A Közszolgálati Törvényszék F-80/09 sz., Lenz kontra Bizottság ügyben 2010. december 14-én hozott ítélete ellen Erika Lenz által 2011. február 7-én benyújtott fellebbezés

(T-78/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Erika Lenz (Osnabrück, Németország) (képviselők: V. Lenz és J. Römer ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

a Közszolgálati Törvényszék F-80/09. sz. ügyben 2010. december 14-én hozott ítéletét teljes egészében helyezze hatályon kívül;

az első fokon előterjesztett kereseti kérelmeknek teljes egészükben adjon helyt;

az Európai Bizottságot kötelezze a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező négy fellebbezési jogalapra hivatkozik.

Első fellebbezési jogalap: a megtámadott ítélet 29. pontjában a tényállás téves ismertetése és az eljárási szabályzat megsértése

    -    A fellebbező azt kifogásolja, hogy a Közszolgálati Törvényszék a Bizottság által a megtámadott határozatban kifejtett "indokolást" ekként jelölte meg és azt el is fogadta, jóllehet annak szövege németül nem állt rendelkezésre, ezért a fellebbező azt kifejezetten nem ismerte el. A Közszolgálati Törvényszék ezáltal mind az eljárási szabályzatának 29. cikkét megsértette, mind pedig az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló első, 1958. április 15-i tanácsi rendeletet (HL 1958., 17., 385. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.) figyelmen kívül hagyta. A fellebbező álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék a megtámadott ítélet 29. pontjában nem csupán eljárási hibát követett el, hanem a tényállást is tévesen ismertette.

Második fellebbezési jogalap: a németországi "Heilpraktiker" foglalkozás téves bemutatása

A fellebbező azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék a németországi "Heilpraktiker" gyógyító foglalkozás bemutatása során tárgyi tévedéseket követett el.

Harmadik fellebbezési jogalap: azon tényállás téves bemutatása, amelyre nézve tanút kellene kihallgatni

A fellebbező azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen ismertette azt a tényállást, amelyre nézve tanút kellene kihallgatni. A Közszolgálati Törvényszék a megtámadott ítélet 20. és 45. pontjában tévesen állítja, hogy a keresetlevélben az érintett tanú részére történő megtérítésről lenne szó. A felperes szerint ezzel szemben olyan korábbi események bizonyításáról van szó, amelyek akkor történtek, amikor a tanú az Európai Unió intézményeinek közös betegségbiztosítási rendszerénél tevékenykedett.

Negyedik fellebbezési jogalap: hiányzó tényállási elemek az ítélet szerkesztése során

-    A fellebbező ennek kapcsán azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék tárgyalása során a felek által előadott bizonyos okfejtésekről a megtámadott ítélet nem tesz említést, következésképpen azokat nem is értékeli.

____________