A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kibővített ötödik tanács)
2023. július 5.(*)
„Dömping – Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatala – Végleges dömpingellenes vám – Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem – Az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése – A 2016/1036 rendelet 5. cikkének (3) és (9) bekezdése – Jogszabályban előírt határidő – A bizonyítékok elegendő jellege – Hiánypótlási eljárás – A jogszabályban előírt határidőn túl benyújtott információk”
A T‑126/21. sz. ügyben,
az AO Nevinnomysskiy Azot (székhelye: Nevinnomyssk [Oroszország]),
az AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK „Azot” (székhelye: Novomoskovsk [Oroszország]),
(képviselik őket: P. Vander Schueren és T. Martin‑Brieu ügyvédek)
felperesek
az Európai Bizottság (képviselik: G. Luengo és P. Němečková, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
támogatja:
a Fertilizers Europe (képviselik: B. O’Connor és M. Hommé ügyvédek)
beavatkozó fél,
A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített ötödik tanács),
a tanácskozások során tagjai: D. Spielmann elnök, U. Öberg (előadó), R. Mastroianni, M. Brkan és I. Gâlea bírák,
hivatalvezető: I. Kurme tanácsos,
tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára,
tekintettel a 2022. november 30‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetükkel a felperesek, az AO Nevinnomysskiy Azot és az AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK „Azot”, az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2020. december 15‑i (EU) 2020/2100 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2020. L 425., 21. o.; a továbbiakban: megtámadott rendelet) megsemmisítését kérik.
A jogvita előzményei
2 A felperesek oroszországi székhelyű ammóniumnitrát‑gyártók és ‑exportőrök.
3 Az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 1995. augusztus 16‑i 2022/1995/EK tanácsi rendelettel (HL 1995. L 198., 1. o.) az Európai Unió Tanácsa végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kombinált Nómenklatúra 3102 30 90 és 3102 40 90 kódja alá tartozó, Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára.
4 Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22‑i 384/96/EK tanácsi rendelet (HL 1996. L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 45. o.) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti első hatályvesztési felülvizsgálatot és az ugyanezen rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti első időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból történő kivitelre végleges dömpingellenes vámot tartottak fenn az Oroszországból történő ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2002. április 15‑i 658/2002/EK rendelettel (HL 2002. L 102., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 41. kötet, 67. o.).
5 A 384/96 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti második hatályvesztési felülvizsgálatot és 11. cikkének (3) bekezdése szerinti második időközi felülvizsgálatot követően a Tanács hatályban tartotta az intézkedéseket a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot és a 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2008. július 8‑i 661/2008/EK rendelettel (HL 2008. L 185., 1. o.).
6 A harmadik hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Európai Bizottság hatályban tartotta az intézkedéseket az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről szóló, 2014. szeptember 23‑i 999/2014/EU végrehajtási rendelettel (HL 2014. L 280., 19. o.).
7 Egy időközi felülvizsgálatot követően és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8‑i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176., 21. o.) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság elfogadta az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 999/2014 végrehajtási rendeletnek a 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követő módosításáról szóló, 2018. november 14‑i (EU) 2018/1722 végrehajtási rendeletet (HL 2018. L 287., 3. o.).
8 A felpereseket ezért továbbra is a terméktípustól függően, tonnánként 28,78 euró és 32,71 euró közötti összegű, az orosz terület egészére alkalmazandó dömpingellenes vám terhelte.
9 2019. június 21‑én a beavatkozó fél, a Fertilizers Europe, a műtrágyagyártók európai szövetsége, kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz e vámoknak az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálata iránt (a továbbiakban: eredeti kérelem). E megkeresésre azt követően került sor, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették az egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítést (HL 2019. C 53., 3. o.), amely intézkedések között szerepelt a fenti 8. pontban említett vám.
10 Az eredeti kérelemben azt állították, hogy az exportárak és a számtanilag képzett rendes érték összehasonlítása alapján bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódna a dömping. A beavatkozó fél e tekintetben az Oroszországban fennálló sajátos piaci helyzetre hivatkozott, az árak korlátozására vonatkozó összehangolt megállapodás, és az orosz kormány azon stratégiája miatt, hogy mesterségesen alacsony árakat állapít meg az ammónium‑nitrát fő input anyagát képező földgáz esetében.
11 A Bizottság kérésére a beavatkozó fél 2019. augusztus 20‑án kiegészítő információkat (a továbbiakban: kiegészítő információk) nyújtott be, amelyeket beépítettek a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem összevont változatába (a továbbiakban: összevont kérelem). Az összevont kérelemhez ily módon hozzáadott kiegészítő információk az orosz belföldi piacon alkalmazott tényleges árakon alapuló rendes értéken alapultak.
12 2019. szeptember 23‑án a Bizottság közzétette az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének felülvizsgálatára irányuló eljárás megindításáról szóló értesítést (HL 2019. C 318., 6. o.; a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés), mivel úgy ítélte meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához és a vizsgálat lefolytatásához.
13 A vizsgálat eredményeként a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországból származó ammónium‑nitrátra vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a dömping és a kár megismétlődése. A megtámadott rendelet elfogadásával tehát úgy határozott, hogy ezen intézkedéseket öt évvel meghosszabbítja.
A felek kérelmei
14 A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a megtámadott rendeletet;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
15 A Bizottság – a beavatkozó fél támogatása mellett – azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
A további bizonyíték elfogadhatóságáról
16 Az eljárás írásbeli szakaszának lezárását követően a felperesek a 2022. november 30‑i tárgyaláson további bizonyítékot nyújtottak be, amely a Chem‑courier információs és elemzési ügynökség által szolgáltatott táblázatból állt, amely az ammónium‑nitrát 2018. évi Acron Novgorod gyártelepi havi átlagárait tüntette fel (a továbbiakban: G.1. melléklet).
17 A tárgyaláson a Bizottság és a beavatkozó fél arra hivatkozott, hogy ezt a bizonyítékot mint elfogadhatatlant el kell utasítani. Azt állították, hogy az a Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikkének (3) bekezdése értelmében elkésett, és hogy a felperesek nem igazolták az ezen új bizonyíték késedelmes előterjesztését.
18 A Törvényszék emlékeztet arra, hogy az ellenbizonyítás és az ellenérdekű fél ellenbizonyítását követően a felajánlott bizonyítékok kiegészítése nem tartozik az eljárási szabályzat 85. cikkének (3) bekezdésében foglalt jogvesztő szabály hatálya alá. E rendelkezés ugyanis az új bizonyítékok felajánlására vonatkozik, és azt az eljárási szabályzat 92. cikkének (7) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni, amely kifejezetten előírja, hogy az ellenbizonyítás és a felajánlott bizonyítékok kiegészítése megengedett (lásd ebben az értelemben: 1998. december 17‑i Baustahlgewebe kontra Bizottság ítélet, C‑185/95 P, EU:C:1998:608, 71. és 72. pont).
19 A jelen ügyben az ammónium‑nitrát 2018. évi Acron Novgorod gyártelepi havi átlagárait tartalmazó, a G.1. mellékletben szereplő táblázat nem nyilvánítható elfogadhatatlannak azon az alapon, hogy azt a tárgyaláson az eljárási szabályzat 85. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtották be.
20 E bizonyíték célja a Bizottság azon érveinek megválaszolása, amelyeket a Törvényszék által a 2022. július 25‑én pervezető intézkedések keretében feltett írásbeli kérdésekre adott válaszainak 30. és 32. pontja tartalmaz.
21 A 2022. július 25‑i pervezető intézkedések útján ugyanis a Törvényszék felhívta a Bizottságot, hogy jelölje meg azokat az okokat, amelyek miatt a dömpingkülönbözetnek az összevont kérelemben szereplő számításai keretében a beavatkozó fél számára indokolt volt, hogy eltérő kiindulási pontokat és érkezési pontokat, tehát a szállítási költségek különböző kiigazításait, vagyis a Novomoskovsk Eurochem gyártelepi árat vegye figyelembe az orosz belföldi piacon ténylegesen alkalmazott áraknak az Észtországba, az Európai Unió többi részébe és Brazíliába irányuló export áraival való összehasonlítása érdekében, az Acron Novgorod gyártelepi árat pedig a számtanilag képzett rendes értéknek az Észtországba, az Unió többi részébe és Brazíliába irányuló export áraival való összehasonlítás érdekében.
22 A Törvényszék ötödik írásbeli kérdésére adott válaszában a Bizottság jelezte, hogy észszerűen nem várható el, hogy a beavatkozó fél ugyanazon oroszországi gyártelep költségeiről és árairól is adatokat szerezhessen, amely esetben mindkét módszernél ugyanazt a kiindulási pontot lehetett volna használni. A Bizottság, miután jelezte, hogy az Acron Novgorod gyártelep viszonylag közelebb van az Észtországgal közös határhoz, mint a Novomoskovsk Eurochem gyártelep, így alacsonyabb szállítási költségekkel szembesült, hozzátette többek között, hogy a kiigazításokat olyan bizonyítékok alapján végezték el, amelyek észszerűen a beavatkozó fél rendelkezésére álltak.
23 A Bizottság által ily módon kifejtett álláspont nem tűnik ki az eljárás megindításáról szóló értesítésből, a megtámadott rendeletből, az ellenkérelemből vagy a viszonválaszból, így a felperesek erről csak a Törvényszék által pervezető intézkedések keretében feltett írásbeli kérdésekre adott bizottsági válaszokkal szereztek tudomást.
24 Márpedig a G.1. melléklet benyújtásával a felperesek a Bizottságnak kívánnak ellentmondani, és azt kívánják bizonyítani, hogy téves az az állítás, hogy a beavatkozó fél nem szerezhetett adatokat ugyanazon oroszországi gyártelep költségeiről és árairól, beleértve az Acron Novgorodra vonatkozó adatokat is. Arra hivatkoznak, hogy a Chem‑courier, amelyet a Bizottság és a beavatkozó fél független szakértő forrásnak tekintett, ilyen árlistákat állít össze minden egyes ammónium‑nitrát‑gyárra vonatkozóan, és ez alapján nyújtják be az ammónium‑nitrát 2018. évi Acron Novgorod gyártelepi havi átlagáraira vonatkozó táblázatot.
25 Következésképpen a felperesek által a tárgyaláson benyújtott G.1. mellékletet ellenbizonyítéknak kell tekinteni, és az eljárási szabályzat 85. cikkének (3) bekezdésében előírt jogvesztő szabály nem alkalmazható, így az elfogadható.
Az ügy érdeméről
26 Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek egyetlen jogalapra hivatkoznak, amely lényegében az alaprendelet 11. cikke (2) és (5) bekezdésének, valamint ugyanezen rendelet 5. cikke (3) bekezdésének azáltal történő megsértésén alapul, hogy a Bizottság tévesen indította meg a hatályvesztési felülvizsgálati eljárást, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték.
27 Először is a felperesek szerint a Bizottságnak kizárólag az eredeti kérelmet kellett volna figyelembe vennie ahhoz, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindítása érdekében előterjesztett bizonyítékok elegendő jellegére vonatkozó értékelését alátámassza, nem pedig azokat a kiegészítő információkat, amelyek megváltoztatták az említett kérelem lényegét. Meg kellett volna vizsgálnia továbbá a beavatkozó fél által az eredeti kérelemben előterjesztett bizonyítékok pontosságát és megfelelőségét is. Másodszor azzal érvelnek, hogy az eredeti kérelem nem tartalmazott elegendő bizonyítékot a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozóan az intézkedések hatályvesztése esetén. Harmadszor előadják, hogy mindenesetre a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az összevont kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott e valószínűségre vonatkozóan.
28 A Törvényszék célszerűnek tartja először is a felpereseknek az eredeti kérelemben foglalt bizonyítékok elegendő jellegére alapított érvelését az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által benyújtott hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmekre alkalmazandó jogi kritériumokra tekintettel megvizsgálni.
A Törvényszék felülvizsgálatával és az alaprendelet értelmezésére vonatkozó elvekkel kapcsolatos előzetes észrevételek
29 A közös kereskedelempolitika, és különösen a kereskedelempolitikai védintézkedések területén a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az uniós intézményeknek az általuk vizsgálandó gazdasági és politikai helyzetek összetettségéből adódóan széles mérlegelési jogkörrel kell rendelkezniük, így e széles mérlegelési jogkör bírósági felülvizsgálatának az eljárási szabályok betartásának, a megállapított tények tényszerű pontosságának, e tényadatok értékelése során a nyilvánvaló hiba kizárásának, illetve a hatáskörrel való visszaélés kizárásának ellenőrzésére kell korlátozódnia (lásd ebben az értelemben: 2022. január 20‑i Bizottság kontra Hubei Xinyegang Special Tube, C‑891/19 P, EU:C:2022:38, 35. és 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
30 Azon bizonyítékok Törvényszék általi felülvizsgálata, amelyekre az uniós intézmények megállapításaikat alapítják, nem minősül olyan új tényértékelésnek, amely ezen intézmények tényértékelésének helyébe lép. E felülvizsgálat nem sérti ezen intézményeknek a kereskedelempolitika területén fennálló széles mérlegelési jogkörét, hanem annak megállapítására korlátozódik, hogy e bizonyítékok alátámaszthatják‑e az intézmények következtetéseit. Következésképpen a Törvényszéknek nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és következetességét kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy a bizonyítékok tartalmazzák‑e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatot, valamint hogy e bizonyítékok alátámasztják‑e a belőlük levont következtetéseket (lásd: 2017. december 14‑i EBMA kontra Giant [China] ítélet, C‑61/16 P, EU:C:2017:968, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. január 20‑i Bizottság kontra Hubei Xinyegang Special Tube ítélet, C‑891/19 P, EU:C:2022:38, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
31 Ezzel szemben a jogkérdéseket illetően a Törvényszék teljes körű felülvizsgálatot gyakorol, amely magában foglalja a jogi rendelkezések objektív tényeken alapuló értelmezését, valamint annak vizsgálatát, hogy az ilyen rendelkezés alkalmazási feltételei teljesülnek‑e, vagy sem (lásd ebben az értelemben: 1985. július 11‑i Remia és társai kontra Bizottság ítélet, 42/84, EU:C:1985:327, 34. pont; 2022. november 9‑i Kambodge és CRF kontra Bizottság ítélet, T‑246/19, EU:T:2022:694, 45. pont).
32 E tekintetben az Unió által kötött nemzetközi megállapodásoknak a másodlagos uniós joggal szembeni elsőbbsége miatt az utóbbi szövegét amennyire lehet, úgy kell értelmezni, hogy az összhangban legyen e megállapodásokkal (lásd: 2022. január 20‑i Bizottság kontra Hubei Xinyegang Special Tube ítélet, C‑891/19 P, EU:C:2022:38, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. május 12‑i Bizottság kontra Hansol Paper ítélet, C‑260/20 P, EU:C:2022:370, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
33 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint, abban az esetben, ha az Unió a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében vállalt valamely különös kötelezettséget szándékozott teljesíteni, vagy – mint a jelen esetben – ha az uniós jogi aktus kifejezetten utal a WTO‑megállapodások meghatározott rendelkezéseire, az uniós bíróság vizsgálhatja a szóban forgó uniós jogi aktusnak a WTO‑szabályok alapján fennálló jogszerűségét (1999. november 23‑i Portugália kontra Tanács ítélet, C‑149/96, EU:C:1999:574, 49. pont; 2003. január 9–i Petrotub és Republica kontra Tanács ítélet, C‑76/00 P, EU:C:2003:4, 54. pont; 2007. szeptember 27‑i Ikea Wholesale ítélet, C‑351/04, EU:C:2007:547, 30. pont), ami magában foglalja e megállapodás különböző rendelkezéseinek a WTO Vitarendezési Testülete által elfogadott értelmezésének figyelembevételét (lásd ebben az értelemben: 2022. január 20‑i Bizottság kontra Hubei Xinyegang Special Tube ítélet, C‑891/19 P, EU:C:2022:38, 32. és 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. április 28‑i Yieh United Steel kontra Bizottság ítélet, C‑79/20 P, EU:C:2022:305, 102. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
34 Így az alaprendelet (2) és (3) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy e rendelet célja többek között az 1994. évi Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (HL 1994. L 336., 103. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 189. o.; a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) szabályainak az uniós jogba való lehető legteljesebb mértékű átültetése, amelyek sorában szerepelnek különösen a dömpingellenes intézkedések időtartamára és felülvizsgálatára vonatkozó szabályok, mégpedig az említett szabályok megfelelő és átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében. Az alaprendelet (4) preambulumbekezdése hozzáteszi, hogy az 1994. évi Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) által megállapított jogok és kötelezettségek egyensúlyának megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy az Unió figyelembe vegye e szabályoknak a főbb kereskedelmi partnerek általi értelmezését.
35 Konkrétabban, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével az Unió a dömpingellenes megállapodás 11.3. cikkében foglalt különös kötelezettségeket kívánta teljesíteni (lásd: 2008. szeptember 24‑i Reliance Industries kontra Tanács és Bizottság ítélet, T‑45/06, EU:T:2008:398, 90. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
36 Az alaprendelet 5. cikke lényegében a maga részéről az uniós jogba ülteti át a dömpingellenes megállapodás 5.1–5.9. és 6.1.3. cikkét, és előbbi cikket – amennyire csak lehet – e cikkek, valamint azoknak a WTO Vitarendezési Testülete által adott értelmezése fényében kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2017. július 11‑i Viraj Profiles kontra Tanács ítélet, T‑67/14, nem tették közzé, EU:T:2017:481, 90. pont; 2016. december 15‑i Gul Ahmed Textile Mills kontra Tanács ítélet, T‑199/04 RENV, nem tették közzé, EU:T:2016:740, 90. pont).
37 Ezen elvek fényében kell megvizsgálni, hogy a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által benyújtott hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmekre alkalmazandó jogi kritériumoknak megfelelően indította‑e meg a felülvizsgálatot.
Az eredeti kérelemben foglalt bizonyítékoknak a – hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmekre alkalmazandó jogi kritériumokra tekintettel – elegendő jellegéről
38 A felperesek szerint az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének az ugyanezen cikk második albekezdésével összefüggésben értelmezett negyedik albekezdése értelmében azon bizonyítékok elegendő jellegét, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az intézkedések lejárata valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna, a benyújtott felülvizsgálati kérelemben szereplő bizonyítékokra tekintettel kell értékelni „az ötéves időszak lejárta előtt legkésőbb három hónappal”, amely időszak végén a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik (a továbbiakban: jogszabályban előírt határidő).
39 A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem összevont változata, amelyet a jogszabályban előírt határidő lejártát követően és az ötéves időszak végét megelőző három hónap folyamán nyújtottak be, nem minősül érvényes jogalapnak, mivel az alaprendelet egyetlen rendelkezése sem teszi lehetővé, hogy a jogszabályban előírt határidő lejárta után új bizonyítékokat terjesszenek elő annak érdekében, hogy pótolják vagy orvosolják az elegendő bizonyítéknak a felülvizsgálati kérelem említett határidőn belüli benyújtásának időpontjában fennálló hiányát.
40 A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló határozat ezért nem indokolható olyan új érvekkel vagy bizonyítékokkal, amelyek a felülvizsgálati kérelem jogszabályban előírt határidőn belüli benyújtásakor még nem léteztek. Az ötéves időszak végét megelőző három hónapban csak olyan pontosításokat és magyarázatokat lehet kérni vagy benyújtani, amelyek lehetővé teszik az említett határidőn belül már benyújtott bizonyítékok megértését, helyesbítését vagy elegendő jellegének megerősítését.
41 A felperesek szerint e tekintetben különbséget kell tenni az eredeti vizsgálat megindítása között, amelyet többek között az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése szabályoz, amely nem függ semmilyen határidőtől, amelyen belül az elegendő bizonyítékot tartalmazó panaszt kell benyújtani, és a hatályvesztési felülvizsgálatnak az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján történő megindítása között, amely megköveteli, hogy a jogszabályban előírt határidőn belül elegendő bizonyítékot tartalmazó felülvizsgálati kérelmet nyújtsanak be. Az említett rendelet 5. cikke (9) bekezdésének a hatályvesztési felülvizsgálati eljárásokra való alkalmazását ezenkívül ugyanezen rendelet 11. cikkének (5) bekezdése is kizárja.
42 A felperesek hozzáteszik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdése értelmében az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó a hatályvesztési felülvizsgálatokra, így a Bizottság köteles megvizsgálni az eredeti kérelemben szereplő bizonyítékok pontosságát és megfelelőségét.
43 Ezzel szemben a felperesek arra is hivatkoznak, hogy a WTO ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a Bizottság nem hivatkozhat az eredeti vizsgálat megindításának a dömpingellenes megállapodás 5.3. cikkében foglalt kritériumára a jogszabályi határidőn túl benyújtott kiegészítő információk figyelembevétele érdekében, mivel az nem alkalmazandó az intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatára.
44 Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének ilyen értelmezését megerősíti az európai ombudsmannak az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata iránti kérelemhez az 1225/2009 rendelet szerinti hozzáférésnek a Bizottság általi megtagadására vonatkozó 577/2014/MDC sz. panaszra vonatkozó vizsgálat lezárásáról szóló 2016. március 17‑i határozata (a továbbiakban: az ombudsman 577/2014/MDC sz. panaszról szóló határozata).
45 Márpedig a jelen ügyben csak az eredeti kérelmet nyújtották be a jogszabályi határidőn belül, és az említett kérelemben benyújtott egyetlen bizonyíték, amely az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping folytatódásának valószínűségére utalt, a dömpingkülönbözetnek a számtanilag képzett rendes értéken alapuló számításaira vonatkozott.
46 Ezzel szemben az összevont kérelemben szereplő, 2019. augusztus 20‑án, vagyis közel két hónappal a jogszabályban előírt határidő lejárta után benyújtott kiegészítő információk az oroszországi tényleges belföldi árakon alapuló dömpingkülönbözetet támasztják alá. Olyan új bizonyítékokról van tehát szó, amelyeket külön jogi rendelkezések szabályoznak, és amelyek eltérő számítási módszeren alapulnak, és amelyek megváltoztatták az eredeti kérelemben foglalt bizonyítékok lényegét, így a Bizottság azokat nem vehette volna figyelembe.
47 Az eredeti kérelemben szereplő elegendő bizonyíték hiánya egyébiránt kitűnik a megtámadott rendelet (23) preambulumbekezdéséből, amely lényegében azt mondja ki, hogy a beavatkozó fél által a jogszabályi határidőn túl benyújtott pontosítások nélkül nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához.
48 A Bizottság tehát tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor – amint az többek között a megtámadott rendelet (20) preambulumbekezdéséből kitűnik – jelezte, hogy nem releváns, hogy az eredeti kérelmet az oroszországi tényleges belföldi árakra vonatkozóan rendelkezésre álló információk alapján becsült rendes értékekkel egészítették ki, és amikor úgy határozott, hogy a hatályvesztési felülvizsgálatot „az összevont felülvizsgálati kérelem alapján” indítja meg, amely kérelem a jogszabályi határidőn túl benyújtott új bizonyítékokat tartalmaz. Így megsértette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdését, amikor úgy határozott, hogy a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó elegendő bizonyíték hiánya ellenére megindítja az említett felülvizsgálati eljárást.
49 A Bizottság azzal érvel, hogy az alaprendelet egyetlen rendelkezése sem korlátozza elemzését a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra nézve. A bizonyítékok elegendő jellegére vonatkozó feltételnek csak a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló határozat meghozatalának időpontjában kell teljesülnie. Ezenkívül nem követelmény, hogy a dömping folytatódásának bizonyítása már megállapítást nyerjen.
50 Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás dinamikus eljárás. Adott esetben az ötéves időszak végét megelőző három hónapon belül benyújtott felülvizsgálati kérelem összevont változata – amely időszak lejártával a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik – kiegészítheti vagy pontosíthatja a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelmet további információkkal és az uniós gyártók által saját kezdeményezésükre vagy a Bizottsággal folytatott egyeztetéseket követően benyújtott pontosításokkal. Ez az összevont változat nem helyettesítheti a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelmet, és nem módosíthatja annak lényeges tartalmát, és nem minősülhet új benyújtásnak.
51 E tekintetben az alaprendeletnek az eredeti dömpingellenes vizsgálati eljárás megindítását szabályozó, 5. cikkének (3) és (9) bekezdése alkalmazandó az említett rendelet 11. cikkének (5) bekezdése értelmében a hatályvesztési felülvizsgálatok megindítására, és e rendelkezések megerősítik azt az értelmezést, amely szerint a Bizottságnak az ilyen felülvizsgálatok megindításáról szóló határozatának meghozatalakor kell igazolnia, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a káros dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna, és e célból további információkat gyűjthet.
52 Ezzel szemben, noha a felülvizsgálati kérelemben foglalt bizonyítékok pontosságának és helytállóságának az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett ellenőrzése az elegendő jellegük meghatározásának eszköze, a felülvizsgálat megindításának célszerűségéről való határozathozatal során alkalmazandó jogi kritérium kizárólag a bizonyítékoknak az említett felülvizsgálat megindításakor fennálló „elegendő jellege”, nem pedig azok helytállósága és pontossága körébe tartozik.
53 A Bizottság szerint minden ettől eltérő értelmezés korlátozná azt a lehetőségét, hogy megvizsgálja a bizonyítékok elegendő jellegét, amit megerősít az ombudsman 577/2014/MDC sz. panaszról szóló határozata is, amelyre a felperesek hivatkoztak.
54 A Bizottság írásbeli észrevételeiben hozzáteszi, hogy az eredeti vizsgálatokra alkalmazandó rendelkezések és a hatályvesztési felülvizsgálatokra alkalmazandó rendelkezések – ideértve a határidőket is – közötti különbségek nem feltételezik, hogy az említett felülvizsgálatokkal összefüggésben azt, hogy az eredeti kérelemben nincs elegendő bizonyíték, ne lehessen a Bizottság ismételt kérései útján helyesbíteni.
55 A jelen ügyben az eredeti kérelmet nem elszigetelten, hanem az ötéves időszak végét megelőző három hónapban benyújtott és az összevont kérelemben szereplő kiegészítő információkkal együtt vizsgálták meg.
56 Az összevont kérelemben szereplő, az orosz belföldi piacon érvényes tényleges árak alapján végzett dömpingkülönbözet‑számítások megerősítették és kiegészítették az eredeti kérelemben szereplő, a számtanilag képzett rendes érték és az exportárak összehasonlítására vonatkozó alapvető bizonyítékokat, anélkül hogy módosították volna az utóbbi kérelemben szereplő állítások lényegét.
57 A felperesek ezenkívül tévesen értelmezik a megtámadott rendelet (23) preambulumbekezdését, amely egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálatot mind az eredeti kérelem, mind pedig a kiegészítő információk alapján indították meg, és nem tér ki arra a kérdésre, hogy az eredeti kérelemben szereplő információk elegendőek voltak‑e a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához.
58 A Bizottság tehát nem követett el hibát, amikor a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló határozat meghozatalakor az összevont kérelemre támaszkodott annak megállapításakor, hogy e tekintetben elegendő bizonyítékkal rendelkezik.
59 A beavatkozó fél lényegében a Bizottság érveire hivatkozik.
60 A jelen ügy szempontjából a Törvényszék megvizsgálja a felperesek azon kifogásait, amelyek először is a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott, hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem tartalmára alkalmazandó jogi kritériumok megsértésére, másodszor pedig az eredeti kérelemben szereplő bizonyítékok elegendő jellegére és a kiegészítő információk jellegére vonatkoznak.
– A felülvizsgálati kérelem tartalmára alkalmazandó jogi kritériumokról
61 Az alaprendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a dömpingellenes vámot csak addig és olyan mértékben kell alkalmazni, amíg és amennyire az a kárt okozó dömping kivédéséhez szükséges.
62 Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének első albekezdése előírja, hogy a végleges dömpingellenes intézkedés hatálya a kivetését követő öt év után vagy a dömpingre és a kárra egyaránt kiterjedő legutolsó felülvizsgálat lezárását követő öt év után megszűnik, kivéve ha a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy ez a megszűnés valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. A megszűnés felülvizsgálatát vagy Bizottság kezdeményezésére, vagy az uniós gyártók/termelők, illetve a nevükben eljáró személyek kérésére kell megindítani, és az intézkedések a felülvizsgálat ideje alatt hatályban maradnak.
63 Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének második albekezdése többek között pontosítja, hogy a megszűnés felülvizsgálatát kell kezdeményezni akkor, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az okozott kár további fennállását vagy megismétlődését eredményezi. Az említett cikk negyedik bekezdése értelmében az Unió gyártóinak/termelőinek – az ötéves időszak lejárta előtt legkésőbb három hónappal – joguk van felülvizsgálati kérelmet benyújtani.
64 Amint az a fenti 31. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik, a Törvényszék teljes körű felülvizsgálatot gyakorol az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének második és negyedik albekezdésében foglalt rendelkezések értelmezésének, valamint alkalmazási feltételeik teljesülésének ellenőrzése tekintetében.
65 Először is, az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének szó szerinti értelmezéséből az következik, hogy az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által legkésőbb három hónappal azon ötéves időszak vége előtt benyújtandó felülvizsgálati kérelemnek, amelynek végére a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik, elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.
66 Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése ugyanis, amely meghatározza azt a jogszabályi határidőt, amelyen belül a felülvizsgálati kérelmet az uniós gyártóknak vagy a nevükben eljáró személyeknek be kell nyújtani, kifejezetten a második albekezdésre utal, amely pontosítja az említett kérelem tartalmára vonatkozó azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik a felülvizsgálat lefolytatását.
67 Mivel az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének szövegéből kitűnik, hogy az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által az ötéves időszak vége előtt legkésőbb három hónappal benyújtott felülvizsgálati kérelemnek meg kell felelnie a második albekezdésnek, e kérelemnek legkésőbb ezen időpontig elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna, annak érdekében, hogy igazolt legyen a felülvizsgálat megindítása.
68 Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése második és negyedik albekezdésének ilyen értelmezését az ombudsman is elfogadta az 577/2014/MDC sz. panaszról szóló határozatában, amely egy érdekelt félnek a felülvizsgálati kérelem jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott eredeti változatához való hozzáférési jogára vonatkozott, amint arra a felperesek helyesen hivatkoznak. E határozatban az ombudsman helyesen mutatott rá arra, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat két együttes feltétele az, ha a jogszabályban előírt határidőn belül olyan kérelmet nyújtanak be, amely elegendő bizonyítékot tartalmaz arra nézve, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. A felülvizsgálati kérelemnek a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott változatához való hozzáférés így lehetővé teszi az érdekelt felek számára annak ellenőrzését, hogy az eljárás e szakaszában teljesültek‑e az e cikkben előírt feltételek.
69 Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének második és negyedik albekezdésében foglalt, annak biztosítására irányuló célkitűzés, hogy a Bizottsághoz a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott bizonyítékok elegendőek‑e annak megállapításához, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping és a kár valószínűleg folytatódna vagy megismétlődne, nem érhető el, ha e rendelkezéseket úgy kell értelmezni, hogy az uniós gyártóknak a jogszabályban előírt határidő lejártát követően további három hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eleget tegyenek e feltételnek.
70 A dömpingellenes intézkedések megszűnését eredményező ötéves időszak végét megelőző három hónapos határidő bevezetése tehát hozzájárul a jogi helyzetek biztonságának garantálásához, mivel lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy kellő időben megtudják, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntarthatók‑e, amit a Bizottság a tárgyaláson megerősített, valamint a Bizottság számára, hogy megfelelő határidővel rendelkezzen az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által benyújtott felülvizsgálati kérelemben foglalt bizonyítékok értékelésére, valamint azok elegendő és releváns jellegéről való meggyőződésre, annak elkerülése érdekében, hogy a dömpingellenes intézkedéseket az előírt határidőn túl indokolatlanul fenntartsák.
71 Másodszor, amint abban a felek egyetértenek, az uniós gyártóknak a jogszabályban előírt határidő lejártát követően és az ötéves időszak végét megelőző három hónapos időszakon belül lehetőségük van arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján további információkat nyújtsanak be. Azt is meg kell állapítani, amint azt a felek is elismerik, hogy az ilyen bizonyítékok nem minősülhetnek új érveknek, és nem helyettesíthetik a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelmet, illetve nem pótolhatják az abban foglalt bizonyítékok elégtelen jellegét. Ugyanis a Bizottság, noha a viszonválaszban azt állította, hogy az eredeti vizsgálatokra alkalmazandó rendelkezések és a hatályvesztési felülvizsgálatokra alkalmazandó rendelkezések közötti különbségek nem feltételezik, hogy az említett felülvizsgálatokkal összefüggésben az elegendő bizonyíték hiánya az eredeti kérelemben nem helyesbíthető a Bizottság ismételt kérései útján, ezt az állítást a tárgyaláson visszavonta.
72 Amint az a fenti 70. pontból kitűnik, a dömpingellenes intézkedések hatályvesztését megelőző három hónapos határidő lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy értékelje a felülvizsgálati kérelemben foglalt, a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott bizonyítékokat, és ellenőrizze azok elegendő és releváns jellegét, mielőtt eldöntené, hogy meg kell‑e indítani a felülvizsgálatot, vagy sem. E célból megengedett, hogy az ötéves időszak végét megelőző három hónapban további felvilágosítást kapjon vagy kérjen, ami a kérelem összevont változatát eredményezi.
73 Bár a Bizottság figyelembe veheti az uniós gyártó által ily módon benyújtott kiegészítő információkat az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által benyújtott felülvizsgálati kérelmet követő felülvizsgálat megindításának igazolásaként, e gyártók csak kiegészíthetik vagy megerősíthetik a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott, elegendő bizonyítékot. Ezzel szemben nem minősülhetnek új érveknek vagy bizonyítékoknak, és nem pótolhatják az azokban foglalt bizonyítékok elégtelen jellegét, amelyet a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott bizonyítékok alapján kell értékelni.
74 Így, amint azt a Bizottság a tárgyaláson elismerte, az uniós gyártók által a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott elegendő bizonyíték hiányát a Bizottság nem orvosolhatja hivatalból az ötéves időszak végét megelőző három hónapos időszak alatt az említett gyártók részéről történő hiánypótlási eljárás címén.
75 A döntő kérdés tehát mind a felülvizsgálatnak az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által benyújtott kérelem alapján történő megindításakor a Bizottság által felhasznált információkra, mind pedig arra az időpontra vonatkozik, amikor a Bizottság ezeket az információkat megkapta, valamint arra, hogy a jogszabályban előírt határidőn belül kapott információk mennyiben jelentenek elegendő bizonyítékot arra nézve, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.
76 Következésképpen a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az ötéves időszak végét közvetlenül megelőző három hónap beleszámít abba a határidőbe, amelyen belül elegendő bizonyítékot tartalmazó felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, és hogy a bizonyítékok elegendő jellegére vonatkozó feltételnek csak a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló határozat meghozatalának időpontjában kell teljesülnie.
77 Az ilyen ellentétes értelmezés megfosztaná értelmétől az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdését, mivel tárgytalanná tenné az ott előírt jogi kötelezettséget, és ellentétes lenne a felülvizsgálati eljárás céljával, amely annak megkövetelésére irányul, hogy az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által az ötéves időszak vége előtt legkésőbb három hónappal benyújtott kérelem megfeleljen az e rendelkezés második albekezdésében előírt bizonyítási követelménynek, amelynek értelmében elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan az intézkedések hatályvesztése esetén.
78 A Bizottság által az alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdésére tett utalás nem kérdőjelezi meg ezt a következtetést.
79 Az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének első albekezdése ugyanis előírja, hogy az említett rendeletnek az eljárásra és a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó rendelkezéseit – a határidőkkel kapcsolatos rendelkezések kivételével – minden, különösen az ugyanezen cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lefolytatott felülvizsgálatra alkalmazni kell.
80 Bár e cikk nem utal kifejezetten a jelen ügyben érintett releváns rendelkezésekre, már megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdése nem terjeszti ki a felülvizsgálati eljárásra az eredeti vizsgálat keretében az eljárásra és a vizsgálatok lefolytatására alkalmazandó rendelkezéseket. Az említett rendelet 11. cikkének (5) bekezdése e rendelkezések felülvizsgálati eljárásokra történő alkalmazását azok releváns jellegétől teszi függővé (2018. szeptember 11‑i Foshan Lihua Ceramic kontra Bizottság ítélet, T‑654/16, EU:T:2018:525, 37. pont).
81 Így a felülvizsgálati eljárás különbözik az eredeti vizsgálati eljárástól, amely utóbbit az alaprendelet más rendelkezései szabályoznak. A Bíróság ezért már megállapította, hogy az eredeti vizsgálatot szabályozó rendelkezések közül néhány nem alkalmazható a felülvizsgálati eljárásra, tekintettel az alaprendelet által bevezetett rendszer általános szerkezetére és célkitűzéseire (lásd ebben az értelemben: 2010. február 11‑i Hoesch Metals and Alloys ítélet, C‑373/08, EU:C:2010:68, 77. pont).
82 Egyrészt a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése előírja, hogy ha nyilvánvaló, hogy az eljárás megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, a Bizottság a panasz benyújtásának napjától számított negyvenöt napon belül megindítja az eljárást, és erről értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ha a benyújtott bizonyíték nem elegendő, erről a panaszost tájékoztatni kell a panasz Bizottsághoz történő benyújtását követő negyvenöt napon belül. A Bizottság rendszerint a panasz Bizottsághoz történő benyújtását követő huszonegy napon belül tájékoztatja a tagállamokat a panasz kivizsgálásáról.
83 A „[ha] nyilvánvaló, hogy az eljárás megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre” kifejezés, amellyel az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése kezdődik, nem értelmezhető e rendelkezés többi részétől függetlenül, amely rendelkezés szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy annak célja azon határidők pontosítása, amelyeken belül a Bizottságnak a panasz benyújtásának időpontjától kezdődően meg kell indítania az eredeti vizsgálati eljárást, értesítenie kell a panaszost a vizsgálat elmaradásáról, vagy tájékoztatnia kell a tagállamokat a panasz kivizsgálására vonatkozó információkról.
84 Márpedig az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdése első albekezdésének szövegéből kifejezetten kitűnik, hogy az említett rendeletnek a határidőkre vonatkozó egyéb rendelkezései nem alkalmazhatók a hatályvesztési felülvizsgálatokra.
85 Ennélfogva, mivel az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése olyan rendelkezés, amely az eredeti dömpingellenes vizsgálatokra vonatkozó határidőkre vonatkozik, az nem alkalmazható az említett rendelet 11. cikkének (5) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálati eljárásokra, amint azt a felperesek helyesen állítják.
86 Másrészt az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében „[a] Bizottságnak, amennyire csak lehetséges, meg kell vizsgálnia a panaszban foglalt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, annak megállapítása céljából, hogy elegendő bizonyíték áll‑e rendelkezésre a vizsgálat megindításához”.
87 E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdése csak a panaszban foglalt bizonyítékok pontosságának és helytállóságának a Bizottság általi vizsgálatára vonatkozik annak megállapítása érdekében, hogy elegendő bizonyíték áll‑e rendelkezésre az eredeti vizsgálat megindításához, és nem igazolhatja hivatalból a hiánypótlási eljárás megindítását, amennyiben az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által benyújtott, hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmekre előírt jogszabályi határidőn belül benyújtott bizonyítékok nem elegendőek annak megállapításához, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.
88 Kétségtelen, hogy – amint arra a Bizottság helyesen rámutat – a Bíróságnak már volt alkalma megállapítani, hogy a vizsgálat megindítása – akár a dömpingellenes eljárás megindításakor, akár a dömpingellenes vám kivetéséről szóló rendelet felülvizsgálata keretében – mindig a dömping fennállására és az abból eredő kárra vonatkozó elegendő bizonyíték meglététől függ (1993. december 7‑i Rima Eletrometalurgia kontra Tanács ítélet, C‑216/91, EU:C:1993:912, 16. pont).
89 Ezt az ítélkezési gyakorlatot azonban az Európai Gazdasági Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt vagy szubvencionált behozatallal szembeni védelemről szóló, 1988. július 11‑i 2423/88/EGK tanácsi rendelet (HL 1988. L 209., 1. o.) alapján alakították ki, amelyben a felülvizsgálat megindítására vonatkozó rendelkezés kifejezetten az eredeti vizsgálat megindítására vonatkozó cikkre utalt.
90 A 2423/88 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése ugyanis, amely teljes egészében a felülvizsgálati eljárásról szólt, a vizsgálati rendszert illetően az említett rendeletnek az eredeti eljárás keretében alkalmazandó 7. cikkére utalt. E kifejezett utalással a közösségi jogalkotó kifejtette, hogy ugyanazokat a szabályokat kell követni az „eredeti” vizsgálat vagy a „felülvizsgálat” tárgyában (Léger főtanácsnok Bizottság kontra NTN és Koyo Seiko ügyre vonatkozó indítványa, C‑245/95 P, EU:C:1997:400, 81. pont).
91 Márpedig a 2423/88 rendeletet felváltotta az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1994. december 22‑i 3283/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 349., 1. o.), amelyben a szóban forgó rendelkezések megfogalmazása megváltozott, majd az alaprendelet 5. és 11. cikkének jelenlegi változatáig változatlanul maradt, amely cikkek már nem tartalmaznak ilyen kifejezett utalást.
92 Az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdésében semmi nem utal arra, hogy az ott szereplő bizonyítási követelmények az eredeti dömpingellenes vizsgálatok megindításán kívül más eljárásokra is vonatkoznak, sem arra, hogy az ott meghatározott kritériumok az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által benyújtott felülvizsgálati kérelmet követő hatályvesztési felülvizsgálatokra is alkalmazhatók.
93 A Bizottság továbbá tévesen értelmezi a WTO szervei által a dömpingellenes megállapodás 5.3. cikkét értelmező jelentéseket, amelyek szövege megegyezik az alaprendelet 5. cikke (3) bekezdésének szövegével, amikor azt állítja, hogy ebből az következik, hogy a bizonyítékok elegendő jellegét a hatályvesztési felülvizsgálat megindításának célszerűségéről való határozathozatal időpontjában kell értékelni, és figyelembe veheti az erre vonatkozó jogszabályi határidőn túl benyújtott kiegészítő információkat.
94 A vizsgálóbizottság 2021. január 18‑án elfogadott, „Pakisztán – Az Egyesült Arab Emírségekből származó, biaxiálisan orientált polipropilén filmekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések” című jelentésében (WT/DS 538/R, 7.30. pont) foglalt elemzés a dömpingellenes megállapodás 5. cikke (3) bekezdésének az eredeti dömpingellenes vizsgálat panasz alapján történő megindítása tekintetében irányadó értelmezésére vonatkozott. Ami a vizsgálóbizottság által 2003. augusztus 14‑én elfogadott, az „Egyesült Államok – Nemesacélra vonatkozó lejárat felülvizsgálata” című jelentésben (WT/DS 244/R, 7.27.–7.39. és 7.45. pont) foglalt elemzést illeti, az a dömpingellenes megállapodás 5.6. és 11.2. cikkében foglalt bizonyítási kritériumokra vonatkozott, amelyek az eredeti dömpingellenes vizsgálatnak a hatóságok kezdeményezésére – anélkül, hogy valamely belföldi iparág vagy annak nevében erre irányuló írásbeli kérelmet nyújtottak volna be – történő megindítására, illetve a dömpingellenes intézkedéseknek a hatóságok kezdeményezésére vagy bármely érdekelt fél kérelmére történő felülvizsgálatára vonatkoztak. Márpedig e kérdések nem képezik a jelen jogvita tárgyát, így a Bizottság és a beavatkozó fél érvei e tekintetben hatástalanok.
95 A vizsgálóbizottság által 2020. július 24‑én elfogadott, az „Európai Unió – Költségkiigazítási módszerek II (Oroszország)” (WT/DS 494/R, 7.332. és 7.333. pont) című jelentésében kifejezetten szerepel, hogy a dömpingellenes megállapodás 11.3. cikkében az említett megállapodás 5.3. cikkére való hivatkozás hiányát úgy kell értelmezni, hogy az azt jelenti, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindításának kritériuma eltér az eredeti vizsgálat megindításához szükséges kritériumtól, és hogy az említett megállapodás 5.3. cikkében meghatározott kritérium nem alkalmazandó a hatályvesztési felülvizsgálatra.
96 Kétségtelen, hogy a vizsgálóbizottság WT/DS 494/R. sz. jelentését illetően a Bizottság jelezte, hogy 2020. augusztus 28‑án fellebbezést nyújtott be, amelyet az Oroszországi Föderáció követett, amely 2020. szeptember 2‑án nyújtott be fellebbezést. Tekintettel arra, hogy a fellebbviteli testület jelenleg nem tudja megvizsgálni ezeket a fellebbezéseket, mivel a testületben továbbra is vannak betöltetlen helyek, a Bizottság a tárgyaláson előadta, hogy e jelentés nem precedensértékű, és e vita jogi megoldása a közeljövőben sem várható.
97 E tekintetben a beavatkozó fél a tárgyaláson azt állította, hogy nem kívánatos, hogy az uniós bíróság átültesse a WTO valamely szervének határozatából származó kivonatot, és azt e minőségében az uniós jog értelmezéseként írja elő, különösen, ha a rendelkezések megfogalmazása és célja eltérő.
98 Mindazonáltal a dömpingellenes megállapodás rendelkezéseinek a fellebbviteli testület általi értelmezése hiányában, amelyet az uniós bíróság adott esetben alapul vehetne olyan rendelkezések értelmezéséhez, amelyek szövege az uniós jogban megegyezik, a vizsgálóbizottság olyan határozata, amely a fellebbviteli testület elé, „légüres térbe” terjesztett fellebbezés tárgyát képezi, csak azon érvelés bizonyító erejére alapítható, amely e rendelkezéseknek a WTO vitarendezési szervei általi értelmezésének alapjául szolgál.
99 Márpedig a Bizottság állításával ellentétben nem lehet olyan „dinamikus eljárást” kezdeményezni, amely abból áll, hogy az uniós gyártóktól olyan új felvilágosításokat kérnek, amelyek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításakor „elegendő jelleg” bizonyítására vonatkozó követelmény teljesítéséhez szükségesek.
100 Az uniós jog azon rendelkezései ugyanis, amelyek megfelelnek a dömpingellenes megállapodás releváns rendelkezéseinek, nevezetesen az alaprendelet 5. cikkének (3) és (9) bekezdése, nem alkalmazandók az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott felülvizsgálati kérelmet követő hatályvesztési felülvizsgálatokra. Az említett rendelet által létrehozott rendszer általános rendszerével és célkitűzéseivel ellentétes, hogy a Bizottság az említett rendelet 11. cikkének (5) bekezdésére támaszkodjon az arról való meggyőződésre vonatkozó kötelezettség pótlása érdekében, hogy a jogszabályban előírt határidőn belül ily módon benyújtott felülvizsgálati kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.
101 A Törvényszék megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás és az eredeti vizsgálati eljárás közötti objektív különbség abban rejlik, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező behozatallal szemben már bevezettek végleges dömpingellenes intézkedéseket, és főszabály szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak megállapításához, hogy ezen intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Viszont, ha a behozatalt előzetes vizsgálatnak vetik alá, annak célja pontosan az, hogy megállapítsák az állítólagos dömping fennállását, mértékét és hatását (2005. január 27‑i Europe Chemi‑Con [Deutschland] kontra Tanács ítélet, C‑422/02 P, EU:C:2005:56, 50. pont; 2015. április 28‑i CHEMK és KF kontra Tanács ítélet, T‑169/12, EU:T:2015:231, 60. pont).
102 Így az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által benyújtott felülvizsgálati kérelmet követő hatályvesztési felülvizsgálat során, amennyiben a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott bizonyítékok nem elegendőek annak megállapításához, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna, a meglévő dömpingellenes intézkedés automatikusan hatályát veszti. Ezzel szemben, ha ezek a bizonyítékok elegendőek, és a Bizottság megindítja az említett felülvizsgálatot, a dömpingellenes vámok automatikusan fennmaradnak a vizsgálati időszak alatt.
103 A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által benyújtott felülvizsgálati kérelemben foglalt bizonyítékok elegendő jellegére vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha az ilyen bizonyítékokat e rendelkezés negyedik albekezdésének megfelelően legkésőbb három hónappal az ötéves időszak vége előtt nyújtják be.
104 Ennélfogva a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott rendelet (20) preambulumbekezdésében azt állította, hogy nem releváns, hogy az eredeti kérelmet további információkkal egészítették ki, és hogy a felülvizsgálat megindítása igazolható az összevont kérelem alapján.
– Az eredeti kérelemben szereplő bizonyítékok elegendő jellegéről és a kiegészítő információk jellegéről
105 A fenti elemzésből kitűnik, hogy a jelen ügyben a Bizottságnak igazolnia kellett a 2019. június 21‑én benyújtott eredeti kérelemben foglalt bizonyítékok elegendő jellegét. Erre három hónapos határidő állt rendelkezésére, azaz 2019. szeptember 25‑ig, amikortól a dömpingellenes intézkedéseknek le kellett volna járniuk. Ami a beavatkozó fél által 2019. augusztus 20‑án, a jogszabályban előírt határidőn túl benyújtott kiegészítő információkat illeti, azokat a Bizottság csak akkor vehette volna figyelembe, ha azok az eredeti kérelemben szereplő elegendő bizonyítékot kiegészítették vagy alátámasztották, és nem új bizonyítékokról vagy érvekről lett volna szó.
106 E tekintetben nem vitatott, hogy az eredeti kérelemben szereplő bizonyítékok, amelyek a dömpingnek az intézkedések hatályvesztése esetén való folytatódására vonatkozó állítások alapjául szolgáltak, a számtanilag képzett rendes értéken alapultak, mivel a beavatkozó fél az Oroszországban fennálló sajátos piaci helyzetre hivatkozott, az árak korlátozására vonatkozó összehangolt megállapodás és az orosz kormány azon stratégiája miatt, hogy mesterségesen alacsony árakat állapít meg az ammónium‑nitrát fő input anyagát képező földgáz esetében.
107 Ezenkívül nem vitatott, hogy az összevont kérelemben szereplő kiegészítő információkban szereplő bizonyítékok az orosz piacon alkalmazott tényleges belföldi árak alapján meghatározott rendes értékre vonatkoztak.
108 Márpedig a Törvényszék megállapítja, hogy lényeges különbségek vannak az eredeti kérelemben a dömpingkülönbözetek kiszámításához előadott bizonyítékok és a kiegészítő információkban bemutatott bizonyítékok között.
109 Az eredeti kérelmet illetően ugyanis a beavatkozó fél a számtanilag képzett rendes értéket vette alapul. Arra hivatkozott, hogy Oroszországban sajátos piaci helyzet állt fenn az orosz belföldi piacon alkalmazott szabályozott árak miatt, így a szokásos kereskedelmi forgalomban Oroszországra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre megbízható adatok a belföldi árakról. Ezen állítás alátámasztására benyújtotta a mezőgazdasági termelők által használt ásványi műtrágyákra vonatkozóan bejelentett maximális árak jegyzékét, amelyet 2017. április 18‑án tettek közzé, és amely 2017‑ben négy hónapos időszakra terjedt ki.
110 A beavatkozó fél ekkor a rendes értéket az ammónium‑nitrát oroszországi előállítási költségei alapján képezte, és annak tényleges költségét a gáz árának kiigazítását megelőzően tonnánként 104,88 amerikai dollárra (USD), illetve tonnánként 6387,19 orosz rubelre (RUB) becsülte. A mesterségesen alacsony oroszországi gázárak miatt figyelembe vette a németországi Waidhausban szállított gáz árát. Ezeket a költségeket még kiigazították a tonnánként 6 euró szállítási költségek, az értékesítési, adminisztratív és egyéb általános költségek, valamint a 8%‑os átlagos haszonkulcs és a 29%‑os amerikai haszonkulcs figyelembevétele érdekében. A gázköltségek, az értékesítési, adminisztratív és egyéb általános költségek, valamint a haszonkulcsok kiigazítását követően Észtország és az Unió többi része esetében az általa figyelembe vett számtanilag képzett rendes érték tonnánként 191 euró volt, 8% haszonkulcsot alkalmazva, és tonnánként 247 euró, 29%‑os haszonkulcsot alkalmazva.
111 A dömpingkülönbözeteket a számtanilag képzett rendes értéknek az Észtországba, az Unió többi részébe és Brazíliába irányuló export áraival való összehasonlításával számították ki, figyelembe véve Észtország esetében tonnánként 139 euró, az Unió többi része esetében tonnánként 152 euró, Brazília esetében pedig 142 vagy 143 euró átlagos exportárat. Az Unió tekintetében Észtország kivételével a beavatkozó fél a 8%–os haszonkulcs alkalmazásával tonnánként 39 euró dömpingkülönbözetet, a 29%‑os haszonkulcsot alkalmazva pedig tonnánként 95 euró dömpingkülönbözetet állapított meg. Észtország esetében az eredmény tonnánként 52 euró, illetve tonnánként 108 euró volt.
112 Ezzel szemben a kiegészítő információkban a beavatkozó fél az orosz belföldi piacon alkalmazott tényleges árakon alapuló rendes értékre támaszkodott. Figyelembe vette a 2018. naptári évre vonatkozó kereskedelmi árlistát és a Chem‑courrier független szakértőtől származó kereskedelmi árak éves átlagát. Az orosz ammónium‑nitrát tonnánként 142 euró, illetve tonnánként 10 501 RUB belföldi árát alkalmazta, amelyet a tonnánkénti 25 euró szállítási költség tekintetében kiigazított.
113 Ezt követően a dömpingkülönbözet kiszámítása az orosz belföldi piacon ténylegesen alkalmazott áraknak az Unióba irányuló exportárakkal való összehasonlításával történt, figyelembe véve a tonnánkénti 133 euró átlagos exportárat. A beavatkozó fél tonnánként 9 euró dömpingkülönbözetet mutatott ki.
114 A kiegészítő információkban szereplő bizonyítékok tehát a dömpingkülönbözet meghatározásának eltérő számítási módszerén alapulnak, és az eredeti kérelemben szereplőktől eltérő adatokra épülnek.
115 E bizonyítékok továbbá eltérő jogalapon alapulnak, és eltérő körülményekre vonatkoznak.
116 E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely termék rendes értékének a meghatározása azon alapvető szakaszok egyike, amelyek lehetővé teszik a dömping esetleges fennállásának megállapítását (2014. október 1‑jei Tanács kontra Alumina ítélet, C‑393/13 P, EU:C:2014:2245, 20. pont; lásd még: 2022. május 12‑i Bizottság kontra Hansol Paper ítélet, C‑260/20 P, EU:C:2022:370, 76. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
117 Az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének első albekezdése e rendes érték meghatározásához kifejti a fő módszert, és előírja, hogy az rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik. E rendelkezés második albekezdése pontosítja, hogy amennyiben az exportőr az exportáló országban nem állít elő vagy nem értékesít hasonló terméket, a rendes értéket más értékesítők vagy gyártók árai alapján is meg lehet állapítani (2022. május 12‑i Bizottság kontra Hansol Paper ítélet, C‑260/20 P, EU:C:2022:370, 77. pont; lásd még: 2021. július 14‑i Interpipe Niko Tube és Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant kontra Bizottság ítélet, T‑716/19, EU:T:2021:457, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
118 Ez az általános elv elsősorban a rendes érték meghatározása során alkalmazandó. Amint ugyanis a Bíróság már megállapította, az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése első albekezdésének mind a szövegéből, mind a rendszeréből az következik, hogy a rendes érték meghatározása során főszabály szerint elsősorban a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat kell figyelembe venni (lásd: 2022. május 12‑i Bizottság kontra Hansol Paper ítélet, C‑260/20 P, EU:C:2022:370, 79. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
119 Az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt általános elv alkalmazásától csak abban az esetben lehet eltérni, ha a szokásos kereskedelmi forgalomban hasonló terméket nem értékesítenek, vagy az nem kielégítő mértékben kerül értékesítésre, vagy ha az adott piaci helyzet miatt ilyen eladások nem teszik lehetővé a megfelelő összehasonlítást, ilyenkor a rendes értéket vagy a származási országban felmerülő előállítási költségnek és az ehhez hozzászámított költségeknek, valamint a nyereség észszerű összegének az alapján, vagy reprezentatív exportárak alkalmazásával kell kiszámítani. A rendes érték tényleges árak alapján történő megállapításának a módszerétől való ezen eltérések kimerítő jellegűek (lásd: 2014. október 1‑jei Tanács kontra Alumina ítélet, C‑393/13 P, EU:C:2014:2245, 20. pont; lásd még: 2022. május 12‑i Bizottság kontra Hansol Paper ítélet, C‑260/20 P, EU:C:2022:370, 76. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
120 Az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdése, valamint 2. cikke (3) bekezdésének első albekezdése tehát hierarchiát állít fel a rendes érték meghatározásának e rendelkezésekben szereplő módszerei között. Ebből következik, hogy az egyes említett módszerek által érintett helyzetek nem fedik egymást (2022. május 12‑i Bizottság kontra Hansol Paper ítélet, C‑260/20 P, EU:C:2022:370, 81. pont).
121 Márpedig a jelen ügyben az eredeti kérelemben szereplő, számtanilag képzett rendes értékre vonatkozó bizonyítékok az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésén alapulnak, amely pontosítja a rendes érték megállapításának módszerétől való eltérés feltételeit, valamint ezen érték kiszámításának másodlagos módszereit. A rendes érték tényleges árak alapján történő megállapításának módszerétől való ezen eltérések kimerítő jellegűek. Ezenkívül sajátos helyzetre vonatkoznak, mivel a beavatkozó fél úgy ítélte meg, hogy a dömpingkülönbözet számításai nem alapulhatnak az Oroszországban ténylegesen alkalmazott kereskedelmi árakon.
122 Ezzel szemben a kiegészítő információkban szereplő bizonyítékok a rendes értéken alapulnak, amely megfelel az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elvnek.
123 Mivel a rendes érték és a számtanilag képzett rendes érték fogalmát eltérő jogi rendelkezések szabályozzák, és azok külön kereskedelmi módszertanon alapulnak, nem állítható, hogy a rendes érték kiszámítására vonatkozó másik módszernek a kiegészítő információkban való alkalmazását, amely lényegesen eltér az eredeti kérelemben benyújtottól, és amely eltérő jogszabályi rendelkezésen és elven alapul, olyan információnak lehetne minősíteni, amely kiegészíti vagy megerősíti az eredeti kérelemben foglalt bizonyítékokat.
124 Egyébiránt, ellentétben azzal, amit a Bizottság a tárgyaláson állított, az orosz belföldi piacon alkalmazott tényleges áraknak a kiegészítő információk között szolgáltatott listája nem tekinthető úgy, mint amely az eredeti kérelemben említett árak kiegészítésére irányul. Az eredeti kérelem ugyanis nem 2017 első négy hónapjában az orosz belföldi piacon ténylegesen alkalmazott árak jegyzékét tartalmazta, hanem az oroszországi mezőgazdasági termelők által használt ásványi műtrágyákra vonatkozóan bejelentett maximális árak jegyzékét, amelyet 2017. április 18‑án tettek közzé. A maximális árak e jegyzéke ezenkívül nem a rendes érték tényleges árakon alapuló megállapítására irányult, hanem a beavatkozó fél azon állításainak alapjául szolgált, amelyek a sajátos piaci helyzetre vonatkoznak, az orosz kormány azon stratégiája miatt, hogy mesterségesen alacsony árakat rögzít.
125 Következésképpen az állítólagos orosz belföldi árakon alapuló dömpingkülönbözet‑számításoknak az összevont kérelembe való belefoglalása nem csupán az eredeti – a számtanilag képzett rendes értéken alapuló – kérelemben szereplő bizonyítékok egyszerű pontosítását jelenti. Olyan új bizonyítékokról van szó, amelyek lényegesen módosították az eredeti kérelemben megállapított dömpingkülönbözetek meghatározását, és megváltoztatták e kérelem lényeges tartalmát. Mivel a jogszabályban előírt határidő lejártát követően nyújtották be, a Bizottság nem hivatkozhatott volna erre annak érdekében, hogy a beavatkozó fél által benyújtott felülvizsgálati kérelem nyomán a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról határozzon.
126 A Bizottság tehát tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvalóan tévesen értékelte a tényeket, amikor – amint az a megtámadott rendelet (20), (23), (25), (26) és (29) preambulumbekezdéséből kitűnik – úgy ítélte meg, hogy támaszkodhatott a kiegészítő információkban szereplő bizonyítékokat tartalmazó összevont kérelemre annak alátámasztása érdekében, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához.
127 A tárgyaláson a Bizottság először állította, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés 1. és 4.1. pontjából, valamint a megtámadott rendelet (23) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy önmagában az eredeti kérelem tartalmazott elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna. Hozzátette, hogy a hatályvesztési felülvizsgálatot kizárólag az eredeti kérelem alapján is megindíthatta volna.
128 Mindazonáltal az eljárás megindításáról szóló értesítésből és a megtámadott rendeletből egyáltalán nem tűnik ki, hogy a Bizottság úgy vélte volna, hogy az eredeti kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna.
129 A megtámadott rendelet (23) preambulumbekezdése ugyanis kifejezetten kimondja, hogy a hatályvesztési felülvizsgálatot az összevont kérelem alapján indították meg, és pontosítja, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eredeti kérelem „elegendő bizonyítékot tartalmazott, amely – figyelemmel a [beavatkozó fél] által az eredeti kérelem hiánypótlási eljárását követően benyújtott pontosításokra” – igazolta a hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.
130 A megtámadott rendelet (23) preambulumbekezdésének szövege a francia nyelvi változattó eltérő nyelvi változatokban, mint például az angol nyelvi változatban, amely a „subject to the clarifications provided by the applicants following the deficiency process to supplement its initial request” kifejezést használja, vagy a német nyelvi változat, amely a „nach Anforderung noch fehlender Informationen” kifejezést használja, megerősíti, hogy a Bizottság kiegészítő információkat kért az eredeti kérelemben hiányzó vagy hiányos információk pótlása érdekében.
131 Ezenkívül a megtámadott rendelet (25) preambulumbekezdése pontosítja, hogy „[s]emmilyen kétértelműség nem merül fel azzal kapcsolatban, hogy a hatályvesztési felülvizsgálatot [az összevont] kérelem alapján indították meg”, és hogy „[e]zt megerősítheti az eljárás megindításáról szóló értesítés 4.1. pontjának olvasata is, amely egyértelműen hivatkozott az összevont felülvizsgálati kérelemből származó bizonyítékokra”. Hasonlóképpen, az említett rendelet (29) preambulumbekezdése megerősíti, hogy „a jelen hatályvesztési felülvizsgálat megindítása nem kizárólag a 2019. június 21‑i eredeti felülvizsgálati kérelem útján kapott információkon alapul, hanem a [beavatkozó fél] által az eljárás megindítása előtt kiegészített és az összevont felülvizsgálati kérelemben […] szereplő további bizonyítékon is”.
132 Az ellenkérelemben és a viszonválaszban a Bizottság egyébiránt folyamatosan azt állította, hogy az összevont kérelem alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömping és a kár valószínűségére vonatkozóan, és hogy magát az eredeti kérelmet nem elszigetelten, hanem a Bizottság rendelkezésére álló esetleges egyéb bizonyítékokkal együttesen vizsgálta, ideértve a beavatkozó fél által szolgáltatott további pontosításokat is, így „a megtámadott rendelet nem foglalkoz[ott] azzal a kérdéssel, hogy az eredeti kérelemben szolgáltatott információk elegendőek voltak‑e a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához”.
133 A tárgyaláson a Bizottság megerősítette, hogy a felülvizsgálatot ténylegesen az összevont kérelem alapján indította meg. Hozzátette, hogy más vizsgálatok során a felülvizsgálatot a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott kérelem és egy számtanilag képzett rendes érték alapján indították meg.
134 Az eljárás megindításáról szóló értesítés 1. pontja az eredeti kérelmet és az összevont kérelmet is említi, mivel a Bizottság kifejtette, hogy abban ez utóbbit jelölték meg „a kérelem nyilvános változataként”. Ami az eljárás megindításáról szóló értesítés 4.1. pontját illeti, az megemlíti, hogy a beavatkozó fél „elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy Oroszország […] rendes kereskedelmi forgalom keretében nem szolgáltatott megbízható adatokat a belföldi árakról”, így ez utóbbi a számtanilag képzett rendes értéket adta meg. A hivatkozott bizonyítékok elegendő jellege tehát az eredeti kérelemben a számtanilag képzett rendes érték alkalmazásának igazolására vonatkozik, azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az említett kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott volna arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében.
135 Következésképpen e megfontolásokból kifejezetten az következik, hogy a megtámadott rendelet nem értelmezhető úgy, mint amely bizonyítja, hogy az eredeti kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna. A megtámadott rendeletből ezzel szemben az következik, hogy a beavatkozó fél által 2019. augusztus 20‑án benyújtott kiegészítő információkban szereplő pontosítások hiányában a Bizottság nem feltétlenül indította volna meg a hatályvesztési felülvizsgálatot.
136 A Törvényszék tehát úgy véli, hogy a Bizottság által a beavatkozó félhez intézett, az orosz belföldi piacon a 2018. év egészére vonatkozó tényleges árak megszerzése iránti kérelem nem értelmezhető úgy, hogy az az eredeti kérelemben szereplő bizonyítékok kiegészítésére irányult, mivel azok kizárólag a számtanilag képzett rendes értékkel megállapított dömpingkülönbözetek számításán alapulnak, hanem az információk hiányának pótlására irányult.
137 Márpedig, amint az a fenti elemzésekből kitűnik, nem a Bizottság feladata, hogy a jogszabályban előírt határidőn belül hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó uniós gyártókat arra kérje, hogy orvosolják az abban szereplő bizonyítékok esetleges elégtelen jellegét.
138 A Bizottságnak ugyanis az intézkedések lejártát megelőző három hónapos határidő áll rendelkezésére ahhoz, hogy meggyőződjön e bizonyítékok elegendő jellegéről, és e tekintetben további információkat szerezhet, anélkül azonban, hogy a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott kérelemben szereplő elegendő bizonyítékok hiányát pótolhatná vagy orvosolhatná, illetve anélkül, hogy az említett kérelem hiányzó vagy más módon hibás elemeit új információkkal helyettesíthetné.
139 Mindenesetre a Törvényszéknek nem feladata, hogy az eredeti kérelemben foglalt bizonyítékok elegendő jellegére vonatkozó saját értékelésével helyettesítse a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló értesítésből és a megtámadott rendeletből következő értékelését.
140 Az ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a Törvényszék nem helyettesítheti be a vizsgálati eljárás során hivatkozott indokokat olyan más indokokkal, amelyeket először előtte hoztak fel (lásd ebben az értelemben: 2015. szeptember 3‑i Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Bizottság ítélet, C‑398/13 P, EU:C:2015:535, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2017. június 1‑jei Changmao Biochemical Engineering kontra Tanács ítélet, T‑442/12, EU:T:2017:372, 153. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ilyen indokoknak minősülnek a Bizottság azon megállapításai, amelyeket először a Törvényszék előtt hozott fel arra vonatkozóan, hogy az eredeti kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozóan az intézkedések hatályvesztése esetén, így a Bizottság dönthetett volna úgy, hogy kizárólag ezen az alapon indítja meg a hatályvesztési felülvizsgálatot.
141 Következésképpen a felpereseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megsértésére alapított kifogásainak helyt kell adni.
142 A fentiek összességéből következik, hogy a megtámadott rendeletet meg kell semmisíteni, anélkül hogy meg kellene vizsgálni a felperesek által hivatkozott többi kifogást.
A költségekről
143 Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot, mivel pervesztes lett, a felperesek kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját és a felperesek költségeinek viselésére.
144 Az eljárási szabályzat 138. cikkének (3) bekezdése alapján a beavatkozó fél maga viseli saját költségeit.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített ötödik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2020. december 15‑i (EU) 2020/2100 bizottsági végrehajtási rendeletet megsemmisíti.
2) A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezi a saját költségeinek, valamint az AO Nevinnomysskiy Azot és az AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK „Azot” részéről felmerült költségeknek a viselésére.
3) A Fertilizers Europe maga viseli saját költségeit.
Spielmann | Öberg | Mastroianni |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2023. július 5‑i nyilvános ülésen.
Aláírások