T‑296/12. sz. ügy
The Health Food Manufacturers’ Association és társai
kontra
Európai Bizottság
„Fogyasztóvédelem – 432/2012/EU rendelet – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások – Megsemmisítés iránti kereset – Végrehajtási intézkedéseket maga után nem vonó rendeleti jellegű jogi aktus – Közvetlen érintettség – Elfogadhatóság – Az 1924/2006/EK rendelet 13. és 28. cikkének megsértése – A megfelelő ügyintézés elve – A hátrányos megkülönböztetés tilalma – Hibás értékelési szempontok – 1924/2006 rendelet – Jogellenességi kifogás – A meghallgatáshoz való jog – Jogbiztonság – Ésszerűtlen átmeneti időszak – A felfüggesztett állítások jegyzéke”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2015. június 12.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – A rendeleti jellegű jogi aktusnak az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett fogalma – Valamennyi általános hatályú aktus, a jogalkotási aktus kivételével – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló bizottsági rendelet – Bennfoglaltság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 432/2012 bizottsági rendelet)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló bizottsági rendelet – A jogi helyzetét sértő, tiltott állításokra vonatkozóan pontos tájékoztatást nyújtó felperes – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 432/2012 bizottsági rendelet)
3. Bírósági eljárás – Bizonyítás – Okirati bizonyíték – Bizonyító erő – Az uniós bíróság általi értékelés – Szempontok
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 64. és 65. cikk)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltételek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Egyetlen és ugyanazon kereset két felperes általi benyújtása – Az egyik felperes keresetének elfogadhatósága – A második felperest illetően a kereset elfogadhatóságára irányuló vizsgálat szükségessége – Hiány
(EUMSZ 263. cikk)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Végrehajtási intézkedéseket maga után vonó rendeleti jellegű jogi aktus – Fogalom – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012 rendelet – Kizártság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 432/2012 bizottsági rendelet)
6. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 1924/2006 rendelet – A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítások – Az engedélyezett állítások harmonizált jegyzékének elfogadása – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (1) és (2) preambulumbekezdés, 1. cikk, és 13. cikk, (1)–(3) bekezdés)
7. Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – Nyelvtani, rendszertani, történeti és teleologikus értelmezés – A szóban forgó aktus indokolásának figyelembevétele
8. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 1924/2006 rendelet – A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítások – Az engedélyezett állítások harmonizált jegyzékének elfogadása – Eljárási határidő Bizottság általi túllépése – Az érintett aktus jogszerűségére gyakorolt hatás – Feltételek
(1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 13. cikk, (3) bekezdés)
9. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 1924/2006 rendelet – A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítások – Az engedélyezett állítások harmonizált jegyzékének elfogadása – Átmeneti intézkedések felfüggesztett vagy értékelés alatt álló állításokra való, Bizottság általi alkalmazása – Megengedhetőség
(1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 13. cikk, (1) bekezdés, és 28. cikk, (5) és (6) bekezdés)
10. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 1924/2006 rendelet – A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítások – Az engedélyezett állítások harmonizált jegyzékének elfogadása – Felfüggesztett vagy értékelés alatt álló, egészségre vonatkozó állításokra alkalmazandó átmeneti intézkedések meghatározása – A felfüggesztett állítások több internetes oldalra való hivatkozás útján történő azonosítása – A jogbiztonság elvének megsértése – Hiány
(1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 13. cikk, (2) bekezdés, és 28. cikk, (5) és (6) bekezdés; 432/2012 bizottsági rendelet, (4) és (11) preambulumbekezdés)
11. Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A megfelelő ügyintézéshez való jog – A meghallgatáshoz való jog – Általános hatályú aktusok elfogadásához vezető eljárásokra való alkalmazhatatlanság
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; 432/2012 bizottsági rendelet)
12. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 1924/2006 rendelet – A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítások – Az engedélyezett állítások harmonizált jegyzékének elfogadása – Az ágazat vállalkozóival és az érdekelt más felekkel való előzetes konzultációra vonatkozó kötelezettség – Hiány
(1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 13. cikk, (1)–(3) bekezdés; 432/2012 bizottsági rendelet)
13. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló rendelet
(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 432/2012 bizottsági rendelet)
14. Európai uniós jog – Elvek – Egyenlő bánásmód – Fogalom
15. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 1924/2006 rendelet – A kockázatok tudományos értékelése – Az egészség magas szintű védelmére vonatkozó követelmény – Kevésbé szigorú értékelés készítése a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítások esetében– Kizártság
(1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (17) preambulumbekezdés, és 5., 6. cikk, és 13. cikk, (1)–(3) és (5) bekezdés, és 14. cikk)
16. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 178/2002 és 1924/2006 rendelet – A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítások – Az engedélyezett állítások harmonizált jegyzékének elfogadása – Az állítások engedélyezése iránti kérelmek Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) általi értékelésére vonatkozó tudományos iránymutatások elfogadásának kötelezettsége – Hiány – A jogbiztonság elvének megsértése – Hiány
(178/2002 európai parlamenti és tanácsi rendelet és 1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 13. cikk, (3) bekezdés)
17. Jogszabályok közelítése – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állítások – 178/2002 és 1924/2006 rendelet – A kockázatok tudományos értékelése – A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó állítások – Az 1924/2006 rendelet lex specialisként történő alkalmazása – Következmények
(178/2002 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 30. cikk, (4) bekezdés, és 1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 13. cikk, (2) és (3) bekezdés)
18. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Általános hivatkozás a keresetlevélhez csatolt más iratokra – Elfogadhatatlanság
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
19. Jogellenességi kifogás – Terjedelem – Jogi aktusok, amelyek jogellenességére hivatkozni lehet – A megtámadott határozat alapját képező általános jellegű aktus – A megtámadott aktus és a vitatott általános aktus közötti jogi kapcsolat szükségessége
(EUMSZ 277. cikk)
20. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Előkészítő aktusok – Kizártság – A Bizottság által közzétett, értékelés alatt álló és az 1924/2006 rendeletben előírt átmeneti rendszer alá tartozó, egészségre vonatkozó állításokat tartalmazó jegyzék – Csak a végleges határozat előkészítésére szolgáló aktus – Kizártság
(EUMSZ 263. cikk; 1924/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 28. cikk, (5) és (6) bekezdés)
21. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Létrejött és fennálló érdek szükségessége – Kereset, amelyből a felperesnek előnye származhat – Jövőbeli és bizonytalan helyzetekre vonatkozó érdek – Kizártság
(EUMSZ 263. cikk)
22. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Absztrakt hivatkozás – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés, és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
1. Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése utolsó fordulatának értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktus fogalmát úgy kell érteni, mint amely az általános hatályú jogi aktusokra vonatkozik, a jogalkotási aktusok kivételével. A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012 rendelet rendeleti jellegű jogi aktusnak minősül.
Az említett rendeletet ugyanis a Bizottság végrehajtási hatáskörben, az ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás keretében fogadta el, következésképpen az nem minősül jogalkotási aktusnak. Ezenkívül a 432/2012 rendelet általános hatályú, mivel objektíven meghatározott helyzetekre alkalmazandó, továbbá általánosan és absztrakt módon meghatározható személycsoporttal szemben fejt ki joghatást.
(vö. 34–37. pont)
2. Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének értelmében vett közvetlen érintettség feltétele megköveteli először is, hogy a kifogásolt intézkedés közvetlen hatást gyakoroljon a felperes jogi helyzetére, másodszor pedig, hogy ne hagyjon mérlegelési jogkört az intézkedés végrehajtására kötelezett címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül a kifogásolt szabályozás alapján történik.
A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012 rendelettel szemben indított kereset esetén az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett közvetlen érintettsége bizonyítása érdekében a felperesnek kell azonosítania az említett rendelettel érintett azon állításokat, amelyek sértik a jogi helyzetét. Közelebbről, a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy keresete benyújtásakor a termékével kapcsolatos kereskedelmi kommunikációban olyan állításokat használt, amelyeket a 432/2012 rendelet elfogadása következtében betiltottak. E tekintetben, amennyiben a felperes bizonyítja, hogy termékei forgalmazása során olyan, egészségre vonatkozó állításokat használt, amelyeket az említett rendelet elutasított, meg kell állapítani, hogy e rendelet hatással lehetett a felperes jogi helyzetére.
Egyébiránt a 432/2012 rendelet nem hagy semmiféle mérlegelési jogkört a címzettjeinek, mivel az említett rendeletben előírt engedélyezés nyilvánvalóan tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül a kifogásolt szabályozás alapján történik. E tekintetben a 432/2012 rendelet 2. cikke értelmében ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
(vö. 38., 40., 41., 44. pont)
3. A Bíróság és a Törvényszék tevékenységét a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve szabályozza, a benyújtott bizonyítékok jelentősége értékelésének egyetlen kritériuma a bizonyítékok hitelességében rejlik. Valamely dokumentum bizonyító erejének értékelésekor ellenőrizni kell az abban szereplő információ valószínűségét, és figyelembe kell venni többek között a dokumentum eredetét, készítésének körülményeit, címzettjét, valamint fel kell tenni a kérdést, hogy tartalma alapján értelmesnek és hitelesnek tűnik‑e. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a felperes által benyújtott iratok hitelessége kellően bizonyított az uniós bíróság kifejezett felhívására benyújtott, a felperes vállalkozás igazgatói – akiknek képesnek kell lenni a kért információk tekintetében pontos tájékoztatással szolgálni – által aláírt nyilatkozatok esetében, amelyek benyújtására a felperest az eljárásban képviselő ügyvéd útján került sor, aki az igazságszolgáltatás érdekében közreműködő személyként és az őt terhelő hivatásrendi kötelezettségek miatt köteles ügyelni az említett iratok eredetiségére és hitelességére.
(vö. 42. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 43. pont)
5. Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett, „olyan rendeleti jellegű jogi aktusok […], amelyek nem vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket” fogalmát e rendelkezés céljának fényében kell értelmezni, amely – amint az a jogalkotási eljárásból kiderül –, annak elkerülésére irányul, hogy a magánszemély jogsértést legyen kénytelen elkövetni azért, hogy bírósághoz fordulhasson. Annak meghatározása érdekében, hogy valamely rendeleti jellegű jogi aktus végrehajtási intézkedéseket von‑e maga után, az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése utolsó fordulata alapján a jogorvoslati jogára hivatkozó személy helyzetét kell figyelembe venni. Irreleváns tehát, hogy a szóban forgó jogi aktus más jogalanyokra nézve von‑e maga után végrehajtási intézkedéseket. Annak vizsgálatakor, hogy a megtámadott jogi aktus von‑e maga után végrehajtási intézkedéseket, kizárólag a kereset tárgyát kell támpontul venni, és amennyiben a felperes csupán az aktus részleges megsemmisítését kéri, csak azon végrehajtási intézkedéseket kell adott esetben figyelembe venni, amelyeket a jogi aktus e része esetleg maga után von.
A nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012 rendelet meghatározásánál fogva automatikusan alkalmazandó a táplálékkiegészítők gyártóinak társulásaira nézve, és alkalmazása semmiféle intézkedést nem igényel a nemzeti vagy uniós hatóságok részéről. Ebből következik, hogy az említett rendelet az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében nem von maga után végrehajtási intézkedéseket.
(vö. 46–50. pont)
6. Az uniós jogalkotó az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet 13. cikke révén a Bizottságra bízta a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások harmonizált jegyzéke uniós szinten történő elkészítésének feladatát. Mindazonáltal e rendelkezés szövege nem pontosítja, hogy az engedélyezett állítások jegyzékét egyszerre kell elfogadni, vagy ellenkezőleg, e jegyzék több szakaszban is elfogadható, lehetővé téve ezáltal a Bizottságnak, hogy elhalassza az egészségre vonatkozó azon állítások engedélyezését, amelyek értékelése akár az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), akár maga a Bizottság előtt nem fejeződött be.
E tekintetben 1924/2006 rendelet célkitűzéseinek – ahogyan azok az (1) és (2) preambulumbekezdéséből, valamint 1. cikkéből kitűnnek – fényében az említett rendelet 13. cikkének (1)–(3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az csupán eredménykötelmet ír elő a Bizottság számára az engedélyezett állítások jegyzékének a tagállamok által rendelkezésre bocsátott nemzeti listák alapján és az EFSA‑val való konzultációt követően történő létrehozására. Az 1924/2006 rendelet e cikkének vagy preambulumbekezdéseinek szövegében ugyanis semmi sem utal arra, hogy az uniós jogalkotó meg kívánta volna fosztani a Bizottságot annak lehetőségétől, hogy fokozatosan készítse el az említett jegyzéket, és különösen attól, hogy azt annak megfelelően egészítse ki, ahogyan az EFSA a technikai értékeléseket elvégzi, és ahogyan maga a Bizottság ellenőrzi az említett rendeletben előírt feltételek teljesülését. Éppen ellenkezőleg, az 1924/2006 rendelet 13. cikkének (1)–(3) bekezdése az említett rendeletben rögzített elvek és az uniós jog tiszteletben tartása mellett ezen intézmény szabad mérlegelésére bízza az engedélyezett állítások jegyzékének elfogadásához vezető ütemterv meghatározását. E tekintetben a számára kitűzött célok hatékony elérése érdekében, és figyelembe véve az általa elvégzendő összetett műszaki értékeléseket a Bizottságnak széles mérlegelési jogkört kell biztosítani.
Következésképpen a Bizottság által valamely összetett területen végzett értékelés megalapozottságának uniós bíróság általi felülvizsgálata többek között annak megvizsgálására korlátozódik, hogy az uniós intézmények hatásköreinek gyakorlása nem volt‑e nyilvánvalóan hibás, nem követtek‑e el hatáskörrel való visszaélést, vagy nem lépték‑e nyilvánvalóan túl a mérlegelési jogkörüket.
(vö. 59., 60., 64., 65., 73. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 61–63. pont)
8. Igaz ugyan, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság köteles volt legkésőbb 2010. január 31‑ig elfogadni az engedélyezett állítások teljes jegyzékét, és hogy az említett jegyzéket csupán részben állapította meg a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012 rendelet 2012. május 16‑án, az eljárási határidő túllépésének következményeit kifejezetten vagy hallgatólagosan előíró rendelkezés hiányában a kérdéses határidő‑túllépés csak akkor vonhatja maga után azon jogi aktus teljes vagy részleges megsemmisítését, amelynek az elfogadására irányuló eljárásban irányadó a szóban forgó határidő, ha bizonyítást nyer, hogy e szabálytalanság hiányában e jogi aktus tartalma eltérő lehetett volna.
(vö. 71. pont)
9. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet 28. cikke (5) és (6) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy az átmeneti intézkedéseket az egészségre vonatkozó azon állításokra kell alkalmazni, amelyek értékelés alatt állnak, és amelyekre nézve a Bizottság semmilyen határozatot nem hozott. Márpedig az e rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében szereplő három kategóriába való besorolásuktól függetlenül semmi sem akadályozza meg, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelésére vagy a Bizottság vizsgálatára váró, felfüggesztett állításokra az említett rendeletben előírt átmeneti intézkedések vonatkozhassanak.
(vö. 83. pont)
10. Nem minősül a jogbiztonság elve megsértésének, amely elv megköveteli, hogy a jogszabályok legyenek egyértelműek és pontosak, következményeik pedig kiszámíthatóak, az, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet 28. cikke (5) és (6) bekezdésének megfelelően értékelés alatt álló és használható állítások azonosítása érdekében, a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012 rendelet elfogadását követően, a 432/2012 rendelet (4) és (11) preambulumbekezdése az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és a Bizottság internetes oldalaira hivatkozik, amelyeken közzéteszik egyrészt az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamok által továbbított, egészségre vonatkozó összes állítás azonosítókódját tartalmazó konszolidált listát, másrészt az egészségre vonatkozó felfüggesztett állítások azonosítókódjait tartalmazó listát, valamint az egészségre vonatkozó elutasított állítások azonosítókódjait tartalmazó listát. E tekintetben noha kívánatos lett volna, hogy a Bizottság mind a felfüggesztett, mind az elutasított állítások tekintetében az engedélyezett állításoknak a 432/2012 rendelethez csatolt jegyzékéhez hasonló formátumú listát fogadjon el az érdekeltek számára az azonosítás feladatának megkönnyítése érdekében, az a körülmény, hogy a Bizottság a jelen ügyben eltérően járt el, önmagában nem elegendő a világosság és pontosság ezzel kapcsolatos hiányára vonatkozó kifogás alátámasztására.
Egyébiránt az a tény, hogy valamely tagállam hatóságai szerint az egészségre vonatkozó felfüggesztett állítások megkeresése bizonyos nehézséggel jár, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a Bizottságnak a pontosság vagy világosság hiányát lehessen felróni, mivel a felfüggesztett állításokat a Bizottság és az EFSA által nyilvánosságra hozott iratok megtekintésével meg lehet találni. Hasonlóképpen, az említett hatóságok azon döntése, hogy segédeszközt kínálnak az élelmiszerek gyártóinak, nem tekinthető a 432/2012 rendeletet érintő olyan hibának, amely e rendelet megsemmisítését vonná maga után, hanem inkább olyan segítő mechanizmusnak, amelyet az említett hatóságok saját kezdeményezésre fogadtak el, saját hatáskörben.
(vö. 86., 87., 89. pont)
11. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a megfelelő ügyintézés elve magában foglalja többek között mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák. Ugyanakkor a megfelelő ügyintézés elve, ahogyan az az említett rendelkezésből kitűnik, nem vonatkozik az általános hatályú jogi aktusok megalkotásának folyamatára. Ugyanis a valamely meghatározott személyre vonatkozó közigazgatási eljárásban fennálló meghallgatáshoz való jog nem ültethető át valamely általános intézkedés elfogadásához vezető eljárásra.
Ezért a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012 rendelet esetében, amennyiben az általános hatályú intézkedésnek minősül, az Alapjogi Charta 41. cikke nem alkalmazható.
(vö. 97–99. pont)
12. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet 13. cikkének (1)–(3) bekezdése mint a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012 rendelet elfogadásának jogi alapja nem írja elő, hogy a Bizottság köteles volna konzultálni az ágazat vállalkozóival és az engedélyezett állítások jegyzékének elfogadási eljárása keretében érdekelt más felekkel. Az 1924/2006 rendelet 13. cikkének (2) bekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy kizárólag a tagállamok voltak jogosultak arra, hogy a Bizottság elé terjesszék az egészségre vonatkozó állítások nemzeti listáit, amelyek alapul szolgálnak az engedélyezett állítások jegyzékének elkészítése során. Ilyen körülmények között a felperes az engedélyezett állítások jegyzékének több szakaszban való elfogadásáról szóló határozattal kapcsolatban nem hivatkozhat saját érdekében egyetlen az 1924/2006 rendelet 13. cikkének (1)–(3) bekezdésén alapuló, konzultációhoz való jog Bizottság általi megsértésére sem.
(vö. 100. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 105., 110. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 113. pont)
15. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet (17) preambulumbekezdésének, valamint 5. és 6. cikkének együttes olvasatából az következik, hogy az említett rendelet megköveteli egyrészt, hogy kizárólag tudományosan alátámasztott egészségre vonatkozó állításokat lehessen használni az Unióban, másrészt hogy ezen állításokat kizárólag az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) harmonizált, a legmagasabb követelményeknek megfelelő tudományos értékelését követen lehessen engedélyezni. E megközelítés alkalmazandó az 1924/2006 rendelet 13. cikkének (1)–(3) bekezdésében előírt engedélyezési eljárásra is, melynek keretében a Bizottság nem kérhet az EFSA‑tól az e rendelet 13. cikkének (5) bekezdésében vagy 14. cikkében szereplő állításokhoz képest kevésbé szigorú tudományos értékelést. E tekintetben meg kell állapítani, hogy az elvégzendő tudományos értékelés tekintetében a fent hivatkozott rendelkezések egyike sem vezet be eltérő feltételeket az egészségre vonatkozó állításokra nézve attól függően, hogy azok mely rendelkezés hatálya alá tartoznak.
Másfelől a kockázatok lehető legkimerítőbb, a kiválóság, az átláthatóság és a függetlenség elvét tiszteletben tartó tudományos véleményeken alapuló tudományos értékelése jelentős eljárási garancia az intézkedések tudományos objektivitásának biztosítása és az önkényes intézkedések elfogadásának elkerülése érdekében.
(vö. 129., 130. pont)
16. Sem az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelet, sem az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002 rendelet nem ír elő semmilyen olyan kötelezettséget a Bizottság vagy az EFSA számára, hogy az 1924/2006 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelési eljárás megkezdése előtt tudományos iránymutatással szolgáljanak arra nézve, hogy az EFSA hogyan kívánja értékelni az állítások engedélyezése iránti kérelmeket. Az a körülmény, hogy az EFSA az első értékelések elvégzése során szerzett tapasztalatok fényében utólag ilyen iránymutatásokat fogadott el, nem bizonyítja a jogbiztonság sérelmének fennállását. Éppen ellenkezőleg, úgy kell tekinteni, hogy az említett iránymutatások elfogadása hozzájárul a jogbiztonság erősítéséhez, többek között az érdekelt felekre nézve.
(vö. 149. pont)
17. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002 rendelettel létrehozott rendszerből, különösen az említett rendelet 30. cikkéből következik, hogy ami a tudományos szakvélemény elfogadási eljárására vonatkozó előírásokat illeti, e rendelet kiegészítő jellegű szabályozásnak minősül az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006 rendelethez képest, amelynek alkalmazása kizárt, amennyiben az utóbbi rendelethez hasonló valamely uniós szabályozás különös rendelkezéseket tartalmaz az egészségre vonatkozó állításokra nézve.
E tekintetben mivel az 1924/2006 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az EFSA‑ának lehetősége van elvégezni a tagállamok által az ugyanezen rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján előterjesztett állítások listáinak harmonizált tudományos értékelését, meg kell állapítani, hogy a 178/2002 rendelet 30. cikkének (4) bekezdése a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások értékelése keretében nem alkalmazandó, így az EFSA nem köteles vitát kezdeményezni a nemzeti hatóságokkal, sem az elvégzett értékelés keretében nyilvánosságra hozni az említett vitához kapcsolódó iratokat.
(vö. 160., 161. pont)
18. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 162. pont)
19. Az EUMSZ 277. cikk értelmében az általános hatályú jogi aktus jogellenességére történő hivatkozás lehetősége nem jelent önálló kereshetőségi jogot, hanem csak járulékosan alkalmazható, így az alapkereset elfogadhatatlansága a jogellenességi kifogás elfogadhatatlanságát eredményezi. Ezenkívül az alapkeresetben valamely harmadik jogi aktus jogszerűségének vitatása során az EUMSZ 277. cikk alapján járulékosan felhozott jogellenességi kifogás csak akkor fogadható el, ha összefüggés áll fenn ezen aktus és azon jogi norma között, amelynek állítólagos jogellenességére hivatkoznak. Mivel az EUMSZ 277. cikknek nem célja az, hogy lehetővé tegye valamely fél számára bármely általános jellegű jogi aktus alkalmazhatóságának valamely kereset érdekében történő vitatását, a jogellenességi kifogás terjedelmét arra kell korlátozni, ami a jogvita megoldásához elengedhetetlen. Ebből következik, hogy annak az általános jogi aktusnak, amelynek a jogellenességét állítják, közvetlenül vagy közvetetten alkalmazandónak kell lennie a kereset tárgyát képező ügyre.
E tekintetben az ilyen összefüggés fennállása levezethető többek között azon megállapításból, hogy az alapkeresettel megtámadott jogi aktus lényegében azon jogi aktus egyik rendelkezésén alapul, amelynek jogszerűsége vitatott.
(vö. 169., 170., 172. pont)
20. Az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak és határozatoknak minősülnek az olyan kötelező joghatásokat kiváltó intézkedések, amelyek azzal, hogy lényegesen módosítják a felperesek jogi helyzetét, a felperesek érdekeit érintik. Annak meghatározásakor, hogy valamely jogi aktus vagy határozat kivált‑e ilyen hatást, annak tartalmát kell figyelembe venni. Ezenkívül ha olyan jogi aktusokról vagy határozatokról van szó, amelyek kidolgozása több szakaszban történik, főszabály szerint csak azok az intézkedések minősülnek megtámadható aktusnak, amelyek az eljárás végén véglegesen meghatározzák az intézmény álláspontját, kivéve az olyan közbenső intézkedéseket, amelyeknek célja a végleges határozat előkészítése.
Nem minősül megtámadható aktusnak a Bizottság által közzétett, az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (5) és (6) bekezdésében előírt átmeneti rendszernek megfelelően használható, egészségre vonatkozó, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelésére vagy a Bizottság vizsgálatára váró, felfüggesztett állítások jegyzéke. Ugyanis egy olyan jegyzék elfogadása, amelynek egyetlen tárgya azon egészségre vonatkozó állítások felsorolása, amelyek még értékelés alatt állnak, és amelyekre nézve a Bizottság még nem nyilatkozott véglegesen, csupán közbenső aktusnak minősül, melynek célja, hogy előkészítse ezen állítások felvételét vagy éppen ellenkezőleg, fel nem vételét az engedélyezett állítások jegyzékébe, amely maga minősül a végleges határozatnak.
(vö. 201–203. pont)
21. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 206., 207. pont)
22. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 209. pont)