T‑517/09. sz. ügy

Alstom

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A hálózati transzformátorok piaca – Az EK 81. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikke megsértését megállapító határozat – A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége – A vállalkozás fogalma – A jogsértő magatartás betudhatósága – Az anyavállalat által a leányvállalatának magatartása feletti meghatározó befolyás tényleges gyakorlásának vélelme – Indokolási kötelezettség”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2014. november 27.

1.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettségnek az ügy körülményeire tekintettel való értékelése

(EK 253. cikk)

2.      Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban kizárólagos vagy közel kizárólagos részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Figyelembe veendő időpont – A jogsértés elkövetésének időpontja

(EK 81. cikk)

3.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályok megsértéséért bírságokat kiszabó, több címzettet érintő határozat – A leányvállalat magatartásai anyavállalatnak való betudása – Kifejezett indokolás szükségessége – Kizárólag a meghatározó befolyás tényleges gyakorlásának megdönthető vélelmén alapuló határozat – Az indokolási kötelezettség terjedelme

(EK 81. cikk és EK 253. cikk)

4.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A leányvállalat jogsértő magatartásáért való felelősséget az anyavállalatnak betudó határozat – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során való helyrehozatala – Megengedhetetlenség

(EK 81. cikk és EK 253. cikk)

5.      Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság által figyelembe vehető tényezők – Olyan információk, amelyeket nem tartalmaz a leányvállalat jogsértő magatartásáért való felelősséget az anyavállalatnak betudó határozat, és amelyek az anyavállalat jogsértésben való részvételének kérdésére vonatkoznak – Kizártság

(EK 81. cikk és EK 253. cikk)

6.      Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A leányvállalat jogsértő magatartásáért való felelősséget az anyavállalatnak betudó határozat – Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap – Mérlegelést nem engedő hatáskörre való hivatkozás – Olyan elemek hiánya, amelyek teljes bizonyossággal érdemben azonos új határozat elfogadását eredményeznék – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása

(EK 81. cikk, EK 230. cikk és EK 253. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 28–31. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 49–59., 62–64., 67., 68. pont)

3.      Amennyiben az uniós versenyjogi szabályok alkalmazásában hozott határozat több címzetthez szól, és a jogsértés betudhatóságára vonatkozik, e határozatnak megfelelő indokolást kell tartalmaznia a címzettjei mindegyikére, és különösen azokra nézve, amelyeknek a határozat értelmében e jogsértés terhét viselniük kell. Így amennyiben valamely anyavállalat felelős a leányvállalata jogsértő magatartásáért, egy ilyen határozatnak főszabály szerint részletesen ki kell fejtenie azon indokokat, amelyek igazolják a jogsértés e társaságnak való betudhatóságát.

Közelebbről az olyan bizottsági határozatot illetően, amely egyes címzettek esetében kizárólagosan a meghatározó befolyás tényleges gyakorlására vonatkozó vélelemre támaszkodik, a Bizottság minden esetben köteles megfelelően feltárni e címzettek számára azokat az okokat, amelyek miatt a hivatkozott ténybeli és jogi elemek nem voltak elegendők az említett vélelem megdöntéséhez. A Bizottság határozatainak ezzel kapcsolatos indokolására vonatkozó kötelezettsége különösen az említett vélelem megdönthető jellegéből fakad, amely vélelem megdöntéséhez az érdekelteknek az érintett társaságokat összekötő szervezeti, gazdasági és jogi kapcsolatokra vonatkozó bizonyítékot kell benyújtaniuk.

E tekintetben a Bizottság indokolásának lehetővé kell tennie, hogy a Törvényszék gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét, mivel a Törvényszéknek értékelnie kell minden olyan, az anyavállalat és a leányvállalat közötti szervezeti, gazdasági és jogi kapcsolatokra vonatkozó elemet, amely alkalmas annak bizonyítására, hogy utóbbi az anyavállalatától független magatartást tanúsít, és hogy e két társaság tehát nem minősül egyetlen gazdasági egységnek. E vizsgálatot annál is inkább el kell végezni, mivel valamely leányvállalatnak az üzletpolitikája végrehajtása során való önállósága mindazon releváns elemek részét képezi, amelyek lehetővé teszik az anyavállalat számára azon vélelem megdöntését, miszerint a leányvállalat magatartására meghatározó befolyást gyakorolt, amely elemek jellege és jelentősége az adott eset sajátos jellemzőitől függően változhat.

Következésképpen a Bizottságnak minden egyes esetben értékelnie kell az említett kapcsolatokra vonatkozóan elé terjesztett valamennyi tényezőt. Ezenkívül, még ha a Bizottság úgy véli is, hogy az anyavállalat által előadott bizonyítékok nem elegendők, hogy megdöntsék a leányvállalata piacon tanúsított magatartására gyakorolt befolyásra vonatkozó vélelmet, továbbra is köteles kifejteni ennek okait, amennyiben nem csupán nyilvánvalóan irreleváns vagy jelentéktelen tényezőkről van szó. Márpedig az indokolási kötelezettség, amely formális kötelezettség, megköveteli, hogy világosan és egyértelműen jelenjen meg a megtámadott határozatban az az okfejtés, amelyre a Bizottság megállapításait alapozza, oly módon, hogy lehetővé tegye, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, valamint hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét.

(vö. 72–75., 102., 106. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 77., 110., 111. pont)

5.      A versenyszabályok megsértéséért bírságot kiszabó bizottsági határozat bírósági felülvizsgálatát illetően, noha igaz, hogy a Törvényszéket a bírságokkal kapcsolatban megillető korlátlan felülvizsgálati jogkör indokolhatja olyan további információk bemutatását és figyelembevételét, amelyeknek a határozatban való említését nem követeli meg az indokolási kötelezettség, ez csak a kiszabott bírság megfelelő jellege értékelésének a kérdése tekintetében érvényesül. Ennélfogva a Törvényszék nem vehet figyelembe a leányvállalat által tanúsított jogsértő magatartás anyavállalatnak való betudására vonatkozó elemeket, mivel ez a két társaság közötti gazdasági egység fennállásának kérdését, és végső soron azt a kérdést veti fel, hogy az anyavállalat részt vett‑e a szankcionált jogsértésben. Márpedig e kérdés az említett határozat jogszerűségének vizsgálata körébe tartozik, nem pedig az anyavállalatra kiszabott bírság összege megfelelő jellegének vizsgálata körébe.

Egyébiránt, noha az uniós bíróság megállapíthatja, hogy a Bizottság az EK 81. cikk (1) bekezdésének megsértéséért kiszabott bírságok meghatározása keretében megsértette indokolási kötelezettségét, utalva ugyanakkor arra, hogy mivel a Bizottság által elfogadott megoldást érdemben meg kell erősíteni, ez a sérelem nem eredményezi sem a megtámadott határozat megsemmisítését, sem a bírságok összegének módosítását, ez az értékelés a bizottsági határozat jogszerűségének vizsgálatát illetően nem lehet irányadó abban az esetben, ha a Bizottság a határozatban megállapította az érintett vállalkozás felelősségét.

(vö. 112., 114., 115. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 116., 117. pont)