2023. július 18-án benyújtott kereset – Lengyel Köztársaság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa
(C-451/23. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: lengyel
Felek
Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)
Alperesek: Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa
Kereseti kérelmek
A Lengyel Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság
teljes egészében semmisítse meg a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlatpolitikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) 2018/842 rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2023. április 19-i (EU) 2023/857 európai parlamenti és tanácsi rendeletet;1
az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
1) Az EUMSZ 192. cikk (2) bekezdése c) pontjának megsértésére alapított jogalap
Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették az EUMSZ 192. cikk (2) bekezdésének c) pontját, mivel a megtámadott rendeletet nem a Szerződés fenti, a Tanács egyhangú határozathozatalát megkövetelő rendelkezése alapján fogadták el, annak ellenére, hogy a megtámadott rendelet jelentős mértékben érinti egy tagállamnak a különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásának általános szerkezetét.
2) Az EUMSZ 194. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt energiapolitikai szolidaritás elvének megsértésére alapított jogalap
Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették az EUMSZ 194. cikk (1) bekezdésének b) pontját azzal, hogy 40%-ra emelték az Unió üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célkitűzését és a tagállamok egyedi csökkentési célkitűzéseit, ami veszélyezteti Lengyelország energiabiztonságát, mivel az intézmények nem vették figyelembe az esetlegesen érintett tagállamok egyéni érdekeit és nem mérlegelték az uniós érdekeket.
3) Az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megsértésére alapított jogalap
Lengyelország álláspontja szerint az alperes intézmények megsértették az arányosság elvét azzal, hogy 40%-ra emelték az Unió üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célkitűzését és a tagállamok egyedi csökkentési célkitűzéseit a hatásvizsgálatban szereplő hibás elemzés alapján, amely hiányos volt, hibákat tartalmazott és elavult adatokon alapult.
4) Az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvének állítólagos megsértésére alapított jogalap
Lengyelország véleménye szerint az alperes intézmények megsértették a lojális együttműködés elvét azzal, hogy a 2023/857 rendeletben foglalt csökkentési célkitűzéseket túlhaladott társadalmi-gazdasági és politikai helyzet alapján, valamint a tagállamok tényleges lehetőségeitől elszigetelten határozták meg.
____________
1 HL 2023. L 111., 1. o.