A Közszolgálati Törvényszék F-116/07., F-13/08. és F-31/08. sz., L kontra Európai Parlament egyesített ügyekben 2010. július 7-én hozott ítélete ellen L által 2011. július 18-án benyújtott fellebbezés
(C-317/10. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: litván
Felek
Fellebbező: L (Luxembourg, Luxemburgi Nagyhercegség) (képviselők: Audrey Sèbe és Vytautas Sviderskis ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: Európai Parlament
A fellebbező kérelmei
A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-117/07., F-13/08. és F-31/08. sz., L kontra Európai Parlament egyesített ügyekben 2010. július 7-én hozott ítéletét;
adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előterjesztett jogalapoknak, amennyiben azok egészben vagy részben megalapozottak;
az Európai Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező nyolc jogalapra hivatkozik:
1. Első fellebbezési jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen értelmezte az "a panaszra adott válaszként hozott határozat" ("décision prise en réponse à la réclamation") fogalmát. A fellebbező álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék az Európai Parlament munkaszerződések megkötésére jogosult hatósága által 2007. július 10-én hozott határozatot helytelenül minősítette a felperest elbocsátó és az elbocsátásról szóló első határozatot hatályon kívül helyező új határozatnak, mivel e határozat nem állította vissza az első határozat meghozatala előtt fennálló állapotot.
2. A második fellebbezési jogalap a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság 2008. február 13-i azon határozatának elfogadhatatlanságára vonatkozik, amely a fellebbező második panaszát azon az alapon utasította el, hogy a fellebbező e határozatot 2008. február 27-ig, vagyis az azt követő időpontig nem kapta meg, hogy 2008. február 25-én benyújtotta a harmadik kérelmét.
3. Harmadik fellebbezési jogalapjában a fellebbező a védelemhez való jog megsértésére hivatkozik. Álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék azon megállapítása, mely szerint ez az elv nem vonatkozik a kölcsönös bizalmon alapuló ideiglenes foglalkoztatási szerződés megszüntetésének esetére, ellentétes az Európai Unió bíróságainak ítélkezési gyakorlatával és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megállapításaival.
4. Negyedik fellebbezési jogalapjában a fellebbező azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen értelmezte az Európai Parlament [tisztviselők és egyéb alkalmazottak felvételére vonatkozó] belső szabályzatának 10. cikkét, amikor úgy ítélte meg, hogy az elbocsátásról szóló határozatot nem lehet azon az alapon megsemmisíteni, hogy megsértették a Személyzeti Bizottságnak történő előzetes bejelentés kötelezettségét.
5. Ötödik fellebbezési jogalapjában a fellebbező a pártatlanság elvének megsértésére hivatkozik.
6. Hatodik fellebbezési jogalapjában a fellebbező az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik, mivel álláspontja szerint a 2007. július 10-i határozat nem tartalmazott semmilyen indokolást.
7. Hetedik fellebbezési jogalapjában a fellebbező a hatékony bírósági eljáráshoz való jog megsértésére hivatkozik azzal összefüggésben, hogy a Közszolgálati Törvényszék azt állapította meg, hogy nincs hatásköre felülvizsgálni az elbocsátás indokainak helyességét és komolyságát.
8. Nyolcadik fellebbezési jogalapjában a fellebbező nyilvánvaló mérlegelési hibára hivatkozik azzal összefüggésben, hogy a fellebbező elbocsátása nem tényszerű bizonyítékokon alapult.
____________