A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (hetedik tanács)
2019. szeptember 24.(*)
„Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A V V‑WHEELS európai uniós védjegy bejelentése – VOLVO korábbi európai uniós, nemzeti és lajstromozatlan ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – A megjelölések hasonlósága – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése”
A T‑356/18. sz. ügyben,
a Volvo Trademark Holding AB (székhelye: Göteborg [Svédország], képviselik: T. Dolde ügyvéd és M. Hawkins solicitor)
felperesnek
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselik: S. Bonne és H. O’Neill, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:
a Paalupaikka Oy (székhelye: Iisalmi [Finnország]),
az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Volvo Trademark Holding és a Paalupaikka közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. március 21‑én hozott határozata (R 1852/2017‑4. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács),
tagjai: V. Tomljenović elnök, E. Bieliūnas és A. Kornezov (előadó) bírák,
hivatalvezető: R. Ūkelytė tanácsos,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2018. június 7‑én benyújtott keresetlevélre,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2018. október 4‑én benyújtott válaszbeadványra,
tekintettel a 2019. május 16‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 2015. augusztus 4‑én a Paalupaikka Oy az európai uniós védjegyről szóló, módosított 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.; helyébe lépett az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet [HL 2017. L 154., 1. o.]) alapján európai uniós védjegybejelentést nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO).
2 
A lajstromoztatni kívánt védjegy az alábbi ábrás megjelölés volt:
3 E megjelöléshez a következő leírást csatolták a védjegybejelentésben: „[k]ék kör, amelynek közepén ezüst színű [»v« betű] helyezked[i]k el”, és e kört „egy vékony ezüst színű perem veszi körül”, amely alatt „a »v‑wheels« szó olvasható”, amelyben „[a] »v« betű […] ezüst színű, a többi betű [pedig] kék színű”. A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 12. osztályba tartozó áruk tekintetében nyújtották be, a következő leírással: „Kerékabroncsok; [a]broncskarimák járművekhez; [k]erekek; [g]örgők [kerekek] járművekhez; [k]erekek gépjárművekhez; [k]erekek motorkerékpárokhoz; [k]erekek szárazföldi járművekhez; [g]örgők bevásárlókocsikhoz; [k]erekek [szárazföldi járművek részei]; [k]erekek versenyautókhoz; [k]erekek, gumiabroncsok és lánctalpak.”
4 A védjegybejelentést az Európai Uniós Védjegyértesítő 2015. szeptember 25‑i 182/2009. számában tették közzé.
5 2015. december 31‑én a felperes, a Volvo Trademark Holding AB, felszólalást nyújtott be a bejelentett megjelölésnek a fenti 3. pontban említett áruk tekintetében történő lajstromozásával szemben.
6 A felszólalás a következő korábbi védjegyeken alapult, amelyek a 12. osztályba tartozó összes árura vonatkoztak:
– a 10397016. számon lajstromozott, alábbi európai uniós ábrás védjegy:
– a 4804522. számon lajstromozott, alábbi európai uniós ábrás védjegy:
– a 9045311. számon lajstromozott, alábbi európai uniós ábrás védjegy:
– a 66240. számon lajstromozott, alábbi finn ábrás védjegy:
– a 385923. számon lajstromozott, alábbi svéd ábrás védjegy:
– a 2014. augusztus 22‑i védjegybejelentés tárgyát képező, alábbi svéd ábrás védjegy:
– az Európai Unióban közismert, alábbi védjegy:
– az Unióban közismert, alábbi védjegy:
– az Unióban közismert, alábbi védjegy:
7 A felszólalás alapjául hivatkozott okok a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 8. cikkének (5) bekezdésében (jelenleg a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 8. cikkének (5) bekezdése) foglalt okok voltak.
8 A felszólalási osztály 2017. június 19‑én teljes egészében elutasította a felszólalást.
9 2017. augusztus 22‑én a felperes a 207/2009 rendelet 58–64. cikke alapján (jelenleg a 2017/1001 rendelet 66–71. cikke) fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz a felszólalási osztály határozata ellen.
10 2018. március 21‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsa elutasította a fellebbezést. Úgy ítélte meg legelőször is, hogy a bejelentett megjelölés különbözik a felszólalás alátámasztásául hivatkozott korábbi védjegyektől, és hogy ezért nem állapítható meg a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelében vett összetéveszthetőség. Ezt követően elutasította az említett rendelet 8. cikkének (5) bekezdésére alapított felszólalási okot, mivel e rendelkezés első alkalmazási feltétele nem teljesült, az ütköző megjelölések eltérők. Végül azzal állította, hogy a felperes által hivatkozott közvélemény‑kutatások és a Patentstyret (norvég szellemi tulajdoni hivatal) határozata sem vonhatja kétségbe e következtetéseket.
A felek kérelmei
11 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
– az EUIPO‑t kötelezze a költségek viselésére, ideértve az EUIPO felszólalási tanácsa és a negyedik fellebbezési tanácsa előtt felmerült költségeket is.
12 Az EUIPO azt kéri, hogy a Törvényszék:
– teljes egészében utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségei viselésére.
A jogkérdésről
13 Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik. Az első és a második jogalap a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének, illetve 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésén alapul. A harmadik jogalap a tények és bizonyítékok fellebbezési tanács általi elferdítésére vonatkozik, ami sérti a 2017/1001 rendelet 72. cikkének (2) bekezdését. A negyedik jogalap a fellebbezési tanácsot a 2017/1001 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése értelmében terhelő indokolási kötelezettségnek a megsértésére vonatkozik.
14 A megtámadott határozatból kitűnik, hogy a fellebbezési tanács a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő viszonylagos kizáró ok elemzése során úgy ítélte meg, hogy az ütköző megjelölések eltérők, és ezért a felszólalást ugyanezen rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 8. cikkének (5) bekezdése alapján el kell utasítani.
15 Az első, a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértésére alapított jogalappal körében a felperes lényegében azt állítja, hogy a fellebbezési tanács tévesen következtetett arra, hogy a megjelölések között nem áll fenn hasonlóság, és ezért elutasította az e rendelkezésben szereplő viszonylagos kizáró okot.
16 A 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében a (2) bekezdés szerinti, lajstromozott korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet továbbá oltalomban a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, függetlenül attól, hogy az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak‑e, vagy sem, azokkal az árukkal vagy szolgáltatásokkal összevetve, amelyek tekintetében a korábbi védjegyet lajstromozták, feltéve hogy korábbi európai uniós védjegy esetében a védjegy az Unióban, korábbi nemzeti védjegy esetében pedig a védjegy az érintett tagállamban jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
17 A 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének szövegéből az következik, hogy e rendelkezés alkalmazása együttes feltételekhez kötött, amelyek közül az első az ütköző védjegyek azonosságára vagy hasonlóságára vonatkozik, a második a felszólalás alátámasztására hivatkozott korábbi védjegy jóhírnevére, a harmadik pedig azon veszély fennállására, hogy a bejelentett védjegy alapos ok nélküli használata tisztességtelenül kihasználja vagy sérti a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét (2018. június 28‑i EUIPO kontra Puma ítélet, C‑548/16 P, EU:C:2015:509, 54. pont).
18 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében említett sérelmek – amennyiben megvalósulnak – a korábbi és a későbbi védjegy bizonyos mértékű hasonlóságának következményei, amely miatt az érintett vásárlóközönség egymással rokonítja e két védjegyet, vagyis kapcsolatba hozza őket egymással, anélkül, hogy összetévesztené őket (lásd: 2009. március 12‑i Antartica kontra OHIM ítélet, C‑320/07 P, nem tették közzé, EU:C:2009:146, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
19 Ami különösen a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének a fenti 17. pontban felidézett első alkalmazási feltételét, nevezetesen az ütköző megjelölések azonosságát vagy hasonlóságát illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egyrészt a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja, másrészt az ugyanezen rendelet 8. cikkének (5) bekezdése keretében megkövetelt hasonlósági fok eltérő. Ugyanis, míg a fentiek közüli első rendelkezéssel bevezetett védelem alkalmazása az ütköző védjegyek közötti olyan mértékű hasonlóság megállapításától függ, amely miatt az érintett vásárlóközönség tudatában fennáll a védjegyek összetévesztésének veszélye, a második rendelkezés által nyújtott védelemhez nem írták elő az ilyen veszély fennállását. Így a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében meghatározott sérelmek a korábbi és a későbbi védjegy csekélyebb mértékű hasonlóságának következményei lehetnek, amennyiben e hasonlóság elegendő ahhoz, hogy az érintett vásárlóközönség az említett védjegyeket rokonítsa egymással, azaz azok között kapcsolatot teremtsen (2011. március 24‑i Ferrero kontra OHIM ítélet, C‑552/09 P, EU:C:2011:177, 53. pont; 2014. november 20‑i Intra‑Presse kontra Golden Balls ítélet, C‑581/13 P és C‑582/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:2387, 72. pont).
20 Ebből következik, hogy ha az ütköző megjelölések között nincs semmilyen hasonlóság, nyilvánvalóan nem alkalmazható a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésése e cikk (1) bekezdésének b) pontja sem. Kizárólag az ütköző védjegyek bizonyos – akár csekély mértékű – hasonlósága esetén kell átfogó vizsgálatot végezni annak meghatározása érdekében, hogy az ütköző védjegyek közötti hasonlóság csekély mértéke ellenére – az olyan más lényeges tényezők jelenléte miatt, mint a korábbi védjegy közismertsége vagy jóhírneve – fennáll‑e az érintett vásárlóközönség képzetében az összetévesztés veszélye vagy az e védjegyek közötti kapcsolat (lásd ebben az értelemben: 2011. március 24‑i Ferrero kontra OHIM ítélet, C‑552/09 P, EU:C:2011:177, 66. pont; 2014. november 20‑i Intra‑Presse kontra Golden Balls ítélet, C‑581/13 P és C‑582/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:2387, 73. pont).
21 Ezen előzetes megfontolásokra tekintettel kell megvizsgálni a felperes által felhozott első jogalapot.
22 A jelen ügyben a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy az ütköző megjelölések eltérők, és ennek alapján megállapította a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt kizárási ok alkalmazhatatlanságát anélkül, hogy az e rendelkezésben előírt és a fenti 17. pontban felidézett további feltételeket vizsgálta volna.
23 Meg kell tehát vizsgálni, hogy a fellebbezési tanács helyesen juthatott‑e arra a következtetésre, hogy az ütköző megjelölések között semmilyen – akár csekély mértékű – hasonlóság sem áll fenn.
24 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy két megjelölés akkor hasonló, ha az érintett vásárlóközönség nézőpontjából legalább részleges azonosság áll fenn közöttük egy vagy több releváns aspektus vonatkozásában, nevezetesen vizuális, hangzásbeli és fogalmi szempontból (lásd: 2018. november 29‑i Louis Vuitton Malletier kontra EUIPO – Fulia Trading [LV BET ZAKŁADY BUKMACHERSKIE] ítélet, T‑373/17, nem tették közzé, EU:T:2018:850, 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
25 Két megjelölés hasonlóságának értékelése nem korlátozódhat az összetett védjegy csupán egyik alkotóelemének figyelembevételére és annak valamely másik védjeggyel történő összehasonlítására. Épp ellenkezőleg, az összehasonlítást a szóban forgó védjegyeket megvizsgálva kell elvégezni, mindegyiket egészében tekintve, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összetett védjegy által az érintett fogyasztók emlékezetében keltett összbenyomás szempontjából bizonyos körülmények esetén ne lehetne domináns a védjegy egy vagy több alkotóeleme (lásd: 2007. június 12‑i OHIM kontra Shaker ítélet, C‑334/05 P, EU:C:2007:333, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A hasonlóság csak abban az esetben értékelhető egyedül a domináns elem alapján, ha a védjegy összes többi eleme elhanyagolható (lásd: 2007. június 12‑i OHIM kontra Shaker ítélet, C‑334/05 P EU:C:2007:333, 42. pont; 2007. szeptember 20‑i Nestlé kontra OHIM ítélet, C‑193/06 P, nem tették közzé, EU:C:2007:539, 43. pont). Ez az eset különösen akkor fordulhat elő, amikor ez az alkotóelem egymaga képes meghatározni azt a képet, amelyet az érintett közönség fel tud idézni a védjegyről, és így a védjegy többi alkotóelemének szerepe elhanyagolható a védjegy által keltett összbenyomás szempontjából (2007. szeptember 20‑i Nestlé kontra OHIM ítélet, C‑193/06 P, nem tették közzé, EU:C:2007:539, 43. pont).
26 A jelen ügyben először is a fellebbezési tanács a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjára alapított értékelése keretében úgy ítélte meg, hogy a figyelembe veendő érintett vásárlóközönség a széles vásárlóközönség, azaz a végső fogyasztók és a szakmai fogyasztók, akik figyelmének szintje a közepes és a magas között mozog, az összetéveszthetőség értékelése szempontjából releváns terület pedig a korábbi uniós védjegyek, valamint a lajstromozatlan korábbi közismert védjegyek tekintetében az Unió, a Svédország és Finnország területén lajstromozott nemzeti védjegyek tekintetében pedig Svédország és Finnország. A felek nem vitatják az érintett vásárlóközönség ezen meghatározását.
27 A fellebbezési tanács ezt követően az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi összehasonlítását végezte el. A felszólalást elsőként a fenti 6. pontban bemutatott, 10397016. sz. európai uniós védjegyen alapuló részében vizsgálta meg.
28 A fellebbezési tanács e tekintetben azt állapította meg, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés egy olyan ábrás megjelölés, amely egy olyan, ezüst színű, stilizált „v” betűből áll, amely egy kék körben szerepel. Álláspontja szerint az alkalmazott betűtípus hasonlít a Garamond szabványbetűtípusra, amely minden szövegszerkesztő programban elérhető. A fellebbezési tanács hozzátette, hogy a kör alatt ugyanaz a stilizált betű szerepel, azonban kisebb méretben, amelyet kötőjel és az Arial betűtípushoz hasonló betűtípussal írt „wheels” szó követ. Úgy ítélte meg, hogy az említett szó, amely az egész Unióban érthető angol alapszó, a lajstromoztatni kívánt védjeggyel ellátott áruk tekintetében leíró jellegű, nem bír megkülönböztető képességgel a gépjárművek tekintetében, és hogy a „v” betű nem hordoz semmilyen jelentést a gépjárművek tekintetében. Ennek alapján kifejtette, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölést „a felperes esetében a legjobb esetben is” a kék körben található, ezüst színű „v” betű határozza meg, mivel a kék szín alapszín.
29 Ami a 10397016. sz. európai uniós védjegyet illeti, a fellebbezési tanács rámutatott arra, hogy az a kék betűkkel írt „volvo” szóelem stilizált ábrázolásából áll, a kék szín pedig alapszín, és e szóelemet a Garamond szabványbetűtípushoz hasonló betűkkel szedték, „azzal az egyetlen különbséggel, hogy ezek a betűk kissé szélesebbek, mint [az említett betűtípus]”. Az ütköző megjelöléseket illetően rámutatott arra, hogy a használt betűtípus és szín is nagyon egyszerű, és a kereskedelmi forgalomban általában használatos, és így nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel az említett megjelölések.
30 Ami az ütköző megjelölések vizuális összehasonlítását illeti, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 30. pontjában úgy ítélte meg, hogy az említett megjelölések domináns elemei – azaz a lajstromoztatni kívánt megjelölés „v” betűje, illetve a korábbi védjegy tekintetében a „volvo” szóelem – eltérők. Megjegyezte, hogy egy egyetlen betűből álló megjelölés nem tekinthető hasonlónak az ugyanezen betűvel kezdődő szóhoz. Álláspontja szerint a kiegészítő ábrás elemek is eltérőek. Kifejtette, hogy bár mindkét megjelölés kék színű, és még ha a kék ugyanazon árnyalatáról van is szó, ez nem ellensúlyozza a közöttük fennálló különbségeket.
31 Hangzásbeli szempontból a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölésben szereplő, egyetlen „v” betűt angolul, spanyolul és németül eltérően kell kiejteni, mint a korábbi védjegy „volvo” szóelemében szereplő „v” betűt. Mivel nem rendelkezett semmilyen példával bármely más nyelven, amely ennek ellenkezőjét bizonyította volna, arra a következtetésre jutott, hogy az ütköző megjelölések hangzásbeli szempontból nem hasonlóak.
32 Fogalmi szempontból a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy semmilyen összehasonlítás nem lehetséges, mivel sem a lajstromoztatni kívánt megjelölés domináns és megkülönböztető eleme, sem pedig a korábbi védjegy nem bír jelentéssel.
33 Emellett a fellebbezési tanács rámutatott arra, hogy ha figyelembe venné a lajstromoztatni kívánt megjelölés „v‑wheels” elemét, az ütköző megjelölések vizuális és hangzásbeli szempontból még távolabb állnának egymástól. Ehhez hasonlóan, álláspontja szerint ha az említett megjelölés domináns elemének, azaz egyetlen betűnek egy fogalmat kell tulajdonítani, vagy ha figyelembe kellene venni az e megjelölés „v‑wheels” elemének „wheels” szavát, az ütköző megjelölések fogalmi szempontból eltérők lennének.
34 A fellebbezési tanács másodsorban összehasonlította a lajstromoztatni kívánt megjelölést a felszólalás alátámasztására felhozott és a fenti 6. pontban ismertetett összes korábbi ábrás védjeggyel. E tekintetben rámutatott arra, hogy e védjegyek mindegyike a „volvo” megkülönböztető szóelemből áll, amely ugyanazon betűtípussal van szedve, mint az 10397016. sz. európai uniós védjegyben, valamint „egy domináns ábrás elemből” áll, a „volvo” szóelem fehér címkén feketével van írva, vagy pedig egy fekete vagy kék címkén fehérrel. Úgy ítélte meg továbbá, hogy a felperes állításaival ellentétben e védjegyek nem tartalmaznak kört, mivel az ábrás elemüket nem lehet körből és egy nyílból összeállítani, hanem azt egyetlen elemként észlelik, amely a hímnem közismert szimbólumához (
) hasonlít, és így az ütköző megjelölések nem rendelkeznek ugyanazzal a kör alakú elemmel. Egyébként e védjegyek egyikében sem szerepel ezüst színnel a „volvo” szóelem, az említett megjelölés „v” betűjétől eltérően. Mivel e védjegyek mindegyike tartalmaz egy további „domináns” elemet, az e védjegyek és az e megjelölés között fennálló különbség „még nagyobb”. A fellebbezési tanács ezért megállapította, hogy a szóban forgó megjelölés eltér a fent említett összes többi védjegytől.
35 A felperes azt állítja, hogy az ütköző megjelölések hasonlóságának a fellebbezési tanács által a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában végzett értékelése több tekintetben is téves. A keresetlevélben és a tárgyaláson kifejtette, hogy érvei lényegében a lajstromoztatni kívánt megjelölés és az alábbiakban ábrázolt közismert európai uniós védjegy (a továbbiakban: hivatkozott korábbi védjegy) összehasonlítására összpontosulnak:
A lajstromoztatni kívánt megjelölés | Az Unióban közismert korábbi védjegy |
| 
|
36 A felperes szerint bizonyos vizuális hasonlóság áll fenn a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések között, mivel több közös elemük is van, nevezetesen a „v” betű, a körformák, a szóelemeknek e körformákon belüli elhelyezése, a kék és az ezüst szín ugyanolyan kombinációja, valamint ugyanazon betűtípus használata, mivel az nem a Garamond szabványbetűtípus, hanem az általa kifejezetten létrehozott betűtípus. Márpedig a fellebbezési tanács nem vette figyelembe e hasonlóságok némelyikét, valamint az említett megjelölések által keltett összbenyomást. Emellett e megjelölések között bizonyos mértékű hangzásbeli hasonlóság is fennáll.
37 Az EUIPO ezzel szemben azzal érvel, hogy először is az, hogy a hivatkozott korábbi védjegyben szereplő „volvo” szóelem „v” betűvel kezdődik, és e betű később megismétlődik, nem elegendő a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések közötti különbségek és annak megcáfolásához, hogy az alkalmazott betűtípus nem rendelkezik különösebb megkülönböztető képességgel. Másodszor, az említett megjelölések nem ugyanazokkal az ábrás elemekkel – nevezetesen körformával –, és nem is ugyanazon szóelemekkel rendelkeznek, így azok nem tekinthetők hasonlónak. Harmadszor, a felperes állításával ellentétben, a hivatkozott korábbi védjegy szóeleme egy olyan téglalapban helyezkedik el, amely a hímnem szimbólumának kevesebb mint egyharmadát foglalja el, míg a lajstromoztatni kért megjelölés „v” eleme lefedi azon korongnak a teljes felületét, amelyen azt alkalmazták. Negyedszer, az említett megjelölésben használt ezüst színárnyalat nem egyezik meg a hivatkozott korábbi védjegy ezüst színével, és a színek aránya nem azonos olyan mértékben, hogy e megjelölések hasonlóak legyenek. A kék és az ezüst szín kombinációja egyébként önmagában nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.
38 Meg kell állapítani, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés összetett ábrás megjelölés. Tartalmaz egy olyan elemet, amely méretére és elhelyezkedésére tekintettel a domináns elem, amely egy enyhén stilizált betűtípusú, ezüst színű „v” betűből áll, amely vékony, ezüst színű vonallal körülhatárolt kék körben helyezkedik el. Ezen elem alatt a kisebb méretű, „v‑wheels” szóelem található, amelyben a „v” betű megegyezik a kék körben szereplővel, azonban kisebb méretű, a többi karakter pedig az Arial betűtípushoz hasonló betűtípussal, kék színnel van szedve.
39 E tekintetben a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a megtámadott határozat 27. pontjában, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés domináns eleme az ezüst színnel írt és egy kék körben elhelyezett nagy „v” betűből áll. Rá kell azonban mutatni, hogy e kék kört vékony ezüst vonal veszi körül (lásd a fenti 2. és 3. pontot), amit a fellebbezési tanács nem vett figyelembe. Ami az említett megjelölés „v‑wheels” szóelemét illeti, meg kell állapítani, hogy az – mérete folytán, valamint amiatt, hogy részben a domináns elemben szereplő, stilizált nagy „v” betűt jeleníti meg újra – nem tekinthető dominánsnak. Azonban nem elhanyagolható.
40 Ami a hivatkozott korábbi védjegyet illeti, az szintén egy összetett védjegy, amely egy ezüst színű, kör alakú elemben elhelyezett kék téglalapban fehér színű, enyhén stilizált betűkkel szedett „volvo” szóelemből áll, és e kör jobb felső sarkából egy ugyancsak ezüst színű, kis nyíl halad kifelé. E tekintetben a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy az említett védjegy a domináns elemekből, nevezetesen a „volvo” szóelemből, és egy olyan kör alakú elemből áll, amelynek jobb felső sarkából egy kis nyíl halad kifelé.
41 Elsőként, ami a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések vizuális összehasonlítását illeti, a fellebbezési tanács lényegében úgy ítélte meg, hogy azok különbözőek.
42 E tekintetben azonban meg kell állapítani, hogy – amint arra lényegében a felperes is hivatkozik – a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések vizuális szempontból hasonlóságot mutatnak.
43 Ugyanis, először is, a lajstromoztatni kívánt megjelölés domináns elemének szóeleme és a hivatkozott korábbi védjegy szóeleme, nevezetesen a „v” betű, illetve a „volvo” szóelem bizonyos hasonlóságokat mutatnak. Egyrészt az említett betű megegyezik e szóelem első betűjével. Másrészt mindkét esetben azonos betűtípussal szedték őket. Bár ez a betűtípus nem különösen fantáziadús, ugyanakkor stilizált, és nem szerepel a szövegszerkesztő szoftverek „szabványbetűtípusai” között, amint azt a felek a tárgyaláson megerősítették. Az EUIPO egyébként nem vitatja, hogy a kérdéses betűtípust kifejezetten a felperes számára alkották, és azt a felperes évek óta használja. Egyébiránt, amint arra a felperes is joggal hivatkozik, a fellebbezési tanács által megállapítottakkal ellentétben a Garamond betűtípus és a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölésekben használt betűtípus közötti különbség nem kizárólag a betűk „kissé szélesebb” szedési módjából ered, hanem abból is, hogy a Garamond betűtípussal szemben az említett megjelölésekben szereplő „v” betű az alsó, csúcsos részét levágva szerepel. Következésképpen meg kell állapítani, hogy e megjelölések a „v” és a „volvo” szóelemeik tekintetében ugyanazt a betűtípust használják, amely – ellentétben azzal, amit a fellebbezési tanács állít – nem szerepel a kereskedelmi forgalomban általában használatos betűtípusok között.
44 A Törvényszéknek mindenestre már volt alkalma megállapítani, hogy az ugyanolyan – akár szabvány – betűtípus használata olyan tényező, amelyet az ütköző megjelölések vizuális összetéveszthetőségének vizsgálata keretében figyelembe kell venni (lásd ebben az értelemben analógia útján: 2018. január 16‑i Starbucks kontra EUIPO – Nersesyan [COFFEE ROCKS] ítélet, T‑398/16, nem tették közzé, EU:T:2018:4, 29. és 52. pont), és így még abban az esetben is, ha az ütköző megjelölések szóelemeit szabvány betűtípussal írták volna, ez nem zárná ki a közöttük hasonlóságot teremtő elem elismerését.
45 Másodszor, az ütköző megjelölések „v” és „volvo” szóelemei az egyes megjelölések közepén helyezkednek el, és azok egyértelműen hangsúlyosak. A fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölésekben ugyanis mindkét – ezüst, illetve fehér színnel írt – szóelem egy kör alakú ábrás elem középpontjában, kék alapon helyezkedik el (lásd a lenti 50. pontot), ami hasonlóvá teszi őket. Az elhelyezkedésük és az alkalmazott színek szintjén elérni kívánt kontraszt folytán egyértelműen hangsúlyosak. Márpedig, amint arra a felperes helyesen hivatkozik, a fellebbezési tanács nem vette figyelembe e szempontot az említett megjelölések vizuális hasonlóságának értékelésekor.
46 Harmadszor, a lajstromoztatni kívánt megjelölés és a hivatkozott korábbi védjegy erőteljesen hasonló színkombinációt használ. Megegyeznek ugyanis a nagyon hasonló – akár azonos – árnyalatú kék színt használatában, az említett megjelölés esetén azon körre, amelyben az ezüst színnel írt „v” betű található, az említett védjegy estén pedig azon téglalapra, amelyben a fehérrel írt „volvo” szó szerepel. Megegyeznek az ezüst szín használatában is, e megjelölés esetén a „v” betűre és a kék kört körülhatároló vékony vonalra, a védjegy esetén pedig a hímnem szimbólumára.
47 E tekintetben, bár a fellebbezési tanács megállapította, hogy a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések megegyeznek a kék szín használatában, e tanács nem vette átfogóan figyelembe a nagyon hasonló színkombináció használatát. Az e tanács által hangsúlyozott azon tény, hogy a hivatkozott korábbi védjegy szóeleme fehérrel van írva, míg a lajstromoztatni kívánt megjelölés domináns elemének szóeleme ezüst színnel, egyáltalán nem szünteti meg az említett megjelölésekben használt színkombinációk tekintetében fennálló hasonlóságot, mivel amikor e két szín a jelen esethez hasonlóan kék alapon kontrasztot alkot, a köztük lévő különbség nem észlelhető könnyen. Valójában az említett színkombinációk pontosan e szóelemek kiemeléséhez, és összességében ehhez hasonló esztétikai eredmény eléréséhez járulnak hozzá.
48 Hasonlóképpen, a fellebbezési tanács által említett azon tény, hogy a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölésekben használt kék szín nagyon egyszerű, és a kereskedelmi forgalomban gyakran használják azt, nem szünteti meg a használt színkombináció szintjén megállapított hasonlóságot. E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy két megjelölés vizuális összehasonlítása céljából az azonos színeket kell figyelembe venni, még akkor is, ha azok alapszínek, mint például a fekete és a fehér kombinációja volt a 2018. január 16‑i COFFEE ROCKS ítélet (T‑398/16, nem tették közzé, EU:T:2018:4, 52. pont) alapjául szolgáló ügyben.
49 Egyébiránt, ami az EUIPO által a válaszbeadványban hivatkozott azon érvet illeti, amely szerint mind azon arány, amelyben a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölésekben a színek felosztásra kerültek, mind pedig az e megjelölésekben használt ezüst szín árnyalata különbözik, meg kell állapítani, hogy ez az indok nem szerepel a megtámadott határozatban, így az EUIPO a megtámadott határozatot az abban figyelembe nem vett elemekkel kívánja alátámasztani. Az ilyen indokoláskiegészítésre nem lehet eredményesen hivatkozni a Törvényszék előtt, és azt mint elfogadhatatlant el kell utasítani (lásd ebben az értelemben: 2014. december 11‑i CEDC International kontra OHIM – Underberg [Egy üvegben elhelyezett fűszál formája] ítélet, T‑235/12, EU:T:2014:1058, 71. pont). Mindenesetre az ezüst szín aránya és árnyalata közötti állítólagos különbség egyáltalán nem cáfolja meg azt a megállapítást, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés és a hivatkozott korábbi védjegy nagyon hasonló, egyértelműen és azonnal észlelhető színkombinációt alkalmaz.
50 Negyedszer meg kell jegyezni, hogy mind a lajstromoztatni kívánt megjelölés, mind pedig a hivatkozott korábbi védjegy összességében kör alakú formában jelenik meg. Egyrészt ugyanis nem vitatott, hogy az első egy nagy kék kört tartalmaz, amelyet egy vékony ezüst vonal vesz körül, még akkor is, ha a fellebbezési tanács nem vette figyelembe ez utóbbi elemet. A fellebbezési tanács másrészt nem vette figyelembe azt, hogy az említett védjegy a hímnem szimbólumának ezüst színű kontúrjával körülhatárolt, belső kör alakú formát tartalmaz, vagy legalábbis egy olyan kék téglalap fölött és alatt elhelyezett két félkört, amelyben a „volvo” szóelem szerepel. Ezenkívül a hímnem e védjegyben szereplő szimbóluma () egy kör elemből és egy nyílból áll. Még ha – az EUIPO‑hoz hasonlóan – feltételezzük is, hogy az érintett vásárlóközönség azonnal felismeri az említett szimbólumot, ez nem jelenti azt, hogy – ellentétben azzal, amit az említett tanács a megtámadott határozat 37. pontjában megállapított – e közönség nem észleli azt, hogy a hímnem szimbóluma többek között egy világosan látható kör alakú elemből áll, annál is inkább, hogy a mellette szereplő nyíl jóval kisebb, mint a kör elem maga. A fellebbezési tanács tehát az említett pontban tévesen állapította meg azt, hogy az érintett védjegy „nem tartalmaz kört”.
51 Ebből következik, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölésben és a hivatkozott korábbi védjegyben több közös vizuális elem szerepel, nevezetesen ugyanazon betűtípus, nagyon hasonló színkombináció, olyan kör alakok használata, amelyek középpontjában helyezkednek el a szóelemek, és ezen egyes szóelemek hangsúlyozása, ez utóbbiak ezenkívül megegyeznek a „v” betűben, amely a lajstromoztatni kívánt megjelölés egyetlen betűje és a hivatkozott korábbi védjegy szóelemének első betűje.
52 Kétségtelen, hogy – amint azt a megtámadott határozat kifejti, és amint azt az EUIPO állítja – a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések is jelentős vizuális különbségeket is mutatnak. Így különösen, a lajstromoztatni kívánt megjelölés domináns elemének szóeleme, amely egyetlen, nevezetesen a „v” betűből áll, eltér a hivatkozott korábbi védjegy öt betűből álló „volvo” szóelemétől; e megjelölés kék kört tartalmaz, míg a védjegyben ettől eltérően a kör alakú forma határvonala ezüst színű (lásd a fenti 40. pontot); a megjelöléstől eltérően a védjegy egy kék téglalapot tartalmaz, amelyben a „volvo” szóelem szerepel, valamint egy, a hímnem szimbólumára hasonlító ábrás elem; ugyanezen megjelölés „v‑wheels” szóeleme nem szerepel a hivatkozott korábbi védjegyben.
53 E különbségek azonban, bármilyen jelentősek legyenek is, nem teszik elhanyagolhatóvá a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések által kiváltott összbenyomás tekintetében a fenti 43–51. pontban megállapított hasonlóságokat. Mindezek a hasonlóságok ugyanis a lajstromoztatni kívánt megjelölés és a hivatkozott korábbi védjegy domináns elemeinek különböző szempontjait érintik, ezért azok jelentőségétől nem lehet eltekinteni.
54 Ezenkívül, még ha az EUIPO‑hoz hasonlóan feltételezzük is, hogy a fenti 43–51. pontban megállapított hasonlóságok egyike sem elegendő önmagában ahhoz, hogy a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése alapján megállapítható legyen a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések közötti hasonlóság, az említett hasonlóságok összességükben a vizuális hasonlóság enyhe fokát mutatják, amit e cikk alkalmazása szempontjából figyelembe kell venni. E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy a fenti 24. és 25. pontban ismertetett ítélkezési gyakorlat szerint két megjelölés akkor hasonló, ha az érintett vásárlóközönség nézőpontjából legalább részleges azonosság áll fenn egy vagy több releváns aspektus vonatkozásában.
55 Egyébiránt a tárgyaláson az EUIPO elismerte, hogy a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések között bizonyos hasonlóságok fennállnak, és arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint „határesetről” van szó, ami nem éri el a hasonlóság ítélkezési gyakorlat által megkövetelt mértékét. E tekintetben azonban emlékeztetni kell arra, hogy a fenti 19. pontban említett ítélkezési gyakorlat szerint a hasonlóság 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében megkövetelt mértéke alacsonyabb, mint az e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt mérték, és hogy a fenti 43–51. pontban említett hasonlóságok összességükben tekintve elegendőek a lajstromoztatni kívánt megjelölés és a hivatkozott korábbi védjegy közötti azon csekély mértékű vizuális hasonlóság fennállásának megállapításához, amelyet a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazása céljából figyelembe kell venni.
56 Ebből következik, hogy a fellebbezési tanács tévesen állapította meg, hogy a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések vizuális szempontból különbözők.
57 Másodsorban, ami a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések hangzásbeli összehasonlítását illeti, meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a hasonlóság hiányát. Egyrészt ugyanis, bár a lajstromoztatni kívánt megjelölésben kizárólag a „v” betűt kell kiejteni, e tanács helyesen állapította meg a megtámadott határozat 31. pontjában, hogy a „v” betűt másképp kell kiejteni, mint a hivatkozott korábbi védjegyben szereplő „volvo” szóelemet. Ebben az esetben az említett betűt a betűrendnek megfelelő hang kibocsátásával kell kiejteni, míg a „vol” és a „vo” szótagokból álló szóelemet folyamatosan kell kiejteni, és különböző hangsúlyt, intonációt és ritmust követnek.
58 Másrészt, noha a lajstromoztatni kívánt megjelölést ugyanúgy ejtik, mint a „v‑wheels” szóelemét, ez a kiejtés sem hasonlítható a hivatkozott korábbi védjegy „volvo” szóelemének kiejtéséhez. A felperes állításával ellentétben azokat a szótagokat, amelyekre a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések szétbonthatók, eltérő módon kell kiejteni. Így, még ha bizonyos betűk egybe is esnek, eltérő sorrendben, hangsúllyal és ütemben kell azokat kiejteni.
59 Végül harmadsorban, a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések fogalmi összehasonlítását illetően elegendő megjegyezni, hogy a felek nem vitatják a fellebbezési tanács azon következtetését, amely szerint az ilyen összehasonlítás a jelen ügyben nem lehetséges.
60 Meg kell tehát állapítani, hogy a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések között csekély mértékű vizuális hasonlóság áll fenn, hangzásbeli szempontból pedig nem áll fenn hasonlóság.
61 Egyebekben emlékeztetni kell arra, hogy az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi aspektusainak nem mindig azonos a súlya. A megjelölések közötti hasonlóságok és különbségek jelentősége többek között a megjelölések belső jellemzőitől, illetve az általuk megjelölt áruk vagy szolgáltatások forgalmazásának körülményeitől függhet. Ha a szóban forgó védjeggyel megjelölt árukat általában önkiszolgáló üzletekben értékesítik, ahol a fogyasztó maga választja ki az árut, és ennélfogva elsősorban a rajta szereplő védjegy vizuális megjelenésére kell hagyatkoznia, a védjegyek vizuális hasonlósága főszabály szerint nagyobb jelentőséget kap. Ha viszont az érintett árut főként szóbeli úton értékesítik, a védjegyek hangzásbeli hasonlósága kap nagyobb súlyt. Ily módon a két védjegy közötti hangzásbeli hasonlóság mértéke kisebb jelentőségű olyan áruk esetében, amelyeket oly módon forgalmaznak, hogy az érintett vásárlóközönség az azokat megjelölő védjegyet a vásárlás során szokásosan vizuális formában észleli (2014. december 11‑i Coca‑Cola kontra OHIM – Mitico [Master] ítélet, T‑480/12, EU:T:2014:1062, 68. pont; lásd továbbá szintén ebben az értelmében: 2016. július 5‑i Future Enterprises kontra EUIPO – McDonald’s International Property [MACCOFFEE] ítélet, T‑518/13, EU:T:2016:389, 32. pont).
62 Ebből következően a fellebbezési tanács azáltal, hogy helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a fenti 35. pontban szereplő, ütköző megjelölések vizuális szempontból különbözőek, hibát követett el, amikor nem értékelte az említett megjelölések átfogó hasonlóságát, és következésképpen a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdése alkalmazásának a fenti 17. és 18. pontban hivatkozott többi alkalmazási feltételét.
63 Következésképpen az első jogalapnak helyt kell adni.
64 E körülmények között, és mivel elegendő, ha a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében szereplő valamelyik viszonylagos kizáró ok kizárja a bejelentett védjegy lajstromozását, és mivel a fellebbezési tanácsnak meg kell volna vizsgálnia az említett cikk egyéb alkalmazási feltételeit, a megtámadott határozatot teljes egészében hatályon kívül kell helyezni, anélkül hogy a felperes által felhozott többi jogalapot meg kellene vizsgálni (lásd ebben az értelemben: 2016. október 27‑i Spa Monopole kontra EUIPO – YTL Hotels & Properties [SPA VILLAGE] ítélet, T‑625/15, nem tették közzé, EU:T:2016:631, 71. pont).
A költségekről
65 A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
66 Mivel az EUIPO pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell őt a saját költségeinek, valamint a Törvényszék előtti eljárással kapcsolatban a felperes részéről felmerült költségeknek a viselésére.
67 Ezenkívül, mivel a felperes kérte, hogy a Törvényszék az EUIPO‑t kötelezze a fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült költségeinek viselésére, amellyel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 190. cikkének (2) bekezdése értelmében a feleknél a fellebbezési tanács előtti eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségeket megtérítendő költségeknek kell tekinteni, ezért a felperes e kérelme elfogadható. Ez azonban nem vonatkozik a felszólalási osztály előtti eljárás során felmerült költségekre. Következésképpen elfogadhatatlan a felperesnek a felszólalási osztály előtti eljárással kapcsolatos költségekre vonatkozó kérelme, amelyek nem minősülnek megtérítendő költségeknek (2018. szeptember 20‑i Kwizda Holding kontra EUIPO – Dermapharm [UROAKUT] ítélet, T‑266/17, EU:T:2018:569, 90. és 91. pont).
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsának 2018. március 21‑i határozatát (R 1852/2017‑4. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.
2) A Törvényszék az EUIPO‑t kötelezi a költségek viselésére, ideértve a Volvo Trademark Holding AB részéről az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségeket is.
Tomljenović | Bieliūnas | Kornezov |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2019. szeptember 24‑i nyilvános ülésen.
Aláírások