T‑252/07., T‑271/07. és T‑272/07. sz. egyesített ügyek

Sungro SA és társai

kontra

az Európai Unió Tanácsa és Európai Bizottság

„Szerződésen kívüli felelősség – Közös agrárpolitika – A közösségi gyapottámogatási rendszer módosítása – Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének a 864/2004/EK rendelet 1. cikkének 20. pontjával bevezetett 10a. fejezete – A szóban forgó rendelkezéseknek a Bíróság ítéletével történő megsemmisítése – Okozati összefüggés”

Az ítélet összefoglalása

1.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés

(EK 288. cikk, második bekezdés)

2.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés

(EK 235. cikk és EK 288. cikk, második bekezdés; 1782/2003 tanácsi rendelet, IV. cím, 10a. fejezet; 864/2004 tanácsi rendelet, 1. cikk, 20. pont)

3.      Kártérítési kereset – Tárgy – A közösségi bíróság előtti eljárással kapcsolatban felmerült költségekből eredő kár megtérítése

(EK 288. cikk, második bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 91. cikk)

1.      A Közösség szerződésen kívüli felelősségének keretében ahhoz, hogy a felrótt magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó feltételt teljesültnek lehessen tekinteni, az állítólagos kárnak a felrótt magatartásból kellőképpen közvetlenül kell következnie, vagyis ez utóbbinak a kár meghatározó okának kell lennie.

A közösségi intézmény vétkes magatartásának betudható kár meghatározásakor a felelősséget kiváltó kötelezettségszegés hatásait kell figyelembe venni, nem pedig azon aktusét, amelybe illeszkedik, feltéve hogy az intézmény ugyanolyan hatású aktust fogadhatott volna el, illetve kellett volna elfogadnia jogsértés nélkül. Az okozati összefüggés vizsgálata tehát nem indulhat ki abból a hibás premisszából, miszerint a jogellenes aktus hiányában az intézmény tartózkodott volna a cselekvéstől, vagy az említettel ellentétes aktust hozott volna, ami szintén jogellenes magatartás lehetne a részéről, hanem a vétkes magatartással az érintett harmadik fél számára okozott helyzetet kell összehasonlítani azzal a helyzettel, amely akkor alakult volna ki, ha az intézmény jogszerűen jár el.

(vö. 47–48. pont)

2.      A 864/2004 rendelet, és különösen az általa a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003 rendelet IV. címébe bevezetett, a gyapottermesztőknek nyújtott támogatásról szóló 10a. fejezet – amint az az indokolásából egyértelműen kitűnik – a közös agrárpolitikának az említett 1782/2003 rendelettel megkezdett reformjába illeszkedik, amelynek célja az árra és termelésre vonatkozó támogatási politikának a termelő jövedelmére vonatkozó közvetlen támogatási politikával való felváltása, illetve amelynek központi eleme a közvetlenül a termelőknek nyújtott támogatásokra való áttérés és az egységes támogatási rendszer bevezetése.

A nyersgyapottisztítással foglalkozó vállalkozások által az EK 235. cikk és az EK 288. cikk második bekezdése alapján, a Bíróságnak az említett 10a. fejezetet megsemmisítő ítélete nyomán, az említett rendelkezések elfogadásából és alkalmazásából eredő állítólagos kár megtérítése iránt benyújtott kártérítési kereset keretében a felpereseknek kell bizonyítaniuk, hogy a megállapított jogsértés hiányában a vitatott rendeletet nem vagy szükségszerűen más tartalommal fogadták volna el. Ugyanis a Bíróság ítéletében nem önmagukban a vitatott rendelkezéseket minősítette az arányosság elve megsértésének, hanem azt, hogy az említett rendelkezések elfogadása előtt, különösen a reformról szóló hatásvizsgálat során nem minden releváns tényt és körülményt vettek figyelembe. E körülmények között a felpereseknek bizonyítaniuk kellett volna, hogy – olyan új rendszer létrehozásával, amely hatásvizsgálat elvégzésének következtében nem csak a jogot tartja tiszteletben, hanem a közös agrárpolitika reformjának alapját képező célokat is – a Tanácsnak szükségszerűen a vitatott rendelkezésekben szereplőktől eltérő támogatási rendszert, illetve a termelésfüggő és az attól független támogatások eltérő arányát kellett volna választania.

Ugyanis a jövedelmeknek a kizárólag a reform miatt bekövetkezett bármilyen csökkenése nem áll okozati összefüggésben a Bíróság által megállapított jogsértéssel, mivel ez a jogsértés nem kérdőjelezi meg a reform bevezetéséről szóló döntést.

(vö. 60–61., 63. pont)

3.      A közösségi bíróság előtti bírósági felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségeket úgy kell tekintetni, hogy azokat a költségekről hozott határozatok rendezik az ilyen jellegű költségekre az ügyet lezáró határozatokban alkalmazandó különleges eljárási szabályok alapján, illetve a költségek összegének vitatása esetére előírt különleges eljárások keretében. Ezen eljárások kizárják azt, hogy a Közösség szerződésen kívüli felelősségét vitató kereset keretében követeljék ugyanezeket a költségeket vagy az ugyanebből az okból felmerült költségeket, beleértve az azon felek részéről felmerült költségeket is, akiknek pervesztesként viselniük kellett a költségeket.

(vö. 69. pont)