A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (hetedik tanács)

2019. szeptember 24.(*)

„Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A V V‑WHEELS európai uniós védjegy bejelentése – VOLVO korábbi európai uniós, nemzeti és lajstromozatlan ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – A megjelölések hasonlósága – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése”

A T‑356/18. sz. ügyben,

a Volvo Trademark Holding AB (székhelye: Göteborg [Svédország], képviselik: T. Dolde ügyvéd és M. Hawkins solicitor)

felperesnek

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselik: S. Bonne és H. O’Neill, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

a másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:

a Paalupaikka Oy (székhelye: Iisalmi [Finnország]),

az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Volvo Trademark Holding és a Paalupaikka közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. március 21‑én hozott határozata (R 1852/2017‑4. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács),

tagjai: V. Tomljenović elnök, E. Bieliūnas és A. Kornezov (előadó) bírák,

hivatalvezető: R. Ūkelytė tanácsos,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2018. június 7‑én benyújtott keresetlevélre,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2018. október 4‑én benyújtott válaszbeadványra,

tekintettel a 2019. május 16‑i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

 A jogvita előzményei

1        2015. augusztus 4‑én a Paalupaikka Oy az európai uniós védjegyről szóló, módosított 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.; helyébe lépett az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet [HL 2017. L 154., 1. o.]) alapján európai uniós védjegybejelentést nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO).

2        A lajstromoztatni kívánt védjegy az alábbi ábrás megjelölés volt:

3        E megjelöléshez a következő leírást csatolták a védjegybejelentésben: „[k]ék kör, amelynek közepén ezüst színű [»v« betű] helyezked[i]k el”, és e kört „egy vékony ezüst színű perem veszi körül”, amely alatt „a »v‑wheels« szó olvasható”, amelyben „[a] »v« betű […] ezüst színű, a többi betű [pedig] kék színű”. A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 12. osztályba tartozó áruk tekintetében nyújtották be, a következő leírással: „Kerékabroncsok; [a]broncskarimák járművekhez; [k]erekek; [g]örgők [kerekek] járművekhez; [k]erekek gépjárművekhez; [k]erekek motorkerékpárokhoz; [k]erekek szárazföldi járművekhez; [g]örgők bevásárlókocsikhoz; [k]erekek [szárazföldi járművek részei]; [k]erekek versenyautókhoz; [k]erekek, gumiabroncsok és lánctalpak.”

4        A védjegybejelentést az Európai Uniós Védjegyértesítő 2015. szeptember 25‑i 182/2009. számában tették közzé.

5        2015. december 31‑én a felperes, a Volvo Trademark Holding AB, felszólalást nyújtott be a bejelentett megjelölésnek a fenti 3. pontban említett áruk tekintetében történő lajstromozásával szemben.

6        A felszólalás a következő korábbi védjegyeken alapult, amelyek a 12. osztályba tartozó összes árura vonatkoztak:

–        a 10397016. számon lajstromozott, alábbi európai uniós ábrás védjegy:

–        a 4804522. számon lajstromozott, alábbi európai uniós ábrás védjegy:

–        a 9045311. számon lajstromozott, alábbi európai uniós ábrás védjegy:

–        a 66240. számon lajstromozott, alábbi finn ábrás védjegy:

–        a 385923. számon lajstromozott, alábbi svéd ábrás védjegy:

–        a 2014. augusztus 22‑i védjegybejelentés tárgyát képező, alábbi svéd ábrás védjegy:

–        az Európai Unióban közismert, alábbi védjegy:

–        az Unióban közismert, alábbi védjegy:

–        az Unióban közismert, alábbi védjegy:

7        A felszólalás alapjául hivatkozott okok a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 8. cikkének (5) bekezdésében (jelenleg a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 8. cikkének (5) bekezdése) foglalt okok voltak.

8        A felszólalási osztály 2017. június 19‑én teljes egészében elutasította a felszólalást.

9        2017. augusztus 22‑én a felperes a 207/2009 rendelet 58–64. cikke alapján (jelenleg a 2017/1001 rendelet 66–71. cikke) fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz a felszólalási osztály határozata ellen.

10      2018. március 21‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsa elutasította a fellebbezést. Úgy ítélte meg legelőször is, hogy a bejelentett megjelölés különbözik a felszólalás alátámasztásául hivatkozott korábbi védjegyektől, és hogy ezért nem állapítható meg a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelében vett összetéveszthetőség. Ezt követően elutasította az említett rendelet 8. cikkének (5) bekezdésére alapított felszólalási okot, mivel e rendelkezés első alkalmazási feltétele nem teljesült, az ütköző megjelölések eltérők. Végül azzal állította, hogy a felperes által hivatkozott közvélemény‑kutatások és a Patentstyret (norvég szellemi tulajdoni hivatal) határozata sem vonhatja kétségbe e következtetéseket.

 A felek kérelmei

11      A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

–        az EUIPO‑t kötelezze a költségek viselésére, ideértve az EUIPO felszólalási tanácsa és a negyedik fellebbezési tanácsa előtt felmerült költségeket is.

12      Az EUIPO azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        teljes egészében utasítsa el a keresetet;

–        a felperest kötelezze a költségei viselésére.

 A jogkérdésről

13      Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik. Az első és a második jogalap a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének, illetve 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésén alapul. A harmadik jogalap a tények és bizonyítékok fellebbezési tanács általi elferdítésére vonatkozik, ami sérti a 2017/1001 rendelet 72. cikkének (2) bekezdését. A negyedik jogalap a fellebbezési tanácsot a 2017/1001 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése értelmében terhelő indokolási kötelezettségnek a megsértésére vonatkozik.

14      A megtámadott határozatból kitűnik, hogy a fellebbezési tanács a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő viszonylagos kizáró ok elemzése során úgy ítélte meg, hogy az ütköző megjelölések eltérők, és ezért a felszólalást ugyanezen rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 8. cikkének (5) bekezdése alapján el kell utasítani.

15      Az első, a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértésére alapított jogalappal körében a felperes lényegében azt állítja, hogy a fellebbezési tanács tévesen következtetett arra, hogy a megjelölések között nem áll fenn hasonlóság, és ezért elutasította az e rendelkezésben szereplő viszonylagos kizáró okot.

16      A 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében a (2) bekezdés szerinti, lajstromozott korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet továbbá oltalomban a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, függetlenül attól, hogy az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak‑e, vagy sem, azokkal az árukkal vagy szolgáltatásokkal összevetve, amelyek tekintetében a korábbi védjegyet lajstromozták, feltéve hogy korábbi európai uniós védjegy esetében a védjegy az Unióban, korábbi nemzeti védjegy esetében pedig a védjegy az érintett tagállamban jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

17      A 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének szövegéből az következik, hogy e rendelkezés alkalmazása együttes feltételekhez kötött, amelyek közül az első az ütköző védjegyek azonosságára vagy hasonlóságára vonatkozik, a második a felszólalás alátámasztására hivatkozott korábbi védjegy jóhírnevére, a harmadik pedig azon veszély fennállására, hogy a bejelentett védjegy alapos ok nélküli használata tisztességtelenül kihasználja vagy sérti a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét (2018. június 28‑i EUIPO kontra Puma ítélet, C‑548/16 P, EU:C:2015:509, 54. pont).

18      Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében említett sérelmek – amennyiben megvalósulnak – a korábbi és a későbbi védjegy bizonyos mértékű hasonlóságának következményei, amely miatt az érintett vásárlóközönség egymással rokonítja e két védjegyet, vagyis kapcsolatba hozza őket egymással, anélkül, hogy összetévesztené őket (lásd: 2009. március 12‑i Antartica kontra OHIM ítélet, C‑320/07 P, nem tették közzé, EU:C:2009:146, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

19      Ami különösen a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének a fenti 17. pontban felidézett első alkalmazási feltételét, nevezetesen az ütköző megjelölések azonosságát vagy hasonlóságát illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egyrészt a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja, másrészt az ugyanezen rendelet 8. cikkének (5) bekezdése keretében megkövetelt hasonlósági fok eltérő. Ugyanis, míg a fentiek közüli első rendelkezéssel bevezetett védelem alkalmazása az ütköző védjegyek közötti olyan mértékű hasonlóság megállapításától függ, amely miatt az érintett vásárlóközönség tudatában fennáll a védjegyek összetévesztésének veszélye, a második rendelkezés által nyújtott védelemhez nem írták elő az ilyen veszély fennállását. Így a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében meghatározott sérelmek a korábbi és a későbbi védjegy csekélyebb mértékű hasonlóságának következményei lehetnek, amennyiben e hasonlóság elegendő ahhoz, hogy az érintett vásárlóközönség az említett védjegyeket rokonítsa egymással, azaz azok között kapcsolatot teremtsen (2011. március 24‑i Ferrero kontra OHIM ítélet, C‑552/09 P, EU:C:2011:177, 53. pont; 2014. november 20‑i Intra‑Presse kontra Golden Balls ítélet, C‑581/13 P és C‑582/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:2387, 72. pont).

20      Ebből következik, hogy ha az ütköző megjelölések között nincs semmilyen hasonlóság, nyilvánvalóan nem alkalmazható a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésése e cikk (1) bekezdésének b) pontja sem. Kizárólag az ütköző védjegyek bizonyos – akár csekély mértékű – hasonlósága esetén kell átfogó vizsgálatot végezni annak meghatározása érdekében, hogy az ütköző védjegyek közötti hasonlóság csekély mértéke ellenére – az olyan más lényeges tényezők jelenléte miatt, mint a korábbi védjegy közismertsége vagy jóhírneve – fennáll‑e az érintett vásárlóközönség képzetében az összetévesztés veszélye vagy az e védjegyek közötti kapcsolat (lásd ebben az értelemben: 2011. március 24‑i Ferrero kontra OHIM ítélet, C‑552/09 P, EU:C:2011:177, 66. pont; 2014. november 20‑i Intra‑Presse kontra Golden Balls ítélet, C‑581/13 P és C‑582/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:2387, 73. pont).

21      Ezen előzetes megfontolásokra tekintettel kell megvizsgálni a felperes által felhozott első jogalapot.

22      A jelen ügyben a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy az ütköző megjelölések eltérők, és ennek alapján megállapította a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt kizárási ok alkalmazhatatlanságát anélkül, hogy az e rendelkezésben előírt és a fenti 17. pontban felidézett további feltételeket vizsgálta volna.

23      Meg kell tehát vizsgálni, hogy a fellebbezési tanács helyesen juthatott‑e arra a következtetésre, hogy az ütköző megjelölések között semmilyen – akár csekély mértékű – hasonlóság sem áll fenn.

24      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy két megjelölés akkor hasonló, ha az érintett vásárlóközönség nézőpontjából legalább részleges azonosság áll fenn közöttük egy vagy több releváns aspektus vonatkozásában, nevezetesen vizuális, hangzásbeli és fogalmi szempontból (lásd: 2018. november 29‑i Louis Vuitton Malletier kontra EUIPO – Fulia Trading [LV BET ZAKŁADY BUKMACHERSKIE] ítélet, T‑373/17, nem tették közzé, EU:T:2018:850, 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25      Két megjelölés hasonlóságának értékelése nem korlátozódhat az összetett védjegy csupán egyik alkotóelemének figyelembevételére és annak valamely másik védjeggyel történő összehasonlítására. Épp ellenkezőleg, az összehasonlítást a szóban forgó védjegyeket megvizsgálva kell elvégezni, mindegyiket egészében tekintve, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összetett védjegy által az érintett fogyasztók emlékezetében keltett összbenyomás szempontjából bizonyos körülmények esetén ne lehetne domináns a védjegy egy vagy több alkotóeleme (lásd: 2007. június 12‑i OHIM kontra Shaker ítélet, C‑334/05 P, EU:C:2007:333, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A hasonlóság csak abban az esetben értékelhető egyedül a domináns elem alapján, ha a védjegy összes többi eleme elhanyagolható (lásd: 2007. június 12‑i OHIM kontra Shaker ítélet, C‑334/05 P EU:C:2007:333, 42. pont; 2007. szeptember 20‑i Nestlé kontra OHIM ítélet, C‑193/06 P, nem tették közzé, EU:C:2007:539, 43. pont). Ez az eset különösen akkor fordulhat elő, amikor ez az alkotóelem egymaga képes meghatározni azt a képet, amelyet az érintett közönség fel tud idézni a védjegyről, és így a védjegy többi alkotóelemének szerepe elhanyagolható a védjegy által keltett összbenyomás szempontjából (2007. szeptember 20‑i Nestlé kontra OHIM ítélet, C‑193/06 P, nem tették közzé, EU:C:2007:539, 43. pont).

26      A jelen ügyben először is a fellebbezési tanács a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjára alapított értékelése keretében úgy ítélte meg, hogy a figyelembe veendő érintett vásárlóközönség a széles vásárlóközönség, azaz a végső fogyasztók és a szakmai fogyasztók, akik figyelmének szintje a közepes és a magas között mozog, az összetéveszthetőség értékelése szempontjából releváns terület pedig a korábbi uniós védjegyek, valamint a lajstromozatlan korábbi közismert védjegyek tekintetében az Unió, a Svédország és Finnország területén lajstromozott nemzeti védjegyek tekintetében pedig Svédország és Finnország. A felek nem vitatják az érintett vásárlóközönség ezen meghatározását.

27      A fellebbezési tanács ezt követően az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi összehasonlítását végezte el. A felszólalást elsőként a fenti 6. pontban bemutatott, 10397016. sz. európai uniós védjegyen alapuló részében vizsgálta meg.

28      A fellebbezési tanács e tekintetben azt állapította meg, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés egy olyan ábrás megjelölés, amely egy olyan, ezüst színű, stilizált „v” betűből áll, amely egy kék körben szerepel. Álláspontja szerint az alkalmazott betűtípus hasonlít a Garamond szabványbetűtípusra, amely minden szövegszerkesztő programban elérhető. A fellebbezési tanács hozzátette, hogy a kör alatt ugyanaz a stilizált betű szerepel, azonban kisebb méretben, amelyet kötőjel és az Arial betűtípushoz hasonló betűtípussal írt „wheels” szó követ. Úgy ítélte meg, hogy az említett szó, amely az egész Unióban érthető angol alapszó, a lajstromoztatni kívánt védjeggyel ellátott áruk tekintetében leíró jellegű, nem bír megkülönböztető képességgel a gépjárművek tekintetében, és hogy a „v” betű nem hordoz semmilyen jelentést a gépjárművek tekintetében. Ennek alapján kifejtette, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölést „a felperes esetében a legjobb esetben is” a kék körben található, ezüst színű „v” betű határozza meg, mivel a kék szín alapszín.

29      Ami a 10397016. sz. európai uniós védjegyet illeti, a fellebbezési tanács rámutatott arra, hogy az a kék betűkkel írt „volvo” szóelem stilizált ábrázolásából áll, a kék szín pedig alapszín, és e szóelemet a Garamond szabványbetűtípushoz hasonló betűkkel szedték, „azzal az egyetlen különbséggel, hogy ezek a betűk kissé szélesebbek, mint [az említett betűtípus]”. Az ütköző megjelöléseket illetően rámutatott arra, hogy a használt betűtípus és szín is nagyon egyszerű, és a kereskedelmi forgalomban általában használatos, és így nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel az említett megjelölések.

30      Ami az ütköző megjelölések vizuális összehasonlítását illeti, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 30. pontjában úgy ítélte meg, hogy az említett megjelölések domináns elemei – azaz a lajstromoztatni kívánt megjelölés „v” betűje, illetve a korábbi védjegy tekintetében a „volvo” szóelem – eltérők. Megjegyezte, hogy egy egyetlen betűből álló megjelölés nem tekinthető hasonlónak az ugyanezen betűvel kezdődő szóhoz. Álláspontja szerint a kiegészítő ábrás elemek is eltérőek. Kifejtette, hogy bár mindkét megjelölés kék színű, és még ha a kék ugyanazon árnyalatáról van is szó, ez nem ellensúlyozza a közöttük fennálló különbségeket.

31      Hangzásbeli szempontból a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölésben szereplő, egyetlen „v” betűt angolul, spanyolul és németül eltérően kell kiejteni, mint a korábbi védjegy „volvo” szóelemében szereplő „v” betűt. Mivel nem rendelkezett semmilyen példával bármely más nyelven, amely ennek ellenkezőjét bizonyította volna, arra a következtetésre jutott, hogy az ütköző megjelölések hangzásbeli szempontból nem hasonlóak.

32      Fogalmi szempontból a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy semmilyen összehasonlítás nem lehetséges, mivel sem a lajstromoztatni kívánt megjelölés domináns és megkülönböztető eleme, sem pedig a korábbi védjegy nem bír jelentéssel.

33      Emellett a fellebbezési tanács rámutatott arra, hogy ha figyelembe venné a lajstromoztatni kívánt megjelölés „v‑wheels” elemét, az ütköző megjelölések vizuális és hangzásbeli szempontból még távolabb állnának egymástól. Ehhez hasonlóan, álláspontja szerint ha az említett megjelölés domináns elemének, azaz egyetlen betűnek egy fogalmat kell tulajdonítani, vagy ha figyelembe kellene venni az e megjelölés „v‑wheels” elemének „wheels” szavát, az ütköző megjelölések fogalmi szempontból eltérők lennének.

34      A fellebbezési tanács másodsorban összehasonlította a lajstromoztatni kívánt megjelölést a felszólalás alátámasztására felhozott és a fenti 6. pontban ismertetett összes korábbi ábrás védjeggyel. E tekintetben rámutatott arra, hogy e védjegyek mindegyike a „volvo” megkülönböztető szóelemből áll, amely ugyanazon betűtípussal van szedve, mint az 10397016. sz. európai uniós védjegyben, valamint „egy domináns ábrás elemből” áll, a „volvo” szóelem fehér címkén feketével van írva, vagy pedig egy fekete vagy kék címkén fehérrel. Úgy ítélte meg továbbá, hogy a felperes állításaival ellentétben e védjegyek nem tartalmaznak kört, mivel az ábrás elemüket nem lehet körből és egy nyílból összeállítani, hanem azt egyetlen elemként észlelik, amely a hímnem közismert szimbólumához () hasonlít, és így az ütköző megjelölések nem rendelkeznek ugyanazzal a kör alakú elemmel. Egyébként e védjegyek egyikében sem szerepel ezüst színnel a „volvo” szóelem, az említett megjelölés „v” betűjétől eltérően. Mivel e védjegyek mindegyike tartalmaz egy további „domináns” elemet, az e védjegyek és az e megjelölés között fennálló különbség „még nagyobb”. A fellebbezési tanács ezért megállapította, hogy a szóban forgó megjelölés eltér a fent említett összes többi védjegytől.

35      A felperes azt állítja, hogy az ütköző megjelölések hasonlóságának a fellebbezési tanács által a 2017/1001 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában végzett értékelése több tekintetben is téves. A keresetlevélben és a tárgyaláson kifejtette, hogy érvei lényegében a lajstromoztatni kívánt megjelölés és az alábbiakban ábrázolt közismert európai uniós védjegy (a továbbiakban: hivatkozott korábbi védjegy) összehasonlítására összpontosulnak:

A lajstromoztatni kívánt megjelölés	Az Unióban közismert korábbi védjegy