T-29/10. és T-33/10. sz. egyesített ügyek

Holland Királyság és ING Groep NV

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatás – Pénzügyi szektor – Valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás – A támogatás kedvezményezettjének a visszatérítés vagy az értékpapírok átalakítása közötti választási lehetőséggel nyújtott tőkejuttatás – A visszatérítési feltételek közigazgatási eljárás során történő módosítása – A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Az állami támogatás fogalma – Előny – A magánbefektető kritériuma – A támogatás összege és a támogatás összeegyeztethetőségét lehetővé tenni hivatott intézkedések mértéke közötti szükséges és arányos kapcsolat”

Az ítélet összefoglalása

1.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma szerinti értékelés

(EK 87. cikk, (1) bekezdés)

2.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Jogi jelleg – Objektív elemekre alapított értelmezés – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(EK 87. cikk, (1) bekezdés)

3.      Uniós jog – Értelmezés – Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Figyelembevétel

1.      Az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében vett „előny” azonosításához tőkejuttatás esetében azt kell mérlegelni, hogy az állami hatósághoz mérhető nagyságrendű magánbefektető hasonló körülmények között hajlandó lett volna‑e ugyanilyen mértékű tőkejuttatást nyújtani, tekintettel különösen az említett tőkejuttatás időpontjában rendelkezésre álló információkra és az ekkor előrelátható fejleményekre. Annak meghatározásához, hogy az állam körültekintő piacgazdasági befektetőként járt‑e el, vagy sem, azon időszak kontextusába kell visszahelyezkedni, amelynek során a pénzügyi támogatási intézkedéseket megtették, és következésképpen tartózkodni kell minden olyan értékeléstől, amely valamely későbbi helyzeten alapul.

Ezek az elvek irányadók akkor is, ha az állam, miután úgy döntött, hogy a vállalkozás által bizonyos visszatérítési feltételek mellett kibocsátott értékpapírt jegyez, beleegyezik a visszatérítés említett feltételeinek módosításába. Ilyen körülmények között állami támogatás nyújtására sor kerülhetett akár a tőkejuttatás keretében, akár a visszatérítési feltételek módosítása keretében.

Ami az állam magatartásának gazdasági racionalitására vonatkozóan a Bizottság által lefolytatott elemzést illeti, a Bizottság nem vonhatja ki magát a visszatérítési feltételek módosítása gazdasági racionalitásának a magánbefektető kritériumára tekintettel történő vizsgálatára irányuló kötelezettsége alól önmagában azzal az indokkal, hogy a visszatérítés tárgyát képező tőkejuttatás már maga is állami támogatásnak minősül. A Bizottságnak ugyanis csak az ilyen vizsgálat – amely feltételezi különösen az eredeti visszatérítési feltételek és a módosított feltételek összehasonlítását – végén áll módjában, hogy megállapítsa, vagy sem az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében vett további előny nyújtását.

E vizsgálat érdekében a Bizottságnak minden releváns körülményt figyelembe kell vennie, különösen pedig azokat, amelyek az eredeti visszatérítési feltételekből és a módosított feltételekből következnek. Ezzel összefüggésben az a megközelítés, amely annak megállapítására szorítkozik, hogy a tőkejuttatás visszatérítési feltételeinek módosítása állami támogatásnak minősült, anélkül hogy előtte megvizsgálta volna azt a kérdést, hogy a módosítás olyan előnyt biztosított‑e, amelyet az állammal azonos helyzetbe kerülő magánbefektető nem lett volna hajlandó nyújtani, nem lehet elegendő az EK 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatásnak minősítéshez. Az ilyen megközelítés nem vonatkoztathat el teljes mértékben sem az állam azon lehetőségétől – és nem jogától –, hogy az eredeti feltételek alapján részesüljön visszatérítésben, sem pedig azon gazdasági racionalitástól, amely a végrehajtott módosítást magyarázhatja.

Következésképpen a Bizottság tévesen értelmezi az állami támogatás fogalmát, amikor elmulasztja mérlegelni, hogy az állam a visszatérítési feltételek módosításának elfogadásával úgy járt‑e el, ahogy azt a hasonló helyzetbe kerülő magánbefektető tette volna, többek között azért, mert az állam előtörlesztésben részesülhetett, ez alkalommal pedig nagyobb bizonyossággal rendelkezett arról, hogy megfelelő ellenszolgáltatást kap, figyelembe véve az ezen időpontban fennálló piaci feltételeket.

(vö. 97–99., 110., 111., 118., 125. pont)

2.      Az állami támogatás jogi természetű fogalom, és azt objektív tények alapján kell értékelni. Emiatt az uniós bíróságnak főszabály szerint – mind az előtte folyamatban lévő jogvita konkrét tényeinek, mind a Bizottság által előterjesztett értékelés szakmai vagy összetett jellegének figyelembevételével – teljes felülvizsgálatot kell gyakorolnia azon kérdés vonatkozásában, hogy valamely intézkedés az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik‑e. A bírósági felülvizsgálat ugyanakkor korlátozott azon kérdést illetően, hogy valamely intézkedés az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik‑e, amikor a Bizottság által végzett értékelés szakmai vagy összetett jellegű. Mindazonáltal a Törvényszék feladata annak eldöntése, hogy ez‑e a helyzet.

Főszabály szerint tehát a Törvényszék teljes körű felülvizsgálata alá tartozik az a kérdés, hogy a tőkejuttatás visszatérítése feltételeinek módosítása állami támogatásnak minősül‑e amiatt, hogy előnyt biztosít a kedvezményezettjének. Abban az esetben ugyanakkor, ha a Törvényszék arra az álláspontra helyezkedne, hogy a támogatás azonosítása kétségbe vonná a Bizottság által végzett összetett gazdasági értékelést – különösen annak eldöntésével kapcsolatban, hogy az állam a visszatérítési feltételek módosításának elfogadásával esetleg nem úgy járt el, mint ahogy egy hasonló nagyságrendű, körültekintő magánbefektető tette volna –, az ilyen kérdés korlátozott felülvizsgálat alá tartozik.

Így az állami támogatásokkal kapcsolatos bizottsági határozat jogszerűségének mérlegelése érdekében azokat az információkat kell figyelembe venni, amelyekkel a Bizottság a határozat elfogadásának időpontjában rendelkezett vagy rendelkezhetett. Ezzel összefüggésben, ha kiderül, hogy a Bizottság mérlegelésének ellentmondanak, vagy azt kétségbe vonják azok az információk, amelyekről a közigazgatási eljárás során nem volt tudomása, meg kell vizsgálni azt, hogy az ilyen információkat időben megismerhette és figyelembe vehette volna‑e, ha pedig így van, akkor azt, hogy a Bizottságnak rendes körülmények között figyelembe kellett‑e vennie ezeket az információkat, legalábbis mint a magánbefektető kritériumának alkalmazása szempontjából releváns adatokat.

(vö. 100., 101., 105., 106. pont)

3.      Valamely aktus rendelkező része elválaszthatatlan annak indokolásától, így az aktust – amennyiben szükséges – az elfogadásához vezető okok figyelembevételével kell értelmezni. Igaz ugyan, hogy valamely határozatnak kizárólag a rendelkező része alkalmas joghatások kiváltására, a határozat indokolásában megfogalmazott megállapítások alávethetők az uniós bíróság jogszerűségi vizsgálatának annyiban, amennyiben a sérelmet okozó aktus indokolásaként ezen aktus rendelkező részének szükséges alátámasztását jelentik, vagy ha ezen indokolás alkalmas a szóban forgó aktus rendelkező részében hozott döntés lényegének megváltoztatására.

Amennyiben tehát a Bizottság az állami támogatásokkal kapcsolatos határozatban a vizsgálatának tárgyát képező intézkedések valamelyikét jogellenesen minősíti támogatásnak, e jogellenesség elkerülhetetlenül kihat arra is, ha a Bizottság a támogatást meghatározott, a támogatás minimális számított összegére tekintettel megállapított szintű kötelezettségvállalások ellenében nyilvánítja összeegyeztethetőnek.

(vö. 146., 156., 160. pont)