A Dioikitiko Protodikeio Thessalonikis (Görögország) által 2024. január 30-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – HF kontra Anexartiti Archi Dimoison Esodon
(C-72/24. sz. ügy, Keladis I1 )
Az eljárás nyelve: görög
A kérdést előterjesztő bíróság
Dioikitiko Protodikeio Thessalonikis
Az alapeljárás felei
Felperes: HF
Alperes: Anexartiti Archi Dimoison Esodon
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Teljesítik-e az összes gazdasági szereplő általi hozzáférhetőségnek a 2022. június 9-i Fawkes Kft. ítéletben (C-187/21)1 meghatározott követelményét a „belépési áraknak” (threshold values) / „tisztességes áraknak” (fair prices) nevezett, az Eurostat COMEXT statisztikai adatbázisán alapuló és az OLAF informatikai rendszeréből (AFIS-Anti Fraud Information System) – amelynek az Automated Monitoring Tool (AMT) egy alkalmazása – származó statisztikai értékek, amelyek a saját elektronikus rendszerükön keresztül állnak a nemzeti vámhatóságok rendelkezésre? Az azokban szereplő adatok csak a tényállás megvalósulásának időszakában hatályos, a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009 rendelet2 és 113/2010 rendelet3 értelmében vett összesített adatoknak minősülnek-e?
Utólagos ellenőrzés keretében, amikor a behozott áruk fizikailag nem ellenőrizhetők, a nemzeti vámhatóságok csak azon észszerű kétségeik megerősítésére használhatják-e fel a COMEXT adatbázisban szereplő statisztikai értékeket – feltéve, hogy azok általában hozzáférhetőknek minősülnek, és nem kizárólag összesített adatokat tartalmaznak –, hogy a vám-árunyilatkozatokban bejelentett érték a piaci érték, vagyis az ezen árukért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő összeg, vagy arra a célra is, hogy a Közösségi Vámkódex (2913/1992 rendelet1 ) 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti (az Uniós Vámkódex [952/2013 rendelet2 ] 7[4]0. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti úgynevezett „deduktív” módszernek megfelelő) alternatív módszerrel vagy adott esetben egy másik alternatív módszerrel összhangban ezen az alapon határozzák meg ezen áruk vámértékét? Hogyan érinti az e kérdésre adandó választ az, ha nem állapítható meg, hogy a 2454/93/EGK rendelet3 (végrehajtási rendelet) 152. cikkének (1) bekezdése értelmében azonos vagy hasonló áruk aktuálisan értékesítések tárgyát képezik?
Mindenesetre, az említett statisztikai értékeknek a minimum árak alkalmazásával egy tekintet alá eső, meghatározott importált áruk vámértéke meghatározása céljából történő alkalmazása összeegyeztethető-e a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a vámérték meghatározásáról szóló nemzetközi megállapodásából - az úgynevezett 1994. évi általános vám- és kereskedelmi egyezmény VII. cikke végrehajtásáról szóló egyezményéből, amelynek az Európai Unió is részese – eredő kötelezettségekkel, tekintettel arra, hogy e megállapodás kifejezetten tiltja a minimum árak alkalmazását?
Az előző kérdéssel összefüggésben: a Közösségi Vámkódex (2913/1992 rendelet) 31. cikkének (1) bekezdésében előírt, az 1994. évi általános vám- és kereskedelmi egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló, fent említett nemzetközi egyezményben foglalt elvek és általános rendelkezések javára szóló fenntartás a vámérték meghatározására szolgáló tartalékmódszer vonatkozásában, és ezzel összefüggésben a minimum értékek alkalmazásának e cikk (2) bekezdésében előírt (az Uniós Vámkódex [2013/952 rendelet] 74. cikke ennek megfelelő (3) bekezdésében foglalt rendelkezésben nem szereplő) kizárása tekintetében kizárólag e módszer esetén alkalmazandó-e vagy a vámérték meghatározásának valamennyi alternatív módszerére vonatkozik?
Amennyiben megállapításra kerül, hogy a besorolásnak a Közösségi Vámkódex (2913/1992 rendelet) 81. cikke (jelenleg az Uniós Vámkódex [952/2013 rendelet] 177. cikke) értelmében vett egyszerűsítét alkalmazták a behozatalkor, alkalmazható-e a Közösségi Vámkódex (2913/1992 rendelet) (az Uniós Vámkódex [952/2013 rendelet] 70. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelő) 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti alternatív módszer az azonos nyilatkozatban azonos TARIC-kód alatt bejelentett áruk heterogenitásától és az e vámtarifaszám alá nem tartozó áruk ennek ebből következően fiktív értékétől függetlenül?
Végezetül, az előző kérdésektől függetlenül: az uniós jog követelményeivel összhangban kellően egyértelműek-e a görög jogszabályoknak a behozatali héa megfizetésére kötelezett személyek meghatározására vonatkozó rendelkezései abban a részükben, amelyben a „behozott áruk úgynevezett tulajdonosát” jelölik meg adóalanyként?
____________
1 A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.
1 A Bíróság 2022, Fawkes ítélete, C-187/21, ECLI:EU:C:2022:458
1 A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. május 6-i 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 152., 23. o.)
1 A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedelmi lefedettség, az adatok meghatározása, vállalkozásmutatók és számlázási pénznem szerinti statisztika összeállítása, valamint egyes áruk vagy árumozgások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. február 9-i 113/2010/EU bizottsági rendelet (HL 2010. L 37., 1. o.)
1 A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.)
1 Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9–i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 269., 1. o.)
1 A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL 1993. L 253., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.