Törvényszék (kibővített második tanács) T-913/16. sz., Finanziaria d’investimento Fininvest SpA (Fininvest), Silvio Berlusconi kontra Európai Központi Bank (EKB) ügyben 2022. május 11-én hozott ítélete ellen Silvio Berlusconi által 2022. július 27-én benyújtott fellebbezés

(C-513/22 P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Silvio Berlusconi (képviselők: A. Di Porto, N. Ghedini, B. Nascimbene ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Központi Bank, Európai Bizottság, Silvio Berlusconi, Finanziaria d'investimento Fininvest SpA (Fininvest)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

1.    helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének 2022. május 11-i ítéletét;

2.    következésképpen semmisítse meg az Európai Központi Bank 2016. október 25-i határozatát;

3.    másodlagosan, amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a jelen ügyben nem határozhat, helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének 2022. május 11-i ítéletét, és utalja vissza az ügyet a Törvényszék egy másik tanácsa elé;

4.    az Európai Központi Bankot kötelezze a költségek viselésére, beleértve az elsőfokú eljárás költségeit is;

5.    pervezető intézkedésként

    a) rendelje el, hogy a Törvényszék által elfogadhatatlannak vagy megengedhetetlennek nyilvánított dokumentumokat csatolják az ügy irataihoz;

    b) szükség esetén rendelje el a megfelelő pervezető intézkedéseket vagy bizonyításfelvételt a 2021. szeptember 16-i meghallgatásról készült jegyzőkönyv és a meghallgatás hangfelvételének megszerzése érdekében.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: A felperesek által a Banca Mediolanum felett gyakorolt ellenőrzés hatásainak értékelése során elkövetett téves jogalkalmazás – Nyilvánvaló értékelési hiba és a tények elferdítése a befolyásoló részesedés megszerzésével kapcsolatban – A megtámadott jogi aktus indokolásának jogellenes megváltoztatása – A kontradiktórius eljárás elvének megsértése – A befolyásoló részesedés „megszerzésének” uniós és nemzeti jogi szempontból történő minősítése során elkövetett téves jogalkalmazás – A nemzeti jog alkalmazásának hiánya – A lojális együttműködés elvének megsértése – Az indokolás ellentmondásossága – Hatáskörtúllépés.

A jogalap hat részből áll, amelyek a következő kérdésekre vonatkoznak:

A) A „szóban forgó egyesülést megelőzően” a Fin. Prog. Italiával kötött részényesi megállapodás útján a Fininvest és Silvio Berlusconi által a Banca Mediolanum felett gyakorolt közös ellenőrzés megállapítása: a következmények helytelen értékelése;

B) Silvio Berlusconinak a Banca Mediolanumban való befolyásoló részesedés megszerzésével kapcsolatos jogállása: a Banca d’Italia 2014. október 7-i határozata – „egyesülés” – „a Consiglio di Stato (államtanács) 2016. március 3-i ítélete” sorendjének helytelen rekonstruálása; a tények elferdítése és nyilvánvalóan téves jogalkalmazás;

C) A Törvényszék saját indokolásával váltotta fel a megtámadott jogi aktus kibocsátójának indokolását: az EUMSZ 263. cikk és az EUMSZ 264. cikk megsértése;

D) A befolyásoló részesedésszerzés új uniós jogi fogalma: a nemzeti jog alkalmazásának mellőzése;

E) Az uniós jog által nem szabályozott normatív tényállás Törvényszék általi létrehozása;

F) A közvetett befolyásoló részesedés és a közvetlen befolyásoló részesedés közötti különbségtétel: a 2013/36/EU irányelv 22. cikkének és az egységes banktörvény 22. cikkének megsértése.

Második jogalap: Téves jogalkalmazás a 2013/36/EU irányelv1 jogszerűségének megállapítását illetően – A jogi aktusok visszaható hatályának tilalmára vonatkozó alapelv megsértése és a jogbiztonság általános elvének megsértése – Nyilvánvaló indokolási ellentmondás

Harmadik jogalap: Téves jogalkalmazás – A jogerő elvének és a jogbiztonság általános elvének megsértése – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértése (a kilencedik jogalapra való utalás) – Az indokolás hiánya

Negyedik jogalap: a 2013/36/EU irányelvet átültető nemzeti szabályozás alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazás – A jogbiztonság elvének megsértése – Az eljárás során felmerült olyan meghatározó tény (rehabilitáció) figyelmen kívül hagyása, amely automatikusan meghatározza a jóhírnévnek az átültető nemzeti jogszabály értelmében vett újbóli megszerzését.

A jogalap négy részből áll, amelyek a következő kérdésekre vonatkoznak:

A) A 2013/36/EU irányelv 23. cikke (1) bekezdése nemzeti jogba történő átültetésének elmulasztása, valamint a 144/1998. sz. miniszteri rendelet jogellenessége;

B) A 2013/36/EU irányelv 23. cikkének (4) bekezdésében előírt (az engedélyezéshez benyújtandó dokumentumokról szóló) lista közzétételének elmulasztása;

C) A 2008. évi iránymutatások érvényesíthetetlensége;

D) A Silvio Berlusconi által elért rehabilitációs intézkedés: Az eljárás során felmerült olyan meghatározó tény figyelmen kívül hagyása, amely automatikusan meghatározza a jóhírnévnek az átültető nemzeti jogszabály értelmében vett újbóli megszerzését.

Ötödik jogalap: A 2013/36/EU irányelv 23. cikkének értelmezése során, a nemzeti jog értelmében vett jóhírnév elvesztése esetén a részesedést szerezni kívánó személy lehetséges befolyására vonatkozó követelmény relevanciájával kapcsolatban elkövetett téves jogalkalmazás.

Hatodik jogalap: Az arányosság elvének a 2013/36/EU irányelv alkalmazása során az átültető nemzeti jogszabályból eredő állítólagos automatizmus tekintetében fennálló relevanciájával kapcsolatos téves jogalkalmazás – Az automatizmus tilalma – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége

Hetedik jogalap: Az 1024/2013/EU rendelet1 22. cikke (2) bekezdésének és a 468/2014/EU rendelet2 32. cikke (1) és (5) bekezdésének értelmezése és alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazás – Az alkalmazandó nemzeti jog megsértése – A Charta 41. és 47. cikkének megsértése – Nyilvánvalóan logikátlan és ellentmondásos indokolás

Nyolcadik jogalap: A 468/2014/EU rendelet 31. cikkének (3) bekezdésében az észrevételek benyújtására vonatkozóan előírt rövid határidő (3 nap) jogellenessége – A Charta 41. cikkének és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból levezethető megfelelő általános jogelveknek a megsértése – Az indokolás ellentmondásossága és nyilvánvaló logikátlansága – A határidő észszerűségére és arányosságára vonatkozó kritériumok megsértése, valamint az e tekintetben a Törvényszéket megillető hatáskör gyakorlásának elmulasztása

Kilencedik jogalap: A Törvényszék eljárási szabályzata 84. cikkének a Bíróság 2018. december 19-i ítéletét követően előterjesztett új jogalapokkal kapcsolatban történő alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazás – Nyilvánvaló értékelési hiba az „új jogi elem” fennállásával kapcsolatban, az indokolás hiányossága és nyilvánvaló logikátlansága – A hatékony bírói jogvédelem elvének és a Charta 47. cikkének megsértése – Az új jogalapok hivatalból történő vizsgálatának elmulasztására vonatkozó indokolási kötelezettség megsértése

Tizedik jogalap: A szociális szolgálat által felügyelt próbára bocsátás eredményes befejezésére vonatkozó jogalap elfogadhatóságával kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hiba – Az indokolás nyilvánvaló logikátlansága – A nemzeti jog megsértése – A Törvényszék eljárási szabályzata 84. cikkének megsértése. – A hatékony bírói jogvédelem elvének és a Charta 47. cikkének megsértése – A jogalap hivatalból történő vizsgálatának elmulasztására vonatkozó indokolási kötelezettség megsértése

Tizenegyedik jogalap: A Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikke (3) bekezdésének az új bizonyítékok elfogadhatatlansága tekintetében történő megsértése – A késedelem igazolására vonatkozó indokolás hiánya vagy elégtelensége – A Bíróság előtti fellebbezésekre vonatkozó iratoknak, a Bíróság 2018. december 19-i ítéletének és a Sezioni Unite della Corte di Cassazione (a semmítőszék egyesített tanácsa) 10355/2021. sz. határozatának a határozathozatal szempontjából fennálló relevanciájával kapcsolatban elkövetett nyilvánvaló értékelési hiba – Az új jogalapok elfogadhatósága szempontjából döntő jelentőségű dokumentum vizsgálatának elmulasztása – A védelemhez való jog és különösen a Charta 47. cikkének megsértése

____________

1     A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 176., 338. o.; helyesbítések: HL 2013. L 208., 73. o.; HL 2017. L 20., 1. o.).

1     Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.).

1     Az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendelet (SSM-keretrendelet) (HL 2014. L 141., 1. o.).