2012. január 16-án benyújtott kereset - Hagenmeyer és Hahn kontra Bizottság

(T-17/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Hagenmeyer (Hamburg, Németország) és Andreas Hahn (Hannover, Németország) (képviselő: T. Teufer ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről szóló, az egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló, 2011. november 16-i 1170/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 299., 1. o.) azon részét semmisítse meg, amely a felperesek kérelmében foglalt, a "Jelentős mennyiségű víz rendszeres fogyasztása csökkentheti a kiszáradás kialakulása és az ezzel együtt járó teljesítményromlás kockázatát" állításra vonatkozik;

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet² szerint tilos az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve, ha a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte őket, és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján.

A jelen kereset az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről szóló, az egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló, 2011. november 16-i 1170/2011/EU bizottsági rendelettel szemben került benyújtásra, amennyiben e rendelettel az engedélyeztetésre benyújtott a betegségek kockázatának csökkentésére vonatkozó alábbi állításnak az engedélyezett állítások listájára történő felvétele elutasításra került: "Jelentős mennyiségű víz rendszeres fogyasztása csökkentheti a kiszáradás kialakulása és az ezzel együtt járó teljesítményromlás kockázatát".

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek kilenc jogalapra hivatkoznak.

Az első, a valamely "kockázati tényező" megnevezésének nélkülözhetőségére alapított jogalap

A felperesek először is azt kifogásolják, hogy az alperes az engedély iránti kérelemben kötelezőnek nyilvánította valamely "kockázati tényező" megnevezését, jóllehet az 1924/2006 rendeletből nem következik ilyen kötelezettség.

A második, a "kockázati tényező" engedély iránti kérelemben való tényleges megnevezésének figyelmen kívül hagyására alapított jogalap

A felperesek kifogásolják ezenkívül, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta, hogy a felperesek a kérelmezett egészségre vonatkozó állítás megfogalmazására vonatkozó javaslataikban ténylegesen megneveztek "kockázati tényezőt".

A harmadik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap

A felperesek úgy érvelnek továbbá, hogy az 1170/2011 rendelet összességében véve aránytalan.

A negyedik, a kielégítő jogalap hiányára alapított jogalap

A megtámadott rendeletnek ezen kívül a felperesek álláspontja szerint nincs kielégítő jogalapja, mivel az 1924/2006 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 10. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 17. cikkének rendelkezésein alapul.

Az ötödik, az elégtelen jogforrásra alapított jogalap

A felperesek ötödszörre azzal érvelnek, hogy az alperes alapvető alaki követelményeket megszegett, amennyiben az 1924/2006 rendeletben előírt határozat helyett rendeletet bocsátott ki.

A hatodik, a hatáskörmegosztás megsértésére alapított jogalap

A felperesek ezen összefüggésben azzal érvelnek, hogy az 1924/2006 rendeletben előírt, az alperes, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és a Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal közötti hatáskörmegosztást figyelmen kívül hagyta az alperes az eljárás során.

A hetedik, a nem határidőre történt határozathozatalra alapított jogalap

A felperesek emellett azt kifogásolják, hogy figyelmen kívül hagyták az engedély iránti kérelem továbbítására, a tudományos vélemény kiállítására és a jóváhagyó határozat kibocsátására vonatkozó, az 1924/2006 rendeletből következő kötelező határidőkorlátokat.

A nyolcadik, az állítások hiányos figyelembevételére alapított jogalap

A felperesek továbbá azt kifogásolják, hogy az alperes jelentős alaki követelményeket megsértett, mivel a jóváhagyó határozatában a felperesek és az eljárásba beavatkozó érdekelt harmadik felek állításainak jelentős részét nem vette figyelembe.

A kilencedik, a hiányos indokolásra alapított jogalap

A felperesek végül azt kifogásolják, hogy az alperes nem teljesítette kellően az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésből eredő indokolási kötelezettségét.

____________

¹ - Az élelmiszerekkel kapcsolatos, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 404, 9. o.).

² - Az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről szóló, az egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló, 2011. november 16-i 1170/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 299., 1. o.).