2013. március 15-én benyújtott kereset - Sorinet Commercial Trust Bankers kontra Tanács

(T-157/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sorinet Commercial Trust Bankers Ltd (Kish Island, Irán) (képviselők: L. Defalque és C. Malherbe ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. december 21-i 2012/829/KKBP tanácsi határozat mellékletének ("Szervezetek" cím alatti) I. I.12. pontját;

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2012. december 21-i 1264/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet mellékletének ("Szervezetek" cím alatti) I. I.12. pontját; és

kötelezze a Tanácsot a felperesnek e kérelemmel kapcsolatban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, a Tanács indokolási kötelezettségének megsértésére alapított jogalap. A vitatott határozat és rendelet indokolása homályos és általános, illetve nem ismerteti annak sajátos és tényleges okát, hogy a Tanács a széles mérlegelési jogkörét gyakorolva miért vélte úgy, hogy a felperesre ki kell terjednie a vitatott korlátozó intézkedések hatályának.

A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette a felperes védelemhez való jogát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát. A felperest nem tájékoztatták és nem is értesítették az ellene felhozott olyan lehetséges bizonyítékokról, amelyek indokolták volna az őt hátrányosan érintő intézkedéseket. A Tanács nem biztosított hozzáférést a felperest érintő iratokhoz, és a kért dokumentumokkal (beleértve a vitatott korlátozó intézkedéseket indokoló pontos és személyes információkat) nem látta el, és az ellene felhozott lehetséges bizonyítékokat sem fedte fel. A felperest a kifejezett kérelme ellenére a Tanács nem hallgatta meg. A felperes védelemhez való jogának fent említett megsértése - különösen a felperes ellen felhozott bizonyítékokról való tájékoztatás elmulasztása - a felperes hatékony bírói jogvédelemhez való jogának sérelmét eredményezte.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Tanács nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el a felperessel szembeni korlátozó intézkedések elfogadása során. A Tanács által a felperessel szemben alkalmazott indokolás nem minősül megfelelő indokolásnak. Ezen túlmenően a Tanács sem bizonyítékokat, sem pedig információt nem szolgáltatott a vitatott korlátozó intézkedések igazolására felhozott indokok megállapítását illetően, amelyek így merő tényállításokon alapulnak.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a vitatott korlátozó intézkedésekre a jogszerűtlenség árnyéka vetődik a Tanácsnak az elfogadásukat megelőző értékelésének hibái miatt. A Tanács nem végezte el az ügy körülményeinek tényleges vizsgálatát, hanem megelégedett az ENSZ BT ajánlásainak követésével és a tagállamok által benyújtott javaslatok elfogadásával.

____________