Language of document : ECLI:EU:C:2016:360

C‑260/14 és C‑261/14. sz. egyesített ügyek

Județul Neamț

és

Județul Bacău

kontra

Ministerul Dezvoltării Regionale și Administrației Publice

(a Curtea de Apel Bacău [Románia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

„Előzetes döntéshozatal – Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – 2988/95/EK, Euratom rendelet – Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – 1083/2006/EK rendelet – A támogatott tevékenység megvalósítását célzó közbeszerzési szerződésnek az alapok kedvezményezettje mint ajánlatkérő általi odaítélése – A »szabálytalanság« fogalma – Az »uniós jog megsértésére« vonatkozó feltétel – A nemzeti jogba ütköző közbeszerzési eljárások – A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók természete – Közigazgatási intézkedések vagy szankciók”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2016. május 26.

1.        Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – Szó szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezés

2.        Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelet – Szabálytalanság – Fogalom – Az európai strukturális alapokból támogatott tevékenység megvalósítását célzó közbeszerzési szerződés odaítélése során a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseknek az ajánlatkérő általi megsértése – Bennfoglaltság – Feltételek

(2988/95 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés, és 1083/2006 tanácsi rendelet, 2. cikk, 7. pont; az 1422/2007 rendelettel módosított 2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, a) pont)

3.        Az Európai Unió saját forrásai – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelet – Közigazgatási intézkedések – Fogalom – Az európai strukturális alapokból támogatott tevékenység megvalósítását célzó közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásával kapcsolatos szabálytalanság nyomán valamely tagállam által alkalmazott pénzügyi korrekció – Bennfoglaltság

(2988/95 tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés, első francia bekezdés, és 1083/2006 tanácsi rendelet, 98. cikk, (2) bekezdés)

4.        Európai uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Jogbiztonság – Korlátok – Az új szabályozásnak a korábbi szabályozás hatálya alatt létrejött helyzetek jövőbeni hatásaira való alkalmazása – Valamely tagállam által a korrekciót szabályozó belső jogi aktus hatálybalépésének időpontját megelőzően elkövetett nemzeti jogi jogsértés miatt alkalmazott pénzügyi korrekció – Megsértés – Hiány

1.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 35. pont)

2.        Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95 rendelet 1. cikkének (2) bekezdését, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006 rendelet 2. cikkének 7. pontját úgy kell értelmezni, hogy ezen 1. cikk (2) bekezdése vagy e 2. cikk 7. pontja értelmében vett, a közbeszerzési szerződés odaítélésével kapcsolatos szabálytalanságnak minősülhet az, ha egy ajánlatkérő szerv – amely olyan közbeszerzési szerződés odaítélésével összefüggésben részesül a strukturális alapokból származó támogatásban, amelynek becsült értéke nem éri el az 1422/2007 rendelettel módosított, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 7. cikkének a) pontjában meghatározott értékhatárt – megsérti a nemzeti rendelkezéseket, feltéve hogy e jogsértés egy indokolatlan kiadási tétel elszámolása révén az Európai Unió általános költségvetésének a sérelmével jár vagy járhat.

Ugyanis mivel a szóban forgó műveletek uniós finanszírozásban részesültek, e műveletekre az uniós jogot kell alkalmazni. Így a szabálytalanságnak a 2988/95 rendelet 1. cikke (2) bekezdése, valamint az 1083/2006 rendelet 2. cikke 7. pontja értelmében vett fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az nem csupán az uniós jog, hanem azon nemzeti jogi rendelkezések megsértésére is vonatkozik, amelyek hozzájárulnak az uniós alapokból finanszírozott projektek irányítására vonatkozó uniós jog megfelelő alkalmazásához. Ez a strukturális alapokból támogatott műveletekre alkalmazandó nemzeti jogi rendelkezések megsértésére is vonatkozik.

(vö. 37., 43., 46. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.        Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006 rendelet 98. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatát úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok pénzügyi korrekciói – abban az esetben, ha azokat a strukturális alapokból társfinanszírozott kiadások tekintetében a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt alkalmazták – az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95 rendelet 4. cikke értelmében vett közigazgatási intézkedésnek minősülnek.

Ugyanis az 1083/2006 rendelet 98. cikke (2) bekezdésének a 2988/95 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban értelmezett szövegéből önmagában kitűnik, hogy a műveletek vagy az operatív programok esetében feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatban a tagállamok által elvégzendő pénzügyi korrekciók célja az érintett gazdasági szereplők által jogtalanul megszerzett előny elvonása, többek között a jogtalanul kapott összegek utáni visszafizetési kötelezettség formájában. A szabálytalanság révén jogalap nélkül szerzett előny visszafizetésének kötelezettsége nem szankció, hanem csupán annak a megállapításnak az egyszerű következménye, hogy az uniós szabályozásból származó előny megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesítették, ami jogalap nélkülivé teszi a szerzett előnyt. E következtetést nem kérdőjelezi meg azon tény, amely szerint a ténylegesen visszafizetendő összeg adott esetben nem egyezik meg teljesen a strukturális alapokat ténylegesen ért veszteséggel.

(vö. 49–51. pont, és a rendelkező rész 2. pontja)

4.        A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, ha egy tagállam olyan nemzeti rendelkezéssel szabályozott pénzügyi korrekciókat alkalmaz, amely a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó jogszabályok állítólagos megsértését követően lépett hatályba, feltéve hogy az új szabályozást a régi szabályozás hatálya alatt létrejött helyzetek jövőben bekövetkező hatásaira alkalmazzák, aminek a vizsgálata az adott ügyben releváns összes körülmény figyelembevételével a nemzeti bíróság feladata.

Ugyanis jóllehet a jogbiztonság elvével ellentétes valamely rendelet visszaható hatállyal, vagyis a rendelet hatálybalépése előtti helyzetre történő alkalmazása, azon kedvező vagy kedvezőtlen hatásoktól függetlenül, amelyet az ilyen alkalmazás kelthet az érdekelt tekintetében, ugyanezen elv megköveteli, hogy egy ténybeli helyzetet szokásosan és kifejezett ellentétes rendelkezés hiányában, a megvalósulásakor hatályos jogszabályok fényében vizsgáljanak meg. Mindazonáltal, ha az új törvény csak a jövőre nézve érvényes, eltérő rendelkezés hiányában azt a régi törvény hatálya alatt kialakult helyzeteknek a jövőben bekövetkező hatásaira is alkalmazni kell elv. Hasonlóképpen, a bizalomvédelem elvének alkalmazási köre nem terjedhet addig, hogy általánosan megtiltsa valamely új szabályozásnak a korábbi szabályozás alatt keletkezett helyzetek jövőbeli hatásaira való alkalmazását.

(vö. 55–57. pont és a rendelkező rész 3. pontja)