AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (második tanács)
2014. április 10.
F‑16/13. sz. ügy
Ivo Camacho‑Fernandes
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Tisztviselők – Szociális biztonság – A személyzeti szabályzat 73. cikke – Foglalkozási megbetegedés – Azbesztnek és egyéb anyagoknak való kitettség – Orvosi bizottság – A tisztviselő halálát okozó megbetegedés foglalkozási eredetének el nem ismerése – Az orvosi bizottság véleményének szabályszerűsége – A kollegialitás elve – Megbízatás – Indokolás – Egyenlő bánásmód elve”
Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amellyel I. Camacho‑Fernandes lényegében azt kéri a Közszolgálati Törvényszéktől, hogy semmisítse meg a 2012. március 23‑i határozatot, amellyel az Európai Bizottság kinevezésre jogosult hatósága lezárta az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatának (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 73. cikke alapján indított eljárást, és helyben hagyta az 1995. június 23‑i határozattervezet szövegét, amely a házastársa halált okozó megbetegedés foglalkozási eredetének el nem ismerésére vonatkozott.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. I. Camacho‑Fernandes maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Szociális biztonság – Baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítás – Orvosi bizottság – Szervezés – Eljárási szabályzat elfogadásának kötelezettsége – Hiány – Formális szavazás lefolytatásának kötelezettsége – Hiány
(Személyzeti szabályzat, 73. cikk; A baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó szabályzat, 22. cikk, (3) bekezdés)
2. Tisztviselők – Szociális biztonság – Baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítás – Orvosszakértői vizsgálat – Az orvosi bizottságot terhelő indokolási kötelezettség – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 73. cikk; A baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó szabályzat, 22. cikk, (3) bekezdés)
3. Tisztviselők – Szociális biztonság – Baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítás – Orvosszakértői vizsgálat – Az orvosi bizottság testületi működése – Többségi alapon lefolytatott ügyvizsgálat és zárójelentés‑szövegezés – Érvényesség – Feltételek
(Személyzeti szabályzat, 73. cikk; A baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó szabályzat, 22. cikk, (3) bekezdés)
1. A tisztviselő megbetegedése foglalkozási eredetének elismerésére vonatkozó kérelem keretében az orvosi bizottság arra irányuló feladata, hogy teljes mértékben objektíven és függetlenül ítéljen meg orvosi kérdéseket, megköveteli, hogy a bizottság mérlegelési szabadsága teljes mértékben érvényesüljön. A mérlegelési szabadság azonban sérülne, ha a bizottság – amely egyébként minden egyes, mérlegelés céljából elé terjesztett konkrét esetben ad hoc jelleggel jön létre, és ezért nem áll fenn tartósan – minden esetben köteles lenne eljárási szabályzatot elfogadni. Ilyen feltételek mellett az orvosi bizottságnak lehetőséget kell adni arra, hogy eldönthesse, hogy az elé terjesztett eset konkrét körülményeire tekintettel el tudja‑e látni a feladatát anélkül, hogy a működésére vonatkozóan feltétlenül részletes alaki szabályokat fogadjon el, amit egyébként az uniós tisztviselők baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítására vonatkozó, 2006. január 1‑jén hatályba lépett szabályzat 22. cikkének (3) bekezdése sem ír elő. Ezenkívül e szabályozás egyik rendelkezése sem kötelezi az orvosi bizottságot arra, hogy a határozathozatal előtt formális szavazást folytasson le.
(lásd a 74., 79. és 98. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 2/87. sz., Biedermann kontra Számvevőszék ügyben 1988. január 19‑én hozott ítéletének 16. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑90/11. sz., BS kontra Bizottság ügyben 2012. december 12‑én hozott ítéletének 38. pontja, az ítélettel szemben T‑83/13. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.
2. A tisztviselő megbetegedése foglalkozási eredetének elismerésére vonatkozó kérelem keretében – tekintettel arra, hogy az orvosi bizottságnak az a feladata, hogy orvosi jellegű kérdésekről véleményt adjon – a bizottságot terhelő indokolási kötelezettség csupán arra terjed ki, hogy elmagyarázza azt a gondolatmenetet, amelynek segítségével a rendelkezésére álló információk alapján a zárójelentésében elfogadott orvosi jellegű végkövetkeztetésre jutott. Az uniós tisztviselők baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítására vonatkozó, 2006. január 1‑jén hatályba lépő szabályzat 22. cikkének (3) bekezdése nem ír elő arra irányuló kötelezettséget, hogy az orvosi bizottság tagjainak többsége által képviselt álláspont alátámasztására tudományos dokumentumokat kellene idézni. E tekintetben csupán annak van jelentősége, hogy a zárójelentés tartalmaz‑e olyan indokolást, amely lehetővé teszi a benne kifejtett végkövetkeztetések alapjául szolgáló megállapítások értékelését, valamint hogy a zárójelentés érthető kapcsolatot teremt‑e a benne kifejtett orvosi megállapítások és a bizottság által elfogadott végkövetkeztetések között.
(lásd a 88. és 120. pontot)
3. A tisztviselő megbetegedése foglalkozási eredetének elismerésére vonatkozó kérelem keretében az orvosi bizottság zárójelentése csak akkor tekinthető véglegesnek, ha a jelentés mindkét aláírójának lehetősége nyílt a kisebbségi vélemény figyelembe vételére. Pusztán abból a tényből, hogy az orvosi bizottság többségben lévő tagjai a kisebbségi véleményben felvetett szempontok vizsgálatát követően nincsenek meggyőződve arról, hogy az orvosi bizottság nevében kiállított jelentésben szereplő végkövetkeztetéseiket módosítani kell, még nem lehet arra következtetni, hogy az orvosi bizottság megsértette volna a rábízott feladatot.
(lásd a 108. pontot)