2010. április 6-án benyújtott kereset - Ayadi kontra Bizottság
(T-527/09. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Chafiq Ayadi (képviselők: H. Miller solicitor, B. Emmerson és S. Cox barristerek)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A Törvényszék semmisítse meg a 954/2009/EK bizottsági rendeletet a felperest érintő részében;
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen esetben a felperes az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 114. alkalommal történő módosításáról szóló, 2009. október 13-i 954/2009/EK bizottsági rendelet megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben a felperes szerepel azon természetes és jogi személyek, csoportok és szervezetek listáján, akiknek illetve amelyeknek a pénzeszközeit és gazdasági forrásait e rendelkezés alapján befagyasztották.
A felperes kérelmei alátámasztására négy jogalapot ad elő.
Először is a felperes azt állítja, hogy a Bizottság visszaélt a hatáskörével, amikor felvette a felperest a 881/2002 rendelet I. mellékletébe anélkül, hogy körültekintően és objektíven megvizsgálta volna a felperes ügyének valamennyi releváns körülményét.
Másodszor a felperes azt állítja, hogy a vitatott rendeletet a felperes hatékony bírósági felülvizsgálathoz való jogának megsértésével fogadták el, mivel a rendeletnek nem volt bizonyítékokon alapuló jogalapja, következésképpen a Törvényszék meg sem tudja kezdeni a bizonyíték megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.
Harmadszor a felperes azzal érvel, hogy a vitatott rendeletet a felperes védelemhez való jogának megsértésével fogadták el. Azt állítja, hogy a Bizottság nem szolgált bizonyítékkal, csak a Szankcióbizottság nyilatkozatában szereplő állításokat fejtette ki. Bizonyíték nélkül a felperes nem fordulhatott a Bizottsághoz a bizonyítékban rejlő hiányosságokkal vagy félreértésekkel.
Negyedszer a felperes azt állítja, hogy a vitatott rendelet, azáltal, hogy a felperes pénzeszközeit mind visszamenőleg, mind a jövőre nézve határozatlan időre befagyasztja, a tulajdonhoz való alapvető joga igazolatlan korlátozásának minősül.
____________